Backamadaras

Gáz- és fafűtésű cserépkályhák gazdag választéka Backamadarason 

Számos modell többféle színben 

A kilátások szerint nehéz tél beállta előtt sokan gondolkoznak azon, hogyan, mivel fűtsék ki a lakásukat, hogy a pénztárcájuknak megfelelő legyen, és a meleget sem kelljen nélkülözniük. Van, aki a gázzal működő kályháját szeretné átrakatni fás kályhára, mások kandallót látnának szívesen a lakásukban. Backamadaras a lehetőségek szempontjából első helyen áll megyénkben, hiszen két kályhás cég is működik a községben.

Egy korábbi összeállításunkban a Treamixt Kft.-ről írtunk, ezúttal a Norbo Impex céghez látogattunk el. Ügyvezetője, László Sándor hiányában apósa, Turbák Zoltán vezet végig a műhelyeken, és mutatja be tevékenységük eredményét: a mozgatható cserépkályhákat, amelyek lehetnek gáz- vagy fatüzelésűek. Aki gázzal szeretné használni, beszerelik a kályhába a gázégőt, aki fatüzelésűt rendel, a lyukat betömik samottal. Felváltva fával és gázzal is lehet a kályhákat használni. A formás, kis helyet foglaló melegítőkályhák lehetnek három-, négy- és ötsorosak, ez utóbbi készülhet vízmelegítővel, a megrendelő által választott színben. 

Készítenek kisebb és nagyobb kandallót is, de nem vállalják, hogy a megrendelő házánál rakják fel. Főzőkályhákat (üvegajtóval is) és csikókályhákat is raknak a műhelyekben, szép, formás kivitelezésben. A négy típusú kályhára levédett hőhatásfok 80 százalékos. 

A cég jelenleg hat alkalmazottal dolgozik, akik naponta hat-nyolc kályhát raknak. Két személy készíti elő az anyagot, majd felrakják a kályhát, azután kitakarítják, a vasszerkezetet lefestik. A melegítő samottot a Bihar megyei Rév településről és Görögországból, a jó minőségű, különböző színű csempét Magyarországról szerzik be csempeforgalmazó partnerükön keresztül. Megyénken kívül az ország hét-nyolc megyéjében van csempeforgalmazó üzlettársuk. Nyáron egyik napról a másikra elkészítik a megrendelt melegítőkályhát, a fűtési idényben többet kell rá várakozni. 

A cég ügyvezetője, ahogy a másik kályharakó céget működtető testvére is, édesapjuktól örökölte a mesterséget, aki a régi rendszerben ipart váltott, és addig rakta a csempekályhát, amíg fiai is megtanulták, majd a vállalkozást átadta nekik. 

A nyugalom és a szorgalom szigete 

Elég sokan visszatérnek a községbe, főleg fiatal, gyermekes családok, hazajönnek külföldről, házat vesznek vagy építkeznek, mások a városból költöznek ki kisgyermekekkel a község területére – mondta örömmel a polgármester. 

Marosvásárhelyről a községbe költözött családok között van a Müller házaspár is, Krisztián és Orsolya-Emese, akik négyéves kislányukat, Andreát és egyéves kisfiukat, Zalánt nevelik szép, békés, nyugodt környezetben. Szentgerice egyik mellékutcájának az utolsó házát vásárolták meg tavaly februárban, és alakították át bámulatos gyorsasággal egy hasznosan beosztott, kényelmes, korszerű, elegánsan berendezett otthonná. 

A füves udvar kellemes játszóhely a gyermekeknek, de a gyümölcsöskert is a felszerelt játszóeszközökkel, függőággyal tágas teret kínál a játékra, felnőtteknek a pihenésre, kikapcsolódásra. Az udvarról a szemben lévő kukoricatáblára, majd a háttérben az erdőre látni, az útról pedig a mezőkön túl a szelíd nyárádmenti táj körvonalai bontakoznak ki. Az erdő alatt  ottjártunkkor őzike sétált, mondják, néha egész csordákat lehet látni. 

A családfő, aki városon nőtt fel, úgy beleszokott a falusi életbe, mintha a bölcsőjét is ott ringatták volna. Jelenleg a ház külső falát szigeteli látható szakértelmmel, de a zöldségeskertet és a gyümölcsöst is példásan rendezi. Minden eshetőségre felkészülve a színben ott van feldarabolva a tűzifa, a műhely a rengeteg szerszámmal olyan, mint egy kiállítás. Orsolya sem marad le férje mögött, az elképzelések tőle is erednek, csak a gyerekek és a háztartás mellett kevés ideje jut egyebet is dolgozni. Mert munka az van bőven, amit Krisztián nagy lendülettel végez, ezt bizonyítja a példás rend az egész telken. Büszkén mutatja hobbiját, a kis üvegekben lévő színes italminta-gyűjteményét az ebédlőben az e célra kialakított polcrendszeren. A kerti gyümölcsfák párlata, természetesen nagyobb üvegekben, a pincéből sem hiányzik, nem kell a boltba szaladni, ha vendégek érkeznek. Ami nem ritka Mülleréknél,  ahova a család, a barátok is szívesen ellátogatnak. 

