Bevándorlók Európában

Az elmúlt évben megváltozott az európai közhangulat. A médiát, a közbeszédet és a politikusok cselekedeteit is a soha nem tapasztalt migrációs áradathoz való viszonyulás határozza meg. Gyakran hallani pánikkeltő véleményeket, miszerint az idegen kultúrájú bevándorlók, megszállva a hagyományos társadalmakat, lerombolják azok értékrendjét és muszlimizálják világunkat. Az erőszakos cselekedetek, a nők molesztálása vagy megerőszakolása, a terrorista cselekedetek számos bel- és közbiztonsági kérdést vetnek fel. De a bevándorlási kérdés ennél sokkal összetettebb. 

Az emberiség történetében mindig is léteztek nagy tömegű népességvándorlások. Részben gazdasági-megélhetési indíttatásból, másfelől politikai, etnikai, vallási üldözés hatására. A mostani migrációt is ez határozza meg. A népvándorlási áramlás az Európai Unió felé egyfolytában nő. Egyfelől az unió szívó hatásának köszönhetően – a vonzó demokratikus intézményrendszeréből fakadó szociális juttatások és a magasabb életszínvonalat biztosító kereseti lehetőségek – másfelől a közel-, ill. közép-keleti és afrikai fundamentalista, diktatórikus államgépezetek, háborús konfliktusok miatt ellehetetlenített életfeltételek következtében. A közel-, ill. közép-keletiek és afrikaiak többsége képzetlen munkaerő, amelyre kevesebb igény van a fejlett európai gazdaságban, így nehezen elképzelhető, hogy az öregedő társadalmak munkaerő-problémáira gyors megoldást szolgáltatnak. Természetesen az ösztöndíjaknak és államközi együttműködéseknek köszönhetően egyre több jól képzett szakember is van a bevándorlók között. 

Az EU határain belül tartósan letelepedő idegen kultúrájú migránsok, gazdasági bevándorlók és menekültek olyan társadalmi, közbiztonsági, gazdasági feszültséget generálnak, amely gyökeres változásokat hozott/hoz életünkben. A mostani tömeges európai bevándorlás számos olyan kérdést vet fel, amelyekre nemcsak a politikusok, hanem a civil társadalom is választ kell adjon. Ki tekinthető menekültnek, milyen kötelezettségei vannak a befogadó országnak, közösségnek és a befogadást igénylőnek? Van-e gazdasági megalapozottsága a külső munkaerő becsábításának? Veszélyezteti-e a gazdasági bevándorlók tömeges jelenléte a kelet-európaiak unión belüli szabad munkavállalását? A schengeni bővítés helyett visszaállnak a belső határellenőrzések? Csökken az EU szerepe, és nő a nemzetállamok hatásköre? A szorosabb integráció elmaradásával nyer-e vagy veszít az erdélyi magyarság? 

Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat január 27-én, szerdán 18 órától a Jazz & Blues Clubban (Sinaia/Sörház u. 3. szám) a Bethlen Gábor Kulturális Egyesület által szervezett, Bevándorlók Európában című nyilvános beszélgetésen. A szervezők minden érdeklődőt várnak a szembenálló álláspontok ütköztetését lehetővé tevő párbeszédre és egy csésze teára.