Belépés a hálón át
2015-03-18 16:04:10
- Nagy Székely Ildikó
361 marosvásárhelyi óvodásból 16-nál észleltek autizmusra utaló jeleket az Alpha Transilvană Alapítvány szakemberei.
361 marosvásárhelyi óvodásból 16-nál észleltek autizmusra utaló jeleket az Alpha Transilvană Alapítvány szakemberei. A felmérés az Acces – Hálózat az autisztikus spektrumzavarral élő gyerekek társadalmi integrációjáért nevű, svájci–román együttműködési program keretén belül zajlott uniós projekt részét képezte. A 2013 októberében indított, 18 hónapos futamidejű projekt eredményeit a keddi zárókonferencián ismertették az illetékesek. A Maros Megyei Tanács nagytermében jelen levő hazai és külföldi szakembereket – közöttük Szilvássy Zsuzsannát, az Autism Europe elnökét és Kapitány Imolát, a budapesti Mozaik Egyesület elnökét –, a pedagógusokat és szülőket, illetve a helyi önkormányzat képviselőit dr. Lupşa Alexandru, az Alpha Transilvana Alapítvány elnöke üdvözölte, aztán Györfi Éva, a marosvásárhelyi Stefánia óvoda igazgatónője szólt az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyerekek óvodai, iskolai beilleszkedését segítő kezdeményezés fontosságáról. Ezt követően egy szülő 13 éves autista gyermekéhez címzett gondolatait osztotta meg az egybegyűltekkel – „te tettél harcossá, te tanítottál meg, hogy soha ne adjam fel”, üzente az édesanya –, majd Vargancsik Iringó programigazgató ismertette a projekt megvalósításait és a további elképzeléseket, terveket is körvonalazta. Vargancsik Iringó rövid játékkal vezette be mondanivalóját, arra kérte az egybegyűlteket, hogy párokat alkotva egy percig figyeljék egymást, aztán egymásnak hátat fordítva egyikük változtasson meg három apró részletet kinézetén, mely változtatásokat a társnak észre kellett aztán vennie. A projektvezető arra kívánta ezzel felhívni a figyelmet, hogy az autista gyerekek rendkívül vizuálisak, nagyon hamar észreveszik a legapróbb változást. Ezt követően Vargancsik Iringó a projekt célkitűzéseit ismertette:
– Egy hálózat létrehozása a cél az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyerekek felzárkóztatásában érintett felek – a kezeléseket biztosító szakemberek, a pedagógusok, illetve a szülők – bevonásával. Nem mondhatom, hogy máris megteremtődött ez a hálózat, de hidak épültek, az érintettek tudnak egymásról, több kapu is megnyílt.
A projektvezető a különleges szükségletű személyek oktatáshoz való jogára vonatkozó, a kezdeményezésnek jogi hátteret biztosító ENSZ-egyezményre is felhívta a figyelmet, amelyhez Románia négy éve csatlakozott, és amely szerint a sérült személyek tanításának legmegfelelőbb formája az inkluzív oktatás.
Az Acces projekt keretében szakembereket – négy pszichológust és két pszichopedagógust – készítettek fel az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyerekek speciális tesztekkel történő felmérésére, ugyanakkor óvónőknek tartottak elméleti és gyakorlati felkészítőket a saját világukba zárt kiskorúakkal való kommunikáció megkönnyítéséről, az érintett szülőknek szervezett találkozókon pedig különböző témakörökben zajlott tapasztalatcsere és tanácsadás (pl. helyes táplálkozás, fogkezelés, iskolába íratás stb). A projekt keretében 36, autizmusra utaló jeleket mutató kiskorúnál végeztek teljes felmérést. A projektvezető egy kisfilmmel is érzékeltette, hogy mivel az autisztikus spektrumzavarral élő kiskorúak nagyon érzékenyen reagálnak az új helyzetekre, ezek a felmérések három vagy több találkozó során valósulhatnak meg, és nagyon fontos, hogy a szakemberek a szülőkkel való beszélgetésre is időt fordítsanak a kezelési program kidolgozása érdekében. Vargancsik Iringó arra is felhívta a figyelmet, hogy sok szülő a diagnózis lehetőségének előrevetítésekor elutasítóan viselkedik, ezt bizonyítja az is, hogy az autisztikus spektrumzavarra utaló tünetekkel azonosított 16 óvodásból csak hatot hoztak el további felmérésekre. A Maros Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság adatai szerint a megyében 20 autista diák tanul normál program szerint működő tanintézetekben, 66-an pedig speciális oktatásban részesülnek.
A konferencián elhangzott, hogy a felkészítők jelentősen megkönnyítették a pedagógusok munkáját az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyerekek integrációját illetően, egyesek közülük már alkalmazták is a bemutatott módszereket. Ugyanakkor a tanerők körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit is ismertették, amely egyebek mellett arra mutat rá, hogy a tanítók, tanárok számára a legnagyobb nehézséget ezen a területen az információk hiánya jelenti, ugyanakkor az iskolai tanrendhez, munkaprogramhoz való alkalmazkodás is gondot okoz az autista gyerekek integrácójában. Vargancsik Iringó felhívta a figyelmet arra az internetes platformra is – www.accesautism.ro –, amely a projekt részeként jött létre, de a projekt lezárulása után is lehetőséget kínál a tapasztalatcserére, annak megkönnyítése érdekében, hogy az autisztikus spektrumzavarral élő kiskorúak beléphessenek egészséges társaik világába.
