Bernády György Szovátán II.

Dr. Bernády Györgyné Kelemen Margit 1929-ben megveszi a szovátai Etelka villát.

A Bernády-villa az 1940-es években

Az Etelka villa

Dr. Bernády Györgyné Kelemen Margit 1929-ben megveszi a szovátai Etelka villát. Az eladó nem más, mint Bernády György régi barátjának, későbbi sógorának, Hints Zoltán gyógyszerésznek és Kelemen Margit testvérének, Kelemen Ilonkának a leánya: dr. Jeney Istvánné Hints Edit. A villát Tauszik B. Hugó és felesége, Hints Etelka építik fel 1905 körül. Szovátafürdő 1909-es térképén Tauszik villa néven szerepel. A gyerektelen család jó anyagi körülmények között élt. Özvegy Tauszik B. Hugóné Hints Etelka 1913. július 30-án bekövetkezett halála előtt, 1913. május 13-án örökségül adja unokatestvére, Hints Zoltán leányának, Editnek. Az örökhagyó emlékére nevezik el az épületet Etelka villának.

Ma már nehéz lenne megmondani, mi motiválta Bernádynét a szovátai villavásárban. Egyetlen gyermeke, Györgyike egyre súlyosbodó szívbetegségére keresett gyógyírt, vagy a szintén szívproblémákkal küszködő férjét akarta kiszakítani az idegőrlő politikai csatározásokból? (Bernády egyetlen édes leánya kisgyerekkori skárlát szövődményeként lesz szívbeteg, mely betegség 1936-ban halálát okozta.) Bármi is motiválhatta a vásárlót, Bernádynak a Szovátán eltöltött tíz év nem a nyugodt pihenést hozta. Az új környezet új kihívásokat, újabb munkalehetőségeket jelentett az örökmozgó Bernády Györgynek.

Szovátán megvolt minden lehetőség az erőgyűjtő, nyugodt pihenésre, a gyógyulásra. A neves balneológus, Marius Sturza tanácsára a szívbeteg Bernády és leánya kerülik a sós vizű tavakban való fürdést, viszont naponta nagyokat sétáltak a Szovátai Fürdőbizottság és később a Bernády által alapított és vezetett Szovátai Villatulajdonosok Egyesülete által kiépített és példás rendben tartott erdei utakon. Tavasszal és ősszel a Bernády családdal leggyakrabban a tavak körüli sétányokon lehetett találkozni. A nyári főszezonban a Szovátára látogató őskirályságbeliek déli temperamentuma, a katonai rezesbanda hangos zenéje ellenkező irányba, a Sebesd-völgye felé terelte a sétálókat. Túráik gyakran végződtek a Patakmajornál.

1929-ben Bernádynak polgármesteri teendői miatt nem sok ideje maradt Szovátára, viszont 1931-től 1938-ban bekövetkezett haláláig az építkezések idejét és a téli hónapokat leszámítva szinte egész évben Erdély legnevezetesebb fürdőhelyén élt.

Szovátai építőmunkáját a családi villa teljes felújításával kezdi. A marosvásárhelyi levéltárban őrzik az Etelka villa északi homlokzatának, főbejáratának tervrajzát, Bernády saját kezű kiegészítéseivel, átalakítási javaslataival együtt. Az Etelka villa újjáépítése, díszes kapuinak építése, környezetének alakítása 1931 – 1934 között történt. A felújítási tervek első változatai 1930 őszére készültek el. A végleges tervek birtokában 1931 tavaszán fogtak neki az építkezéseknek. A felújításkor, a déli oldal kismértékű kitoldását leszámítva, megőrizték az Etelka villa alapjának eredeti méreteit, nagyobb átalakítások az emeleti részen történtek, annak bővítésével. A leglátványosabb átalakításokat a homlokzati részen végezték, a székely népi építészet stílusjegyeit őrző bejárati részbe szervesen illeszkedik Bernády legnagyobb építészeti alkotására, a marosvásárhelyi Kultúrpalotára emlékeztető, szecessziós, eklektikus bejárati ajtó. Napjainkban történik a Bernády-villa felújítása, a szovátai Mihály Ferenc restaurátor vezetésével.

Az átalakítás terveit Vigh István készíti el. Az elsősorban népi bútorairól híres műbútorasztalos részt vett a vásárhelyi Kultúrpalota kivitelezésében is. Így kerülnek Bernády legismertebb megvalósítására emlékeztető szecessziós elemek a szovátai villa díszítőelemei közé. A bejárati székely kapu mintája a Petelei István író szovátai háza előtti díszes kapu lehetett. (A ház ekkor a villaépítésnél dolgozó Bocskay Vince asztalosmester tulajdonában volt.) Az építési tervek megbeszélésén részt vesz Kádár József szovátai vállalkozó is. Az építkező már a faanyag beszerzésekor kapcsolatba került Szováta örökmozgó emberével, a Kádár-fürészüzem, a mai Kún-gatter néven ismert fakitermelő és feldolgozó cég tulajdonosával. A Bernádyéhoz hasonló hatalmas munkabírással megáldott szakember az 1908-ban, a vízüzem működtetésére létrehozott, Szováta Fürdő Birtokosság Szövetkezet ügyvezető igazgatójaként irányította a fürdőtelepi vízüzemet és az 1926-ban épült kis villanytelepet is. A székely népi építészet stílusjegyeit hordozó villa és díszes kapubejárata tervezésébe bevonta Kádár Józsefné a barátnőjét, Bartha Péternét, aki a Vigh István tervezte és Kádárék gyártotta népi bútorok festésében, színviláguk tervezésében adott segítséget a vállalkozónak.

A villa előtti díszes kapuk, szakállszárító, filegória építése a villa körüli park kialakítása 1933–34-ben történt, miután 1932–33 telén kivágták a kertépítészeti munkálatokat zavaró fákat. A bejárati építmények terveit Dobos Sándor és Bocskay Vince szovátai asztalosmesterek készítették el.

Az újjáépítés és a díszes kapuépületek kivitelezői a népi építőművészet hagyományait folytató neves szakemberek, Szováta legjobb ácsai, asztalosai, kőművesei voltak: Bíró Imre, Bocskay Vince, Csortán Ferencz, Dobos Sándor, Domokos Márton, Domokos Tamás, Duka István, Duka Lajos, Piroska Endre, Sáry Jenő és Simon György. A jeles tervezők és kivitelezők munkájából született Szovátafürdő egyik szimbólumaként, legszebb épületeként számon tartott Bernády-villa.

1936-ig, Bernády Györgyike haláláig, a villa megőrizte az Etelka-villa nevet. Ekkor változtatják lányuk emlékére Bernády-villára az elnevezést.