Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A kormány október 14-i 856-os határozata értelmében a járványügyi szempontból „vörös zónáknak” számító városokban felfüggesztik a szerencsejátékokat működtető gazdasági egységek tevékenységét. Így „sikerült” bezáratni például a Maros megyei lottózókat, kényszerszabadságra küldeni az alkalmazottakat, ellehetetleníteni a lottójegyvásárlást.
A fenti helyzetet több olvasónk is jelezte, nehezményezve, hogy nem tudják megvásárolni a lottószelvényeket, illetve más ilyen jellegű termékeket, és a nyert összegekhez sem tudnak hozzájutni.
A lottózást a hatályos jogszabályok a játékgépeket működtető cégekkel azonos kategóriába sorolják, annak ellenére, hogy az államkasszába jelentős összegek folynak be ebből a tevékenységből – nyilatkozta lapunknak a Loto Szabad Szakszervezet ügyvezető elnöke, Cocis Călin.
Az értékvédelmi szervezet sajtóközleményben, illetve a kormányfőnek és a parlament házelnökeinek írt levélben tiltakozott a lottózók bezárása ellen. Hangsúlyozta, országosan több mint ezer lottózó működik, bezárásukkal mintegy kétezer alkalmazott megélhetése forog kockán. Őket ugyanis kényszerszabadságra küldték, és havi ezer lej körüli jövedelemből télvíz és járvány idején nehezen lehet megélni. „A lottótársaság saját tulajdonú, védőüveggel felszerelt helyiségekben értékesíti termékeit, az eladás járványügyi szempontból biztonságos körülmények között történik, az alkalmazottak betartanak és betartatnak minden védekezési intézkedést. A vásárló átveszi a szelvényt és fizet, nem fogja meg sorra a termékeket, mint a nagyobb áruházakban. Az utcáról lép be a lottózóba, ahol egyidejűleg két személy tartózkodhat. Egyébként is átlagban 10 vásárló fordul meg egy lottózóban óránként, miközben egy nagyáruházban sokkal nagyobb a forgalom. A lottótársaság arra sem volt képes, hogy lehetővé tegye az online vásárlást, a bankkártyás fizetést, pedig internetes oldalán tavasztól reklámozza, hogy „hamarosan lehetővé válik egy billentyűleütéssel vásárolni lottószelvényt”. Mindössze annyit sikerült megvalósítaniuk, hogy bevezették a SelfPay típusú automatából való vásárlást. Ezzel a megoldással csupán a lottószelvényeket bocsátja ki az automata, és csak készpénzzel lehet fizetni. Visszajárót nem ad, és a nyereményösszeget sem lehet kiváltani. SelfPay automatából országosan mintegy 5200 darab van, Maros megyében száz körül” – mondta Cocis Călin. Hozzátette, a lottótársaság vezetése végül rájött, hogy az embereknek nincs hol kifizetni a nyereséget, így például Marosvásárhelyen jelenleg egyetlen lottózó tart nyitva erre a célra: a Grand szálló melletti. A szakszervezeti vezető szerint az online, illetve a lottózókon keresztül való értékesítés jól kiegészítheti egymást, az online értékesítés bevezetése nem azt jelenti, hogy fel kell számolni az üzleteket, annál is inkább, hogy ezek a lottótársaság saját tulajdonában vannak, és az is elképzelhető lenne, hogy egyéb termékek árusítására is átálljanak. Szerinte a lottótársaság menedzsmentje rossz, intézkedéseikkel komoly bevételkiesést okoznak a vállalatnak és közvetve az államkasszának. Mivel a vezetőket politikailag nevezték ki, a szakszervezet levéllel fordult a kormányfőhöz, ismertetve a problémákat. Cocis Călin elmondta, a járványügyi helyzetben nem a legmegfelelőbb tiltakozó megoldás az utcai tüntetés, inkább jogi útra terelik az ügyet: jövő héten a Loto Szabad Szakszervezetet is tömörítő Columna Szakszervezeti Szövetség a közigazgatási bíróságon próbálja elérni a 856-os kormányhatározat rájuk vonatkozó előírásainak hatálytalanítását.