A betegek világnapja a máltaiaknál
Talán soha nem volt olyan időszerű megemlékezni a betegek világnapjáról, mint ma, amikor ország- és városszerte tombol az influenza.
A Máltai Szeretetszolgálat ráérzett arra, hogy a testi fájdalom átsugárzik a lélekre is, és ilyenkor jólesik a vigasztalás és a simogatás. Ezekkel a gondolatokkal csatlakoztak munkatársai II. János Pál pápa határozatához, amely február 11-ét a betegek világnapjává nyilvánította. A városunkban működő Máltai Szeretetszolgálat február 12-ére a Deus Providebit Ház nagytermébe hívta mindazokat, akik betegségükből felépültek vagy éppen folyamatban van a gyógyulásuk. A rendezvény szentmisével kezdődött a Keresztelő Szent János-templomban, ahol lelkileg felkészítették a híveket az isteni szeretet mélységeinek a felismerésére. Ez a gondolat hatotta át Palkó Ágoston atya, a szentmise főcelebránsa homíliáját. A mise keretében kiszolgáltatták a betegek szentségét azoknak, akik ezt igényelték. A szentmise után a máltaiak által bemutatott kis műsor is a keresztyén lelkületet tükrözte. Ágoston atya, aki a máltaiak lelki vezetője is, ismertette a pápai határozat előzményét és lényegét, majd konkrét példák felsorolásával hitelesítette a lourdes-i események (a csodás meggyógyulás) valódiságát. Az atya vezetésével elénekeltük a betegek imáját. És akkor az elcsendesedett hangulatba berobbant a fiatal máltaiak vidám műsora, éspedig Piroska és a farkas modern változata, majd A kamasz lázadása. Előadták: Baranka Katalin, Kovács Dóra, Török Ágota, Molnár Zsófi tanulók. Jókedvükkel, ügyességükkel mosolyt csaltak az arcunkra. De nem maradt el az idősebb máltai tagok szereplése sem, az alkalomnak megfelelő verseket szavalt Tövisi Éva tanárnő és Princz Mária. Ugyancsak Princz Mária pár szóban ismertette a torna fontosságát minden korosztály számára, sőt néhány könnyű gyakorlatot is bemutatott a helyszínen. Felajánlotta, hogy a máltai székházban szívesen látnak minden mozgás iránt érdeklődőt hétfői napokon 10 órai kezdettel. Zárószámként Unger Lilla, a Művészeti Líceum 11. osztályos diákjának a hegedűjátéka kápráztatott el. A műsorszámokat Szász Anikó magyar szakos tanárnő konferálta. Az ünnepség utáni agapét a Máltai Szeretetszolgálat és a helyi Caritas biztosította. Másnap folytatódott a betegekről való megemlékezés, a máltai önkéntesek kis csoportja felkereste a Tudor negyedbeli idősotthont. Már amikor beléptünk, éreztük, hogy nem egy intézménybe, hanem egy igazi otthonba érkeztünk. Barátságos mosollyal fogadott az igazgatónő, a személyzet, és nagy tapssal a társalgóban összegyűlt bentlakók. A szépen megterített asztalokra a máltai önkéntesek édességekkel megrakott tálakat helyeztek.
Tekintettel arra, hogy a jelenlévők között magyarok és románok egyaránt voltak, műsorunkba román számokat is beiktattunk. Ágoston atya a betegek imáját szakaszonként, felváltva, magyar és román nyelven is énekelte velünk együtt. Román verset szavalt Princz Mária és Csatlós Mária. A bemutatott tornagyakorlatoknak itt is nagy sikere volt. Rövid ottlétünk alkalmával úgy éreztük, hogy házigazdáink a szívükbe zártak, mert egymás után léptek a mikrofonhoz, és vidám kis versikékkel meg tréfás mondókákkal viszonozták a látogatásunkat. Tulit Viktória máltai vezető egy máltai kendővel ajándékozta meg az otthon igazgatónőjét, annak jelképeként, hogy a máltai önkéntesek és az otthon lakói között szereteten alapuló őszinte barátság jött létre. Az igazgatónő megköszönte a látogatásunkat, és reményét fejezte ki, hogy ez a barátság nem csak az év egy napjára fog korlátozódni. Sajnos az otthonban fekvőbetegek is voltak, a máltai önkéntesek őket is meglátogatták betegágyuk mellett, hogy ők is érezzék a gondoskodó szeretetet. Ez a gondoskodó szeretet nyilvánult meg a betegek világnapja minden mozzanatában, és megerősített mindannyiunkat abban, hogy a testi és lelki szenvedések nyomában ott lépked mindig az isteni kegyelem által irányított gyógyító szeretet.
Radványi Hajnal
