Békésen tiltakoztak a mentősök

Méltánytalannak érzik a veszélyességi pótlék odaítélésének feltételeit

Békésen, a távolságtartási szabályokat betartva országszerte tiltakoztak szerdán a mentőszolgálatok dolgozói. Elégedetlenségük oka, hogy miután a mindenkori döntéshozók évek óta nem veszik figyelembe a kéréseiket, az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy bár a járvány idején végig az élvonalban dolgoztak, és mindannyian fokozottan ki voltak téve a fertőzésveszélynek, az egészségügyi személyzetnek biztosított veszélyességi pótlék odaítélésekor méltánytalanul jártak el, hiszen a jelenlegi rendelkezések értelmében a 2500 lejes juttatást a mentőszolgálatok dolgozói közül csak azok kapják meg, akik közvetlenül kapcsolatba kerültek, szállítottak koronavírus-fertőzötteket.

Ebben a nehéz időszakban a mentőszolgálat alkalmazottai oroszlánrészt vállalnak a koronavírusfertőzés-gyanús, valamint a bizonyítottan fertőzött páciensek ellátásában, ugyanis ők azok, akik egy-egy riasztás esetén kiszállnak a helyszínre, és kórházba szállítják azokat, akiknél felmerül a fertőzés gyanúja, ugyanakkor a fertőzötteket, akiknél a teszt nyomán beigazolódott a diagnózis, eljuttatják egyik kórházból a másikba. A mentősök a járvány kitörése óta első vonalban teljesítenek szolgálatot, mindannyian nap mint nap ki vannak téve a fertőzésveszélynek, ezért úgy érzik, nem méltányos, hogy csak azoknak a kollégáiknak a munkáját ismerik el, akiknek „szerencséjük volt” koronavírussal fertőzötteket szállítani.

Magyary Árpád, a Maros megyei mentőszolgálat szakszervezeti vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, tiltakozásuknak valójában több oka is van. Az utóbbi években a mindenkori vezetők részéről csupán ígérgetésben volt részük, folyamatosan elnapolták kéréseik megoldását, mindezt pedig tetőzte a 2500 lejes veszélyességi pótlék méltánytalan megítélése. 

– Mi, mentősök, akik nap mint nap az ismeretlenbe megyünk, nem tudjuk, mikor, hol, milyen beteggel állunk szemben, be kellett bizonyítsuk, hogy volt kontaktusunk, szállítottunk igazoltan koronavírussal fertőzött beteget. Csak azok a kollégák kapták meg a veszélyességi pótlékot, akik ezt bizonyítani tudták. Úgy érezzük, ez diszkrimináció, hiszen mindenik kolléga ugyanannyit dolgozott, ugyanúgy ki volt téve a fertőzésveszélynek – mutatott rá az érdekképviselet vezetője. A másik méltánytalanság, amire rávilágított, az, hogy holott már márciusban tombolt a járvány, el kellett látni a fertőzötteket, a veszélyességi pótlék csupán április 7-től jár, ugyanis ekkor jelent meg az erre vonatkozó rendelkezés. – Nem számít, hogy mi volt márciusban, holott az az időszak volt talán a legnehezebb, felkészületlenül ért bennünket a járvány, nem tudtuk, mire számítsunk, hiszen eddig még nem voltunk ilyen helyzetben. Ennek ellenére egyetlen hívást sem utasítottunk vissza, mindvégig tettük a dolgunkat. A szerdai akció nem sztrájk volt, nem állítottuk le a tevékenységünket, nem valaki ellen szólt a tiltakozásunk, hanem fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy erre a pótlékra jogosultak vagyunk, és úgy méltányos, hogy minden kolléga részesüljön belőle – hangsúlyozta.

A mentőszolgálatnál dolgozók elégedetlenségének másik oka, hogy létezik egy évekkel ezelőtt benyújtott státustörvényük, amely 2016-ban átment a szenátuson, azóta a képviselőháznál valamelyik fiókban hever. Mindemellett a szükségállapot idejére az élvonalban dolgozóknak béremelést is kilátásba helyeztek, ami egyelőre ígéret maradt.

Több mint kétszáz mentős került kapcsolatba fertőzött beteggel

Magyary Árpádtól megtudtuk, hogy a Maros megyei mentőszolgálat több mint kétszáz alkalmazottja jogosult a veszélyességi pótlékra, ugyanis a járvány idején Maros megye az országos élvonalban volt a megbetegedések számát illetően, így a mentőkocsikon dolgozó személyzet közül sokan kerültek közvetlen kapcsolatba fertőzöttekkel. 

– Teljesen beöltözve megyünk minden híváshoz, hogy megelőzzük a fertőzést, hiszen ha nálunk egy kolléga megbetegszik, legalább három csoportot a négyből otthoni elkülönítésbe kell küldeni, mivel találkozik reggel az egyik, este a másik csapattal, napközben pedig dolgozik a saját csapatával. Ha egy kolléga is megfertőződne, az óriási érvágást jelentene a tevékenységünkre nézve. És ez csak az operatív személyzet, emellett ott az irodai személyzet, amely szintén kapcsolatba kerül a mentőkön dolgozókkal, tehát ők is ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Szerencsére a megyében eddig a mentőszolgálat egyetlen dolgozója sem fertőződött meg, holott teljes gőzzel, teljes létszámmal dolgoztuk végig az elmúlt időszakot, senki nem ment szabadságra, szabadnapra – jegyezte meg.

Több időbe telt egy-egy páciens ellátása

Érdeklődésünkre a szakszervezeti vezető kifejtette, a járvány idején a mentőszolgálathoz érkező riasztások száma csökkent – sokan féltek az esetleges kórházi beutalástól –, viszont az idő, ami alatt eleget tudtak tenni a kéréseknek, nőtt. Először is amiatt, hogy amikor érkezik a riasztás, a csapat magára kell öltse a védőfelszerelést. Ez az elején hosszabb időt vett igénybe, most már rutinosabban megy. Másodsorban, amikor elérnek a beteggel a kórház kapujába, meg kell várni, amíg elvégzik az epidemiológiai szűrést, és aszerint irányítják tovább a koronavírussal fertőzötteket ellátó intézményekbe vagy más kórházi részlegekre. Majd miután visszatérnek a mentőállomásra, a biztonsági előírásoknak megfelelően le kell vetniük a védőfelszerelést, fertőtleníteni kell a mentőautót, ami mintegy negyven percet vesz igénybe. Ezt egy műszak alatt annyiszor csinálják végig, ahány riasztás érkezik.