Az új technológiák fiatalítják a középkorúak agyát
Az új technológiák növekvő szellemi követelmények elé állítják az embert, ami élesebbé teszi az idősebb emberek agyát az előző nemzedékekhez képest – derítették ki osztrák kutatók, akik úgy vélik, az 50 évesek az új 42 éves nemzedék.
Az 50 év fölöttiek kognitív funkcióik vizsgálatakor egyre jobb teszteredményeket érnek el, és a szakemberek ezt a számítógépek és a mobiltelefonok használatából fakadó növekvő mentális ingerlésnek tulajdonítják.
Korábban a szakemberek aggódtak amiatt, hogy az új technológiák kevésbé gondolkodóvá teszik az embereket, ténylegesen azonban élesebb eszűvé válnak az egyre bonyolultabb kütyük által megkövetelt szellemi jártasság miatt.
Egy átlagembernek manapság emlékezni kell legalább 10 jelszóra, hogy naponta hozzáférjen számítógépekhez, megnyissa levelezését, interneten bankoljon, számlákat egyenlítsen ki vagy hozzáférjen közösségi oldalakhoz. A programokhoz hozzáférve gyakran találja magát szembe számos utasítással és különféle opciókkal, amelyek egyre több döntéshozatalra kényszerítik.
Az 50 év fölöttiek körében végzett angol nyelvű tesztekből kiderült, hogy a mostani teszteredmények ugyanolyanok vagy jobbak, mint a nyolc évvel fiatalabbaké, akiket hat évvel ezelőtt tesz-teltek.
Az osztrák alkalmazott rendszerek nemzetközi intézetének (IIASA) kutatói áttekintették a 2006-ban és 2012-ben a német lakosság körében végzett felméréseket, amelyekkel mérték az agy feldolgozóképességének gyorsaságát, a fizikális edzettséget és a mentális egészséget.
Miközben az érintettek fizikális és mentális egészsége romlott a hatéves időszak alatt, kognitív (megismerési) teszt eredményeik jelentősen növekedtek, holott ezek a funkciók általában a kor előrehaladásával elkezdenek csökkenni.
„Úgy gondoljuk, hogy ezeket az eltérő eredményeket a változó életmóddal lehet megmagyarázni. Az élet a megismerést, megértést tekintve egyre többet követel, az idősebb emberek is egyre szélesebb körben használják a kommunikációs, információs technológiai eszközöket és az emberek hosszabb ideig dolgoznak intellektuálisan nagy követelményeket támasztó munkakörökben. Ugyanakkor a fizikai aktivitás csökkenését és az elhízás növekedését ta-pasztaljuk” – magyarázta Nadia Steiber, az IIASA világnépesség-programjának kutatója.
A kutatások megerősítették a Flynn-effektust, az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszá-mok világszerte tapasztalt folyamatos emelkedését nemzedékről nemzedékre. Ám mint az akadémikusok magyarázták, ezeket a változásokat csak részben lehet magyarázni az oktatás magasabb szintjével.
A kutatás a PLOS One és az Intelligence tudományos folyóira-tokban látott napvilágot.
