Bál a művészetek szentélyében

November 7-én először lesz nyilvános – a TVR által élőben közvetített – jótékonysági bál a Kultúrpalotában, amely a szervezők szerint a bécsi nagy birodalmi bálok hangulatát idézi. Erről tartott tegnap reggel sajtótájékoztatót Cristina Manoilă, a főszervező Mercur Egyesület képviselője, Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Cora Fodor és Şulea Ioan művészettörténészek, illetve Ovidiu Maior szervező. 

Cristina Manoilă röviden ismertette a november 7-én 18.30-kor kezdődő rendezvény programját. Elmondta, az is különleges lesz, hogy a Kultúrpalota nagytermében lefedik a székeket, így gyakorlatilag a táncparkett a jelenlegi színpad szintjén lesz. Részt vesz a Dance Art sporttáncegyesület is, amely három korcsoportbeli együttesével, 60 táncossal többek között bécsi keringőt, polkát fog bemutatni. A bál három részből áll. A vendégeket a Kultúrpalota előterében 18.30-kor pezsgővel várják, majd 19 órakor kezdődik a műsor, amelyet 30 perces szünettel szakítanak meg, akkor az előtérben borozni, falatozni lehet. A következő rész 45 perces lesz, amelyet interaktívvá tesznek, újabb 20 perc szünet után még egy órát tart a rendezvény, amikor a résztvevők a táncparkettre léphetnek. Az est házigazdája Virgil Ianţu ismert műsorvezető lesz – foglalta össze röviden a rendezvény eseményeit a főszervező Cristina Manoilă, aki azt is elmondta, hogy a bevételt jótékony célra fordítják. 

Vasile Cazan, a filharmónia igazgatója hozzátette, örömmel karolták fel a kezdeményezést a művészetek szentélyében. A filharmónia teljes felállásban a színpadon lesz. Az ország egyik legelismertebb karmestere, Gheorghe Costin irányításával rendkívüli programot állítanak össze. Az újévi koncerthez hasonlóan a műsoron leginkább a Strauss fivérek művei szerepelnek, keringők, polkák, valcerek, ami felidézi a múlt század eleji bécsi bálok hangulatát. Két operaénekes meghívott is lesz, a Iordănescu házaspár, akik emelik majd az est zenei színvonalát. 

Gáspárik Attila kifejtette, intézménye azért vállalt szerepet a bálban, mert tulajdonképpen ebben az épületben működött a Székely Színház, így csupán visszatérnek e kulturális hajlékba. Azt is értékelte, hogy 100 évvel az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése után egy olyan rendezvény születik, amely némi nosztalgiával azt a kort idézi. A színház improvizációkban gazdag, rövid előadással készül, amely a bál dátumához, november 7-éhez kötődik, illetve a hasonló nevű marosvásárhelyi lakónegyedhez. Rareş Budileanu, Costin Oază színművészek és társaik fellépésével egyedi, csak ott és csak akkor látható produkciót mutatnak be, amibe, remélik, a közönséget is bevonhatják. 

A bál bevételét a Maros Megyei Múzeumnak adományozzák. Soós Zoltán igazgató ismertette azokat a műtárgyakat, amelyeket többek között ebből az összegből vásárolnak. Ezeket már „félretették” a műtárgypiacon, így csak a „kiváltásukhoz” szükséges pénzre van szükség. Az egyik egy ötvösmunka, 1650-ben Nagyszebenben készült, egy érdekes ivókút (játék), amely a víz borrá változtatásának bibliai történetét mutatja be. A felső nyílásba ugyanis vizet öntenek, és egy malmon keresztül, ennek a száján bor folyik ki. A tárgy egyedi, bár több készülhetett, az igazgató tudomása szerint már nem létezik több ilyen a világon. 

Cora Fodor művészettörténész ismertette azt a két festményt és rézmetszetet, amelyeket szintén meg szeretne vásárolni a múzeum. Ezek közül kettőt be is mutattak a helyszínen. Az egyik Albrecht Dürer Aquaforte című eredeti rézmetszete, amely Szent Jeromos életének egyik epizódját jeleníti meg. A másik Nicolae Tonitza ismert román festőművész Odaia copiilor (Gyermekszoba) című alkotása, amelyen valószínűleg gyerekeit örökíthette meg. Cora Fodor elmondta, ezzel nem csak a klasszikus román festők tárlatát egészítik ki, szándékukban áll egy tematikus kiállítás rendezése is, a néprajzi múzeummal közösen. Ennek központi témája a két világháború közötti gyermekkor lenne. A tárlaton nemcsak gyermekábrázolások, festmények kerülnének a falakra, a tárlókba játékokat, dokumentumokat és más olyan érdekes tárgyakat helyeznének, amelyek az említett időről tanúskodnak. A harmadik alkotás Hegedűs László műve, aki a nagybányai festőiskola tagja volt. A magyar klasszikusok emeleti kiállításán látható a Krisztus-fej, ezúttal jóval nagyobb és a stílusjegyeket jobban őrző Herkules című festményét szeretné megvásárolni a múzeum. Şulea Ioan művészet- történész hozzátette, már mindhárom alkotás helye megvan a termekben, így alig várják, hogy végre átvegyék a műgyűjtőktől. 

Ami pedig az anyagiakat illeti, Soós Zoltán elmondta, a műtárgyak értéke összesen 350.000 euró. Cristina Manoilă elárulta, egy belépőjegy ára 310–360 lej lesz. A vásárlással, illetve a belépéssel kapcsolatos információkat az érdekeltek román nyelven a www.balulpalatului.ro honlapon olvashatják.