Bejuthat a német parlamentbe az euroszkeptikus AfD
Bekerülhet a következő német parlamentbe az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt, ami akár a konzervatív-liberális koalíció bukását is jelentheti a vezető közvélemény-kutató intézetek szerint.
Bekerülhet a következő német parlamentbe az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt, ami akár a konzervatív-liberális koalíció bukását is jelentheti a vezető közvélemény-kutató intézetek szerint.
A legutóbbi felmérések szerint 3-4 százalékos választói támogatottsággal bíró párt könnyen átlépheti az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a szeptember 22-ei választáson – vélekednek egybehangzóan a Forsa, a TNS Emnid és a Forschungsgruppe Wahlen (választói kutatócsoport) intézet vezetői a Focus című hírmagazin hétfői számában megjelent összeállítás szerint.
A kutatók úgy vélik, hogy az AfD-nek jelentős tartaléka van az úgynevezett rejtőzködő szavazók körében, akik nem vallják be, hogy melyik pártot támogatják. Nagy a vonzereje az úgynevezett impulzív szavazók egy csoportjában, a tiltakozó szavazók – protestszavazók – között is, akik csak az utolsó napokban döntik el, hogy részt vesznek a választáson, és arra a pártra szavaznak, amely a leghevesebben bírálja a fennálló rendszert. Ezt a funkciót korábban a neonáci NPD, az utóbbi években pedig a Német Kalózpárt töltötte be, jelenleg pedig az AfD-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezze a tiltakozó szavazók többségének támogatását.
Az AfD lenne az első euroszkeptikus párt a német parlamentben. Legfőbb követelése a válságba jutott euróövezeti országok kizárása a valutaunióból. A párt elsősorban a konzervatív CDU/CSU-nak jelent veszélyt. A kutatók szerint amennyiben a bejutási küszöbön elbukó pártokra adott szavazatok együttesen elérik a 10 százalék körüli nagyságrendet, úgy a CDU/CSU és koalíciós társa, a liberális FDP 45 százalékos összesített szavazati aránnyal is megszerezné a kormányzás folytatásához szükséges parlamenti többséget. Amennyiben viszont a parlamenten kívüli pártok közül a bejutásra leginkább esélyes AfD átlépi a küszöböt, már legalább 48 százalékra lenne szükség a hatalom megtartásához, ekkora támogatást pedig egy intézet szerint sem szereznek a konzervatívok és a liberálisok.
A CDU/CSU sokáig az „agyon-hallgatás” taktikáját követte, politikusai ki sem ejtették a párt nevét. Két héttel a választás előtt aztán váltottak. Volker Kauder, a konzervatív képviselőcsoport vezetője szerint például az AfD-nek „nincs rendes programja, és az euróövezeti válságkezelésre is csak annyit tud mondani, hogy nem, azt pedig eltitkolja, hogy politikája következményekkel járna”. A Der Tagesspiegel am Sonntag című lapnak adott interjúban Kauder hangsúlyozta: az AfD „nem méltó Európához, amely békét és jólétet adott Németországnak”.
Bernd Lucke, az AfD vezetője 10 százalék körüli választási eredményre számít. A Der Spiegel című hetilapnak adott nyilatkozatában kiemelte: az AfD nem akarja megbuktatni Angela Merkel kancellárt, és nyitott minden olyan együttműködésre, amely szakítást jelent az euróövezeti válság eddigi kezelésével.
