Bíró: Pótcselekvés az első fordulóban való részvétel
2014-10-01 16:13:32
- Mózes Edith
Tét nélkülinek, sőt pótcselekvésnek nevezte tegnapi sajtótájékoztatóján az államelnök-választás első fordulóját Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, mert, mint fogalmazott, egyetlen jelöltnek sincs esélye már az első fordulóban megszerezni a győzelemhez szükséges szavazatszámot.
Tét nélkülinek, sőt pótcselekvésnek nevezte szerdai sajtótájékoztatóján az államelnök-választás első fordulóját Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, mert, mint fogalmazott, egyetlen jelöltnek sincs esélye már az első fordulóban megszerezni a győzelemhez szükséges szavazatszámot.
Véleménye szerint egy olyan választás következik, különösen az első fordulóban, ahol csak abban az esetben hirdethetnek győztest, ha a romániai választói névjegyzékben szereplő több mint 18 millió szavazópolgárnak több mint a fele egy irányba adja le a voksát. – Szomorúan mondom, hogy a romániai társadalom nem ért meg arra, hogy magyar nemzetiségű elnököt válasszon, ilyen kontextusban úgy gondolom, hogy a választáson való részvétel fölösleges pótcselekvés. Mert ha a társadalmat meg akarjuk szólítani, megtehetjük nap mint nap, lásd az autonómiatervezet közvitáját, lásd az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslata körüli vitát, és nem kell feltétlenül egy tét nélküli mérkőzésbe azért beszállni, hogy ezeket a dolgokat el tudjuk mondani – jelentette ki.
Népújság: – Ön tét nélkülinek, mi több, pótcselekvésnek nevezte az elnökválasztás első fordulóján való részvételt. Ez azt jelenti, hogy az MPP tagságát és szimpatizánsait távolmaradásra biztatják?
B. ZS.: – Sajnos, nem látni a 14 elnökjelölt közül azt, aki eséllyel pályázik a tisztségre és a magyar közösség számára elfogadható lehet. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az egyik legesélyesebb jelölt, Victor Ponta programjában egyetlen mondat, sőt egyetlen betű erejéig sem foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, de ugyanez mondható el a másik nagy esélyes elnökjelöltről, Klaus Johannisról is, aki, bár német származású, nem foglalkozik a kisebbségek kérdésével. Csak ismételni tudom, hogy az első fordulóban képtelenség elnököt választani. Ilyen kontextusban részt venni egy mérkőzésen, azt mondom, tét nélküli. De hogy ne kerüljem meg a kérdést: ha valaki egy tét nélküli mérkőzésen mindenképpen szerepelni akar, annak saját belátására bízzuk, hogyan dönt.
Népújság: – Ez a döntés mennyiben befolyásolhatja az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásukat?
B.ZS.: – Az RMDSZ-szel kötött megállapodásunk nem vonatkozik a román elnökválasztásra. Az a magyar közösséget érintő nemzeti ügyekre vonatkozik. A mi megítélésünkben a román elnökválasztás nem ilyen kérdés. Ezért nem tárgyaltuk külön sem a megállapodás megkötése előtt, sem azt követően, nem szerepelt napirenden egyetlen MPP–RMDSZ vagy Kelemen Hunor–Bíró Zsolt megbeszélésen sem.
„Ha Victor Ponta nagyapja megígért valamit az én nagyapámnak, akkor ezt most, az unokák szintjén jó lenne beváltani”
Az ötpontos javaslatot, amely, az MPP szerint, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállaltak értelmében a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, illetve történelmi és jogi alapját kell képezze, mind a 14 elnökjelöltnek elküldik, mondta a továbbiakban Bíró.
Elsőként Kelemen Hunornak és Szilágyi Zsoltnak küldték el, a következő Victor Ponta lesz, aki a kampánynyitó nagygyűlésén éppen az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozatra való hivatkozással beszélt a román nemzet egységéről, sőt még a Moldovával való egyesülés lehetőségét is meglebegtette. – Köztudott, hogy a Magyar Polgári Párt ötpontos alkotmánymódosító csomagja is erre hivatkozik. Fontosnak tartanánk, ha száz év után az 1918. december 1-jén elhangzott ígéretek végre valósággá válnának. Egy olyan soknemzetiségű ország, mint Románia, ahol 18 elismert nemzeti kisebbség és egy több mint másfél milliós magyar közösség él, nem jelentheti ki magáról, hogy nemzetállam. Romániában igenis szavatolni kell az alaptörvényben, hogy a nemzeti közösségek államalkotó tényezői az országnak – nyomatékosított.
Az MPP elnöke szerint az 1918. december elsejei nyilatkozat olyan erkölcsi vállalás, amelyet, ha komolyan gondolják, hogy egy európai uniós országban, a huszonegyedik században békésen kell együtt éljenek a nemzetiségek, be kell tartani. – Azt gondolom, hogy ha Victor Ponta nagyapja megígért valamit az én nagyapámnak, akkor ezt most, az unokák szintjén jó lenne beváltani.
Újra elmondta, hogy november 30-ra az MPP nagyszabású megmozdulást szervez, amellyel az a céljuk, hogy felmutassák azt a közakaratot, amelyet a magyar közösség ebben a kérdésben képvisel, és számon kérjék a románoktól a be nem váltott ígéreteket.