Krisztián Marosvásárhelyre ingázik, ahol két társával kávézót működtetnek, Orsolya, ha lejár a gyermeknevelési szabadság, az előkönyveléshez, könyveléshez fog visszatérni. A kislánnyal nem találkoztunk, hiszen a szép helyi napközibe jár, a kisfiú, miután megörült édesapja hazatértének, békésen elalszik a kocsiban. A kőasztalnál elbeszélgetünk, és az ígérettel távozunk, hogy még visszatérünk.  

Tervekben nincsen hiány

A gondosan, szépen rendezett nyárádmeneti falvak sorában Backamadaras is élen jár. A három településből álló község utcáit aszfaltburkolat borítja, parkok díszítik a kisebb-nagyobb tereket mind a községközpontban, mind Szentgericén. Bár vannak még sürgős, megvalósításra váró, félbemaradt beruházások, az eredmények felülírják ez utóbbiakat, amelyekről a bosszúság mellett a reménység hangján számolt be múlt heti látogatásunkkor Szőcs Antal (fotó) polgármester. 

Mivel a falu főutcája egyre forgalmasabbá válik, az iskolai átjáróknál fekvőrendőrök kialakítását tervezik – tájékoztat a tanévkezdéssel nagyon időszerűvé vált tervről. 

Bár a regionális operatív program keretében még a múlt novemberben elkezdődött a községközpontban lévő Kis Gergely Általános Iskola épületének teljes felújítása: fedélzet, központi fűtés, a külső falak szigetelése, padlózat stb., a nyáron az építők abbahagyták a munkát, és bár őszire visszatértek, tanévkezdésre nem sikerült befejezni. Ez sok gondot okoz, mert a művelődési házban, a sportközpontban, az óvoda új épületében szétszórtan helyezték el az osztályokat, és a pályázaton nyert korszerű bútorzatot, oktatási eszközöket (okostábla, kivetítők stb.) egyelőre nem tudják használni. A szentgericei iskolánál is jól haladtak a munkával, ott viszont az épület több mint százéves, ezért salétromos falakat kellett kicserélni. Mivel a művelődési házat 2020-ban felújították, az I-IV. osztályt és óvodát ideiglenesen oda költöztették. 

Szeptembertől beindult a backamadarasi bölcsőde 13 gyermekkel, a napközibe 25-en járnak. Bár két óvodai csoportnak lenne hely, amíg az iskola épülete elkészül, az egyik terembe az I-IV. osztályt költöztették. A bosszantó helyzet az, hogy a szerződés felbontása és egy új szerződés megkötése sem rövidítette volna le a folyamatot. 

A községközponti, új, korszerű egészségügyi központ épületének átvétele sem történt meg. Ha az elszámolással is rendben lesznek, szeretnék, hogy télig a családorvosi, valamint a fogászati rendelő és a gyógyszertár is átköltözzön, ugyanis jelenleg egy rossz állapotban lévő épületben működnek. A községben két családorvos rendel, egyikük Backamadarast és Bálintfalvát, a másik doktornő Szentgericét látja el. 

A lakosság száma a legutóbbi népszámlálás óta sajnos több mint száz lélekkel csökkent, a gyermekek száma viszont mind az iskolában, mind az óvodában megszaporodott. 

Míg korábban 190-200 között volt az iskolás diákok száma, jelenleg 226-an vannak. Ehhez hozzájárult a magyar kormány támogatásával épült első korszerű napközi otthon és bölcsőde, ahova a környező településekről is visznek gyermekeket. 

A terveket hosszan lehetne sorolni, amelyek közül a 700 méternyijárda a forgalmas megyei út mentén el is készült. A község útjainak aszfaltozása úgyszintén. Amit még szeretnének e téren elvégezni, a községet Koronkával összekötő 2.600 méteres út korszerűsítése önerőből, amire az előtanulmány is elkészült. Az ivóvíz bevezetésének előkészületei is haladnak, a szennyvízülepítőt Nyárádgálfalvával közösen szeretnék megépíteni. A vidékfejlesztési alapból készültek az előtanulmányok a községközponti művelődési ház felújítására. Az országos befektetési alapnál pályáznak a polgármesteri hivatal székhelyének, a Horváth-Petrichevich-kúriának a teljes felújítására, boltíves pincéjében gyűlésteremmel és házasságkötő teremmel. A református parókia tönkrement épületét is kár lenne veszni hagyni. Szeretnék továbbá a községet bekamerázni, folytatni a telekelést, de kérdés, hogy mennyibe kerül a középületek energiafogyasztása, és mi marad a sok előtanulmány elkészítésére. 

A munkájukat megnehezíti, hogy a község hat hónapja jegyző nélkül maradt, hamarosan meg kell hirdessék az állást, mert nehezen tudják ellátni a feladatokat, ugyanis a volt jegyző a pályázatok elkészítésébe is besegített – hangzott el többek között a polgármesterrel folytatott hosszú beszélgetés során.