2019. május 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A beporzók jelentőségére, veszélyeztetettségére, valamint nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásaira hívja fel a figyelmet az az esemény, amelynek a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Állattani Múzeuma és a Mikó-kert ad otthont március 9-én, szombaton délelőtt 10 és délután 4 óra között. A Beporzók napja nevű múzeumpedagógiai rendezvény interaktív tevékenységekkel, barkácsműhellyel, előadásokkal, kézműves-foglalkozásokkal várja – életkortól függetlenül – mindazokat, akik nehezen tudják elfogadni, hogy a drónokkal történő beporzásé lehet a jövő.

A programot dr. Cristina Craioveanu, az egyetem Taxonómiai és Ökológiai Intézetének munkatársa és dr. Macalik Kunigunda, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója koordinálja. Macalik Kunigunda elmondta, hogy a beporzók napját Kolozsváron második alkalommal tartják meg, Györfy Borbálától, a BBTE ökológus végzettjétől származik az ötlet, hogy legalább magyar nyelvterületen minden március 10-ét szenteljük a rovarok és egyéb beporzó állatfajok helyzetének áttekintésére és javítására. 

A főszervezők által közreadott felhívásból kiderül, hogy „[a] virágos növények 87%-a igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy magképzéshez; a száz leggyakoribb haszonnövény 70%-ának beporzását rovarok, esetleg gerincesek végzik. A beporzó rovarok egyedszámának és faji változatosságának drasztikus csökkenéséért leginkább az intenzív mezőgazdaságra való áttérés, a gyom- és rovar-irtó szerekkel kezelt hatalmas növényi monokultúrák létesítése, valamint a globális klímaváltozás okolható. Az északi féltekén a természetes beporzók hiánya mára akkora terméskieséshez vezetett, hogy mesterségesen, ecsettel és drónokkal próbálják elvégezni az eredetileg rovarok nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatásokat. 

A beporzók napjára tervezett események ugyanakkor arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy jóllehet mérsékelt égövön általában a rovarok négy csoportjának, a hártyásszárnyúaknak, a lepkéknek, a kétszárnyúaknak, valamint a boga-raknak jut a beporzószerep, más égöveken azonban madarak, kis testű majmok, denevérek, egerek és gyíkok is végezhetik ezt a feladatot.

A Beporzók napja március 9-ei, kolozsvári programjai délelőtt 10 órától kezdődnek a magyar nyelvű, de románul is feliratozott BeeXmas című bábelőadással. Az interaktív tevékenységek, (társas)játékok, kézműves- és barkácsműhelyek délelőtt 11 órától kezdődnek, és folyamatosan tartanak délután 4 óráig. Ezek során fényképek, mikroszkópok segítségével érzékileg is hozzáférhetővé válik a beporzó rovarok valósága, illetve magának a beporzásnak a folyamata. Macalik Kunigunda szerint a tevékenységek mögött egy urbánökológiai koncepció is húzódik, amely a résztvevőket arra biztatja, hogy a maguk városi környezetében is próbáljanak a beporzók számára kedvező körülményeket teremteni. A „rovarhotelek” építése például kimondottan ezt az urbánökológiai vonalat erősíti. Délután 1 órától dr. László Zoltán, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója 

A magányos méhek és darazsak változatos világa címmel tart előadást, amelynek román nyelvű változata egy órával korábban, déli 12 órától lesz hallható.

Az esemény társszervezője a BBTE Állattani Múzeuma, az Alexandru Borza Botanikus Kert, a Román Madártani Egyesület (SOR), a BBTE Színház és Film Karának Magyar Színházi Intézete, az Apáthy István Egyesület, a NECC (Nature Education Community Center), illetve a Kaland’or Egyesület, támogatója a Kertimag Romania Kft.

A kézműves-foglalkozások, előadások és interaktív tevékenységek magyar és román nyelven zajlanak, az esemény díjtalanul látogatható, részletes programja elérhető a Facebookon: https://www.facebook.com/ events/2196908993957452/.

 Forrás:  http://www.beporzoknapja.hu






Kapcsolódó cikkek: