Berekméri Edmond-kultúrotthon Marossárpatakon

Vasárnap délután a marossárpataki református templomban tartott rövid istentisztelet és a felújított iskola avatását követően a korábban korszerűsített kultúrotthon homlokzatán leleplezték azt a román és magyar nyelvű hivatalos táblát, amely azt hirdeti, hogy a művelődési ház a nemrég fiatalon elhunyt Berekméri Edmondnak – a község krónikásának, tanítójának, újságírójának és közösségszervezőjének – a nevét viseli. 

Az iskolaavatás után az ott jelen levő meghívottak közül többen a közeli kultúrotthonhoz vonultak, ahol több községbeli ünneplő, megemlékező jelenlétében Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács és a megyei RMDSZ elnöke, valamint Kozma Barna, Marossárpatak polgármestere leleplezték a két névtáblát. A kultúrotthonban az iskola gyermekkórusa rövid áldást énekelt, majd Kozma Barna polgármester röviden beszélt a névadóról és bemutatta azokat a helybéli művészeket, akik elhozták alkotásaikat, és kiállították a színpadon. Miholcsa József szobrokat, Veres Zsuzsánna festményeket és ifj. Vajda Péter csontfaragványokat állított ki. Mózes Sándor iskolaigazgató Berekméri Edmond életútját méltatta, majd Nemes Gyula helytörténész bemutatta Berekméri Edmond A múló idő emlékei című dokumentumkötetét. Az író műkedvelő helytörténészként olyan második világháborús veteránokat szólaltatott meg a könyvben, akik részt vettek a második világháborúban. Leírta a csata és a fogság borzalmait, de képet kaphatunk arról is, hogy mit jelentett Erdély visszajuttatása az anyaországhoz a második bécsi döntést követően. Huszonkét interjú és temérdek fotó illusztrálja a történészeknek, hadtörténészeknek akár forrásként is szolgáló könyvet, amelynek kiadását a szerző nem érhette meg, így a helyi önkormányzat gondozásában jelent meg. 

Berekméri Edmondnak érdemei elismeréseként a helyi tanács posztumusz díszpolgári címet adományozott. Az elismerő oklevelet a névadó ünnepségen Kozma Barna polgármester adta át a kitüntetett feleségének, Enikőnek. Mi sem zárhatta volna méltóbban e momentumot, mint a kisebbik lánya, Berekméri Réka által elénekelt katonadal. 

A rendezvényen jelen volt többek között Berekméri Edmond családja, volt pedagóguskollégái, tanácsosok, lelkipásztorok, a helyi RMDSZ tagjai, sajtós kollégák és sokan azok közül, akik ismerték, szerették, tisztelték, illetve sok közösségi terv, rendezvény megvalósításában együttműködtek vele. 

Berekméri Edmond tanító, újságíró, helytörténész 1972. április 25-én született a Maros megyei Sáromberkén értelmiségi családban, és itt is nevelkedett, szüleinek egyetlen gyerekeként. Általános iskolai tanulmányait Sáromberkén és Körtvélyfáján végezte, Marosvásárhelyen érettségizett. A Marosvásárhelyi Kántortanító Főiskolán folytatta a tanulmányait, miközben a Sáromberki Általános Iskolában helyettes tanító volt. A főiskolát 1993-ban végezte el, közben írásai rendszeresen megjelentek a nagyváradi Szemfüles gyereklapban és a Tabu Magazin hetilapban. 1995-ben címzetes tanítóként kapott kinevezést Marossárpatakra. Több mint 25 évig volt a Népújság külső munkatársa. 

Községi lapot alapított Marossárpataki Újság címmel. A helyi újságnak 22 évfolyama, összesen 130 száma jelent meg, az utolsó 2021 decemberében, amit már súlyos betegen állított össze. 2011-ben falumonográfiát jelentetett meg Gálfi Tiborral közösen. Helytörténeti és régifénykép-gyűjteményét 2018-ban Száz év a Maros jobb partján (1890–1990) című kötetében adta ki. A községi RMDSZ elnöke volt, az Erdélyi fejedelmek szoborpark egyik kezdeményezője, a helyi néprajzi múzeum egyik alapítója. Évente megszervezte a március 15-i, augusztus 20-i rendezvényeket. Több mint két évtizedig tevékenykedett az önkormányzatnál. A hagyományőrzés, hagyományteremtés terén is aktív volt. Az utóbbi 10 esztendőben minden télen megszervezte a hagyományos nótaestet. A marossárpataki református egyházközség presbitere volt több mint 12 éven át. Aktív ápolója és fenntartója volt a magyarországi Földes és Jászapáti testvértelepülésekkel való kapcsolatoknak. Szándékában állt kiadni az orosz fogságot megjárt marossárpataki személyekkel készített interjúkat, de erre már nem került sor. Türelemmel viselt hat és fél évi betegség után 2022. február 13-án elhunyt. (Mózes Sándor méltatása alapján)