A koronavírus réme járja be a világot. 2020 elején egy eddig ismeretlen koronavírus fertőzött a 12 millió lakosú Vuhan nevű kínai városban. A fertőzés kordában tartásához egy sor kínai nagyvárost lezártak a hatóságok, ennek ellenére február végére már ötven országban jelent meg a koronavírus, Ausztráliától Oroszországig. A betegek száma túllépte a 340 ezret, a halálos áldozatok száma tizenötezer körül van. Kínán kívül fertőzési gócpontok alakultak ki Olaszországban, Dél-Koreában és Iránban is. Több országban szigorítják a már meghozott intézkedéseket, vasárnap világszerte a koronavírus elleni védekezésként újabbakról döntöttek. Az emberek közötti közvetlen fizikai kapcsolatok további korlátozásáról állapodtak meg a német tartományok, kettőnél több ember nem tartózkodhat együtt közterületen. A brit miniszterelnök szerint, ha nem sikerül érvényt szerezni az új koronavírus okozta járvány megfékezését célzó eddigi ajánlásoknak, a brit kormány kénytelen lesz keményebb intézkedéseket hozni. A francia parlament elfogadta vasárnap este azt a törvényjavaslatot, amely alapján lehetővé válik a két hónapos egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetése a koronavírus-járvány idejére. Bosznia-Hercegovinában nyolc határátkelő védelmét vette át a hadsereg, és karanténsátrakat állítottak fel, amelyekben a külföldről érkező boszniai állampolgároknak kötelezően 14 napot kell eltölteniük, és így tovább.
Romániában hétfő délután 4 órakor 576 embernél mutatták ki az új típusú koronavírust, 73 fertőzöttet gyógyultnak nyilvánítottak. Regisztrálták a Covid-19 első halálos áldozatait is. Románia vasárnap 22 órától lezárta határait a külföldiek előtt, az ország területén pedig éjszaka korlátozzák a kijárást, felfüggesztik a fogorvosi rendelők tevékenységét, a bevásárlóközpontokban csak az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak, a tisztítók és az állateledel-kereskedések tarthatnak nyitva.
Ám a vak is látja, hogy Romániában a legfontosabb sürgősségi döntések egy részét a rövid távú politikai számítások határozzák meg, holott vészhelyzetben azonnali döntésekre lenne szükség.
Hosszas gondolkodás után, miután már több ezren hazatértek, végre megszólalt az államelnök, és arra kéri a külföldön élő románokat, ne utazzanak haza.
A diaszpóra szavazatainak elvesztésétől tartva a kormány is bénázik: valójában azon dolgozik, hogy megkönnyítse újabb tízezrek hazatérését. Ám ezeknek csupán töredéke kerül elkülönítésre, és találgatni sem lehet, hogy közülük hány vírushordozó, holott a kínai és olasz tapasztalatok alapján a járvány gyors terjedését kizárólag a kapcsolatok csökkentésével lehet lassítani. Netán leállítani…
A hatóságok a szavazatvesztéstől tartva óvakodnak a kijárási tilalom elrendelésétől, egyfajta éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, amit általában csak háború idején szoktak elrendelni.
Miközben háborogtak, hogy Magyarország és mindegyik szomszédos ország lezárta a határait, végül Románia is ráfanyalodott, és akkor hozta meg a döntést, amikor Szlovéniától Ukrajnáig és Törökországig mindenki megtette.
Bénáznak tehát a romániai központi hatóságok, azon ötölnek-hatolnak, hogy milyen következményei lehetnek a döntéseiknek az – egyelőre még nem tudni, mikor sorra kerülő – választások idején.
