Alaposan felkorbácsolta a kedélyeket a kormány aranyügyben: törvénytervezetet küldött a parlamentnek, hogy majd az hozzon döntést a verespataki bányanyitásról. Mint várható is volt, ez a zöldek vehemens tiltakozását váltotta ki, de emellett a politikai térfélen is kitört a vihar.
Alaposan felkorbácsolta a kedélyeket a kormány aranyügyben: törvénytervezetet küldött a parlamentnek, hogy majd az hozzon döntést a verespataki bányanyitásról. Mint várható is volt, ez a zöldek vehemens tiltakozását váltotta ki, de emellett a politikai térfélen is kitört a vihar.
A kormány lépése egyértelműen a felelősség hárítását és az időhúzást célozza. Hosszú évek óta tologatják egymás asztalára a döntést ebben az ügyben, határozott állásfoglalás nélkül. És a parlament is aligha fogja dűlőre vinni a dolgot. Tegnap derült ki, hogy az igazságügyi minisztérium elutasítóan véleményezte a kormány törvénytervezetét, mert számos alkotmányossági problémát véltek benne felfedezni. Ez nem volt gond a kabinet számára a tervezet elfogadásakor, de a parlament már aligha veszi a nyakába egy tulajdonképp nem is rá tartozó döntés felelősségét. Az alaphangot a szocdem frakciónak például maga a kormányfő adta meg, aki miniszterelnökként elfogadta a tervezetet, de képviselőként ellene szavazna a törvénynek. De szorul ám a gallér a plagizálók nagyhercegén, mert amikor azt emlegette, hogy az időhúzásért a beruházó beperelheti a kormányt, akkor kivételesen igazat mondott. Szerinte ez kétmilliárd dollárjába is kerülhetne az országnak kártérítés fejében.
A bukaresti politikum is érzi a viharszelet, forr már egy bizalmatlansági indítvány, még az is meglehet, hogy a balliberális kormánykoalíció fullad majd bele a ciángödörbe. De nemzetközi téren is zajlik az élet a kérdés kapcsán. A néppárti EP-képviselők is feleszméltek, hogy ezelőtt több mint három évvel az EP magyar indítványra elsöprő többséggel fogadott el egy határozatot, amiben felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes körű uniós betiltását. Persze a bizottság azóta sem tett semmit, ezt most kemény hangú levélben kérték számon magyar néppártiak a környezeti ügyek lengyel biztosán. De az utóbbi három évben néhányszor már megkérdezhették volna az illető urat az ügy állásáról.
Így érdekes fordulatot is vehet az aranyozott veres kakas története, mert jövőre európai parlamenti választások is lesznek, és ha egy három tagállamot is fenyegető ökobombával a hangos európai zöldek figyelmét is fel lehetne csigázni, talán végre cselekvésre késztetnék az uniós döntéshozókat. De emellett a Verespatakon már meglévő szennyezést is nyugodtan lehet a zöldek figyelmébe ajánlani, és a szakértőknek is ideje lenne már válaszolniuk arra a feladványra, hogy miként lehet az aranyat rentábilisan úgy kitermelni, hogy az utánunk jövő generációk egészségét se fenyegesse veszély.
