2021. november 30., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ismét van teljes jogkörű kormánya az országnak, ám a két hónapi politikai válság utáni összeborulás után sok ideje nem marad a mézeshetekre az új koalíciónak. A nagy gond, mint az érdekházasságoknál általában, a piszkos anyagiakkal van.

Felmerült a napokban, hogy sürgősen költségvetés-kiigazításra van szükség ahhoz, hogy decemberben nyugdíjakat lehessen fizetni, és az eddigi hírekből úgy is tűnik, a számfaragászat lesz az új kormány első teendője. De a nagyobbik baj nem is a decemberi fizetnivalókkal van. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé az őszi gazdasági jelentését, amiben kiemelt figyelmet szenteltek szép hazánknak, s nem a dicséretek között. Az eddig is tudvalevő volt, hogy az uniós szabályokban foglaltnál nagyságrendekkel nagyobb költségvetési hiány miatt még a tavaly túlzottdeficit-eljárás indult országunk ellen, de mivel gyakorlatilag a kontinens minden országának államháztartása megszenvedte a járvánnyal érkező gazdasági krízist, ezért átmenetileg lazítottak a szabályokon. Úgy, hogy nem léptettek életbe azonnali büntetőintézkedést, csak figyelmeztettek. Egyelőre. Most a legutóbbi jelentésben megint hangsúlyozzák, hogy értik ők, hogy itt politikai válságosdit játszanak a nagylegények, de azért az új kormánytól már elvárják, hogy nyújtsa be a következő évre vonatkozó költségvetési terveit és egy középtávú stratégiát is. Az már korábban ki volt adva feladatnak, hogy 2024-ig meg kell szüntetni a túlzott költségvetési hiányt, azt az előző kormány meg is ígérte. Ennek sem lesz más választása, ha európai alapokat akar lehívni.

A gond a vállalások betartásával lesz, nemcsak hosszabb, hanem rövid távon is, mert a helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit az eddigi kormányzati diskurzus harsogott. A liberálisok idén megint csodálatos gazdasági fejlődést emlegető mesékkel altatták az adófizetőket, szinte két számjegyű bővülésről szóló prognózisokkal. Ez nagyon nem is volt nehéz, mert a tavaly volt egy alapos visszaesés, ahhoz képest még itt a Balkánon is kihívás lenne még rosszabbul teljesíteni. A harmadik negyedévi adatokat viszonyítva például idén 8 százalékos növekedést emlegettek, ám a járvány előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest az csak 1,84 százalék. Mert a tavalyi teljesítmény -5,7 százalék volt. És az év végéhez közelítve még a hivatalos prognózisok is egyre csökkentek, teljes éves viszonylatban nézve még az is lehet, hogy idén nem hozza be szép hazánk gazdasága azt, amit tavaly vesztett 2019-hez képest. Miközben a kiadásai még gyarapodtak is azóta, tehát a mérleg folyamatosan romlik. Vannak elemzők, akik az energiakrízisnek a gazdaságra kifejtett hatása miatt már egy újabb átfogó gazdasági válságról beszélnek, nem véletlenül. Nem látszik az új kormányban az a rátermettség – az előzőekben sem volt meg –, hogy a gazdaság teljesítményét támogató intézkedésekkel reagáljon a romló helyzetre, így nem az a kérdés, hogy megszorításokkal kell-e befoltozni a szakadt költségvetést, hanem az, hogy mekkora foltokkal, és milyen gyorsan. Ez hamar kiábrándíthatja az osztogatásra szakosodott szocikat a koalíciós szerelemből.