Bernády városa – új köntösben

A városépítő „áldott rossz ember” életébe, korába nyújt bepillantást

a Bernády városa című, először 24 évvel ezelőtt megjelentetett könyv, amelynek harmadik kiadását péntek délután a 21. Bernády Napok rendezvénysorozatának részeként mutatták be a Bernády Ház közönségének.

A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány legnépszerűbb kiadványa az elmúlt években több mint 7000 példányban kelt el, és továbbra is számot tarthat a vásárhelyiek érdeklődésére. Ezt igazolta a pénteki rendezvény is, amelynek alaphangulatát a Bartha Ilka, Fülöp Alajos, Bartha Lajos, Kováts István alkotta vonósnégyes teremtette meg a kor zeneszerzője, hegedűművésze, Metz Albert zenéjével. 

– Ha Bernády György ad absurdum végigülte volna a Bernády Napok eseményeit, elégedetten bólogatna. Ami nem tetszene neki, az az, hogy, mintha a marosvásárhelyi közönség kifáradt, telítődött volna – jegyezte meg köszöntőjében Nagy Miklós Kund, a rendezvénysorozatot szervező alapítvány kuratóriumi alelnöke, majd egy kedves, fontos kötelesség teljesítése, a Bernády György és az egyház címmel középiskolások számára meghirdetett esszépályázat díjazása következett.

 A Nagy Miklós Kund művészeti szakíró, Soós Zoltán múzeumigazgató és Simon György magyar szakos tanár alkotta zsűri döntését a vásárhelyi fiatalok versenyszellemét folyamatosan ébren tartó Simon György hirdette ki. Az első három díjat egy-egy bolyais diák vihette haza, harmadik helyezett a 12. osztályos Csorja Ráhel, második a kilencedikes Marton Szabolcs lett, a legjobb dolgozatnak járó elismerés a szintén kilencedikes Benő Ákost illette meg.

A továbbiakban Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a közösség megmozgatásának fontosságáról szólt, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a Molter Károly által „áldott rossz emberként” emlegetett Bernády a hitelességével meg tudta győzni, a fejlődés útjára tudta terelni még azokat is, akik eredetileg nem értettek egyet elveivel, célkitűzéseivel. 

A Megbolygatott világ – az igazi premier 

Az egykori polgármester alakját megörökítő, először 1994-ben, majd 2006-ban kiadott könyv harmadik kiadását Fodor János Bernády-kutató mutatta be a jelenlevőknek a vonósnégyes újabb játéka után.

A fiatal történész bevallotta, hogy furcsa érzés lett úrrá rajta, amikor felkérték a néhai újságíró, közszereplő, Marosi Barna írásait tartalmazó és – a jelentős szellemi örökséget hátrahagyó – Sütő András előszavával ellátott könyv ismertetésére. 

 – A kötet értékét ez a két szerző emeli. A harmadik kiadás a 2006-os tartalmi formáját reprodukálja, kivitelezésében viszont megújult, a szép, kemény kötés által esztétikailag nyújt többet – tudtuk meg Fodor Jánostól, aki a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a mű keletkezéstörténetét kutatóknak a hatvanas évek végéig kell visszanyúlniuk, Marosi Barna Bernádyról szóló szövegei ugyanis akkoriban jelentek meg először sorozatban a kor sajtótermékeiben. Kötetbe gyűjtve Megbolygatott világ címen a Kriterion Kiadó adta ki az írásokat a hetvenes évek első felében, a mű gondolatisága szempontjából az volt a tulajdonképpeni premier. A kommunizmus évtizedeiben megjelenő könyv jelentőségét Fodor János így foglalta össze:

– Fellélegzésként hatott az, hogy egyáltalán megjelenhet Bernády neve, beszélni lehet róla egy olyan korban, amikor inkább az elhallgatás vagy a túlideologizálás volt a divat. 1989 után, amikor lehetőség adódott a kutatómunkára, a város törleszteni tudta azt az adósságot, amellyel Bernády György emlékének 1938 októbere óta tartozott. A városépítő polgármester életét szakszerűen feldolgozó munkáknak előfutára volt Marosi Barna kötete. 

Valóságmagvak nyomában 

A Bernády városa műfajilag dokumentumriport, a méltató nem is kívánt történészként beszélni róla. Azt azonban elárulta, hogy a műben megjelenő karcolatok, riportrészletek ösztönözték arra, hogy évekkel ezelőtt foglalkozni kezdjen az egykori polgármester életével, és kiderítse, milyen valóságmagvakat tartalmaznak ezek a párbeszédekkel színesített, olvasmányos írások. A fiatal kutató munkája során megbizonyosodott arról, hogy nagymértékben pontos adatok szerepelnek a könyvben. Ez arra engedte következtetni, hogy Marosi Barna levéltári és egyéb adatgyűjtés során hozzáférhetett a Bernády-hagyatékhoz, ugyanakkor édesapja, Molter Károly személyében egy kevésbé igazolható, de igen személyes forrása is volt.

Fodor János többször is kiemelte a kötetben helyet kapó dialógusokat, amelyek emberközelibbé, befogadhatóbbá tették a múltidézést. A városépítő hangját Györffy András színművész szólaltatta meg a kötetből felolvasott részletekkel. A legjellegzetesebb talán az első felolvasás volt, amely azt érzékeltette, hogyan kellett megküzdenie a székely mezővárosba modernizáló törekvésekkel, mindenekelőtt aszfaltozási tervekkel érkező Bernádynak az idősebb tősgyökeres vásárhelyiek maradiságával.

Sztorikba rejtett kincsek 

Az egykori polgármesternek emléket állító kötet a város politikai elitjének precíz ábrázolása is egyben. Bizonyos részleteiben Bernády sokak előtt ismeretlen humora is megmutatkozik, ugyanakkor olyan élettöredékek is előtérbe kerülnek, amelyek előtt korábban Fodor János is hitetlenül állt. 

– Amikor Bernády politikai életrajzát írtam, olyan mítoszoknak tűnő részletekre is kerestem igazolást, hogy valóban négy felesége volt-e a polgármesternek – mondta a történész, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötet egy rövid fejezete Bernády rövid ideig betöltött rendőrfőkapitányi tisztségére vonatkozik. De szó van természetesen a Cifra Palotáról és a Kultúrpalota harmadik emeletéről is. Fodor János elmesélte, milyen döbbenetes élmény volt számára, amikor kutatómunkája során megtalálta a műemlék épület harmadik szintjének felhúzására utasítást adó táviratot.

– Egy történész számára igazi kincsesbánya ez a könyv, de az minden olvasó számára is, hiszen sztorizgatva tár elénk egy hiteles Bernády-képet, amely a mai Bernády-kultuszt is élteti – mondta a méltató, majd a gazdag képanyagra tért ki. A képeslapszerű fotók a század eleji „boldog békeidők” Marosvásárhelyét elevenítik fel a frissen befejezett, pompás épületekkel, amelyek közül ma már többnek megváltozott a neve, szerepe, illetve régóta felújításra vár.

A szöveg- és képanyag értékét is figyelembe véve Fodor János így foglalta össze a harmadszorra kiadott kötet jelentőségét:

– A Bernády városa fontosabb, hasznosabb történelmi lecke, mint akármelyik, több száz oldalas tanulmány.