2020. szeptember 24., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Választási kampány és tanévkezdés nem szokott egybeesni, így most a hétfői becsengetés uralja a közbeszédet alig több mint két héttel a helyhatósági választások előtt. És joggal, mert ekkora káoszra talán még nem volt példa az utóbbi évtizedekben. Ami biztos: a tanítás megkezdődik, de hogy hol milyen formában, arra a kérdésre Nostradamus is csak a fejét vakarná némán.

A menetrendet a vírus diktálja, azaz attól függően, hogy hol mennyi fertőzött van, a hatóságok pirostól zöldig terjedő forgatókönyveket írtak, akár egy hollywoodi producer. A valóságból viszont Kusturica filmjeibe illő dolgok köszönnek vissza.

Például a napokban derült ki egy bánsági településről, hogy online kell megkezdjék az iskolát, mert piros karanténban vannak. Egy háromszáz lelkes településen három beteg papíron sok. Csakhogy – mint a média kiderítette – a páciensek egyike sem tartózkodik a településen, mert csak ideiglenes lakhelyük van oda bejelentve, amúgy városi állandó lakhelyükön házi elkülönítésben vannak. Az említett faluban tehát karantén van, koronavírus nincs. A fertőzésre hivatkozva az online iskolakezdést a hatóságok példásan el is rendelték, a gond mindössze annyi, hogy a faluban sem internet, sem mobiltelefonos jel nincs. A tavasszal is úgy volt online az oktatás, hogy az iskolaigazgató a papírra kinyomtatott tananyagot hazavitte a nebulóknak. És ezt az egészséges mozgást valószínűleg jövő héttől is gyakorolni fogja.

Az igazán jó kérdés az, hogy hány hasonló eset lehet még közeli s távoli környezetünkben. Az ilyen kabaréba illő ügyek magyarázzák nagyrészt azt is, hogy sokan miért képtelenek komolyan venni a járvány jelentette veszélyt, ami közel sem olyan vicces, mint ez a történet.

Ami az iskolakezdést illeti, múlt héten derült ki, hogy az országszerte oktatásra használt épületek negyedében nincs internet – már ha pontos a statisztika, de arra azért nem vennénk mérget –, és az ilyen helységekben valószínűleg a diákok nethozzáférésével is lehet gond. És akkor felszerelésről, a pedagógusok online oktatásra való felkészítéséről még nem is beszéltünk. Világos, hogy az illetékesek a múlt tanév után elmentek nyaralni, s azt gondolták, hogy a vírus is végleg vakációzni ment. Most kapkodnak. Becsengetés lesz, káosz nagyobb a megszokottnál, a következményeket csak találgathatjuk.

Az adatok feldolgozásában elkövetett hasonló baklövésekből pedig az látszik jól, hogy ennek az országnak az intézményrendszere nem kezeli a járványhelyzetet, csak botladozik az események nyomában. Egy ilyen járvánnyal akkor lehetne eredményesen felvenni a harcot, ha tudnák követni és elszigetelni a fertőzés terjedését. De erre ennek az intézményrendszernek a felkészültségével és felszereltségével esély sincs, így filmes hasonlatnál maradva a nemzetközi helyzet tovább fokozódik.