Bekérették a budapesti román nagykövetet konzulátusügyben
A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét, mert Románia elutasította Magyarország igényét a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák nyitására.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön bekérette Románia budapesti nagykövetét, mert Románia elutasította Magyarország igényét a nagyváradi és a marosvásárhelyi konzuli irodák nyitására – közölte Nagy Anna külügyi szóvivő csütörtökön az MTI-vel.
Elmondta, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár Navracsics Tibor miniszter döntése alapján kérette hivatalába a budapesti román nagykövetet, akivel szóbeli jegyzéket váltottak. A helyettes államtitkár jelezte a román nagykövetnek, a magyar fél értetlenséggel fogadta, hogy a román fél nem akarja engedélyezni a két iroda megnyitását, amiről már több mint egy éve szó van. Elmondta, a magyar külügyi tárca azért is barátságtalannak tartja a román fél lépését, mert a két külügyminiszter már többször egyeztetett arról, hogyan lehet a két ország kapcsolatát tovább fejleszteni.
Tájékoztatása szerint a román fél szóbeli jegyzékére a helyettes államtitkár ugyancsak szóbeli jegyzékkel válaszolt, ebben rögzítették azt is, kérik, hogy a román fél gondolja át még egyszer az elképzeléseit.
Hozzátette: a román nagykövet ígéretet tett arra, hogy a kérést továbbítja Bukarestnek.
A szóvivő közölte, a jegyzékben arra is felhívták a román fél figyelmét, hogy nem két új főkonzulátus megnyitásához kértek engedélyt, hanem a már működő – kolozsvári és csíkszeredai – főkonzulátusok konzuli irodáinak engedélyezését.
A román külügyminisztérium az MTI megkeresésére korábban azt közölte, Románia a kölcsönösség és arányosság elvére hivatkozva utasította el, hogy Magyarország bővítse romániai konzuli hálózatát. A közlemény megemlíti: a konzuli kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény szerint Romániának szuverén joga megtagadni a hozzájárulást ahhoz, hogy területén valamely ország bővítse konzuli képviseletét. A magyar igény elutasításánál azt is figyelembe vették, hogy Magyarország most is „jelentős” konzuli hálózatot működtet Románia területén.
A román külügyminisztérium azt is jelezte, Bukarest „meglepődve” fogadta a magyar külügyi szóvivő csütörtök délelőtti nyilatkozatát, miután döntése okairól kedden kihallgatáson tájékoztatta Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet. (Nagy Anna csütörtök délelőtt azt mondta az MTI-nek, értetlenül állnak a román elutasítás előtt, és a rendkívüli csalódottságot fokozza, hogy kezdetben nem ilyen hozzáállást tapasztaltak a bukaresti diplomácia részéről.) A román külügyminisztérium ugyanakkor megerősítette, hogy elkötelezett híve a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok megerősítésének a két állam közti stratégiai partnerség jegyében.
A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda nyitását a román kormánynál. A nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári, a marosvásárhelyi pedig a csíkszeredai főkonzulátus alárendeltségében működött volna.
Romániában a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus. Romániának Budapesten van nagykövetsége és konzuli hivatala, Gyulán és Szegeden pedig főkonzulátusa.
Az RMDSZ nem ért egyet a román külügyi tárca döntésével
A bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét – közölte pénteken az MTI-vel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Hozzátette: a tárca vezetése nem konzultált az RMDSZ-szel, és minden indok megvan arra, hogy újragondolja döntését. A politikus nevetségesnek nevezte, hogy az elutasítást Bukarest az arányosság elvével indokolta.
„Nem lehet összehasonlítani az 1,3 milliós romániai magyar közösséget a néhány ezres magyarországi román közösséggel. Másrészt fontos lenne, hogy Titus Corlăţean román külügyminiszter ne csak a nyilatkozatok szintjén támogassa a jószomszédi viszonyt, hanem amikor döntéseket kell hozni, akkor a tettek mezejére lépjen” – mondta a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy miért lenne fontos a Marosvásárhelyre, illetve Nagyváradra tervezett magyar konzuli iroda az erdélyi magyarság számára, Kovács Péter a kettős állampolgárok növekvő számára utalt, akiknek fontos, hogy ne kelljen messzire utazniuk.
„Nagyon fontos, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában működik magyar főkonzulátus, az is nagyon fontos, hogy ezek rendszeresen szerveznek találkozókat más erdélyi városokban, de amennyiben kevesebbet kell utazni, könnyebben elérnek az erdélyi magyar emberek ezekbe az irodákba, az a magyar embereket segíti. Azért tartjuk fontosnak a konzuli hálózat bővítését, hogy közelebb tudjanak jutni azokhoz, akik hozzájuk fordulnak” – mutatott rá az RMDSZ főtitkára.
Az EMNP barátságtalan gesztusnak, „olcsó taktikázásnak” tartja az elutasítást
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) barátságtalan lépésnek tartja, hogy a bukaresti külügyminisztérium elutasította Magyarország két konzuli iroda nyitására vonatkozó igényét, az elutasítást pedig a román diplomácia „olcsó taktikázásának” tekinti – közölte pénteken az MTI-vel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
A pártelnök kifejtette: elképzelhető, hogy Bukarest így akarja nehezíteni, hogy Magyarország közjogi kapcsolatot tartson a Romániában élő, magyar állampolgársággal is rendelkezők immár csaknem félmilliós közösségével, de inkább azt valószínűsíti, hogy a román diplomácia természetes igények akadályozásával akar tárgyalási előnyökhöz jutni.
„Egy természetes igényt akadályoznak, és megkérik kétszer az árát, amikor majd nagy nehezen valamikor jóváhagyják. Mert meggyőződésem, hogy az lesz a vége, de a román politika nagyon tehetségesen szokta húzni az időt: természetes dolgoknak srófolni felfele az árát” – mondta az EMNP elnöke. Úgy vélte, a Nagyváradra és Marosvásárhelyre tervezett magyar konzuli irodák engedélyezésénél nem a paritás, hanem az arányosság elvét kellene alkalmazni.
„Mondvacsinált, erőltetett az, hogy (Magyarországnak) annyi konzuli irodája legyen itt, mint amennyi (Romániának) Magyarországon. Romániában mintegy 1,2-1,5 millió magyar él, és megközelíti a félmilliót a kettős állampolgárok száma” – mutatott rá.
Toró megjegyezte: a bukaresti kormányban részt vevő RMDSZ érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi az, hogy megszülethetett egy ilyen elutasítás.
