Az összetartozás ünnepe

Székely ruhás fiatalok, ünneplőbe öltözött gyermekek és felnőttek töltötték meg zsúfolásig szombat délelőtt a marosszentgyörgyi református templomot. Talán nem is akadt olyan magyar család a településen, amely a helyi magyar közösség napján ne imádkozott, énekelt, szórakozott volna együtt szomszédaival, falustársaival. 

A második alkalommal megszervezett rendezvénysorozatnak ez is volt a legfőbb célja – tudtuk meg Sófalvi Szabolcs polgármestertől.

– Marosszentgyörgy nagy fejlődésen ment át az utóbbi években, és lélekszámban is jelentősen gyarapodott. Sokan költöztek ide Marosvásárhelyről, az új, illetve régi lakosok pedig sokszor nem ismerik egymást. A mai rendezvénnyel a régiek és újak, idősek és fiatalok közeledésének szerettünk volna teret biztosítani. 

Az volt a célunk, hogy a maros-szentgyörgyiek megtapasztalhassák az egységet, gyakorolhassák a befogadást – mondta a községgazda, aki azt is elárulta, hogy a tavalyi első közösségi napra nagy izgalommal készültek, és a rendezvény olyan sikeresnek bizonyult, akkora tömeget megmozgatott, hogy elhatározták, évről évre minden ősszel megszervezik.

– Ez a nap nem kötődik semmilyen naptári ünnephez. Egyszerűen azért van, hogy az ittlakók tudatosítsák magukban: maros-szentgyörgyinek lenni jó – tette hozzá a polgármester.

A szentgyörgyi rendezvényeknek mindig van egy jellegzetes lelki töltetük. Ez már a szombati együttlét első órájában megteremtődött. Az ökumenikus istentiszteleten Baricz Lajos katolikus plébános, Kiss János Csaba helyi unitárius lelkész, Bíró Jenő csejdi református lelkipásztor és a településről elszármazott Lakó Jenő mezőzáhi református lelkész is igét hirdetett, a házigazda szerepét Becski Eörs, a marosszentgyörgyi református gyülekezet lelkipásztora töltötte be, illetve a Manna helyi református együttes és a Reménység kórus is szolgált. Az istentisztelet a magyar himnusz közös eléneklésével zárult. 

 

Petőfi a templomkertben

A templomból kilépőket kalács és kávé várta, majd a hagyományőrző huszárok és a Szent György Lovagrend marosszéki priorátusa vezetésével lassan elindult a Szent Korona másolatát a katolikus templomig kísérő tömeg. A templomkertben, a Hősök kövénél az 1848–49-es szabadságharc hőseire emlékeztek a szónokok, elsőként dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja.

– A jelenben sokszor nehéz felbecsülni, hogy a jövőben milyen ereje lesz a tetteinknek. (…) Minden kicsinek, jelentéktelennek tűnő döntés a nagy egészben döntő fontosságú lehet, legyen szó utcanévtáblákról vagy a magyar himnusz elénekléséről. (…) Hősnek nem születünk, hősnek lenni nem egy szerep, és nem lehet cél. Hős az, aki legbelül rendíthetetlen – szólt a konzuli üzenet. A Kelemen-havasokból hozott, idén március 15-én leleplezett sziklakőnél a marosszentgyörgyi egyesített kórus is énekelt, majd a koszorúzás után a jelenlevők a plébánia udvarán, a színpad mellett felállított, Petőfi Sándort ábrázoló maketthez vonultak. 

Mint utólag Sófalvi Szabolcstól megtudtuk, a Petőfi-szobor felállításának gondolata már három éve foglalkoztatja a községvezetést. Az engedélyezés útvesztőiben kallódott mostanáig a terv, amelynek megvalósítását a helyi tanács tavaly szavazta meg. A makett Bálint Károly munkája, ő készíti majd a szobrot is, amelynek költségeit nem a helyi költségvetésből, hanem közadakozásból szeretnék fedezni, három felajánlás már érkezett is erre a célra. A szobor a központban, az iskola előtt kap majd helyet, Constantin Romanu Vivu szobrával párhuzamosan.

 

Szemnek, fülnek, szájnak tetsző… 

A plébánia udvarán már a délelőtti órákban elkezdődtek a gyermekprogramok. Mézeskalácsot díszítő, nemezelő, szalmafonást tanuló, bútort festő, fára rajzoló, faragó csapatok alakultak ki az asztaloknál, a kisebbek egyebek mellett a pillepalack-halászatot próbálták ki. Közben a helyi kézművesek is közszemlére bocsátották alkotásaikat. 

A kora délutáni órák hangulatát hitvalló koncertek – a helyi Manna, a Band Ora gyergyóalfalusi gyermekkórus, a Szent Cecília együttes és a Jubilate Deo dalcsoport énekei – határozták meg. Később huszárbemutatóra gyülekeztek kicsik és nagyok, majd a marosszent-györgyi színjátszó csoport mutatta be előadását, A dzsungel könyvét. A Kerecsensólyom Egyesület és az Arany Griff Rend jurtájánál középkori harci fegyvereket próbálhattak ki az érdeklődők – erre nemcsak a gyerekek voltak vevők –, közben elkezdődtek a harci bemutatók, és íjászkodni, lovagolni is lehetett. Az ősmagyar kor és a középkor megidézői szívesen teljesítették a gyerekek kéréseit, ottjártunkkor az egyik harcos éppen egy kisfiú legyőzöttjét játszotta. 

A programból a MAKITA és a Soli Deo Gloria előadása, Orbán Balázs és Vass Lajos citerajátéka, az Ágocska néptánccsoport moldvai és felcsíki táncai sem hiányoztak. A Táltos néptáncegyüttes és a kisiskolásokból álló, 113 tagú Kis Táltos is színpadra lépett. Utóbbi tánccsoport hat éve alakult, és három korcsoportot foglal magába. A Kis Táltos egyelőre nyárádmenti dallamokra ropja, és idén egy tánctáborban is részt vett Gegesben. A legügyesebb gyerekek a világon – jegyezte meg Paniti Zsófia, aki Máthé Zsolttal közösen tanítja táncolni a kisdiákokat. 

A kulturális kínálatot Lovász Ágota és Demeter Attila előadása, Albert Katalinnak a plébánia tanácstermében nyílt festészeti kiállítása és az Öreg Fenyők néptánccsoport műsora is színesítette. A szemnek, fülnek tetsző produkciók mellett a kulináris élmények sem maradtak el. Frissen préselt alma- és gyümölcslét kortyolhattak, hagyományosan készített disznóhúst, nyárson sült bárányt és a Petry Látványműhely és Múzeum kínálatát is végigkóstolhatták a templomkertben sétálók. Gál Előd helyi vállalkozó ez alkalommal 30 kilós kenyeret sütött, mint mondta, jövőre ennél is nagyobbat szeretne. 

Az esti tábortűz előtti családias hangulatban újra Sófalvi Szabolccsal beszélgettünk.

– Huszonöt marosszentgyörgyi szervezet vett részt ezen az együttléten. Tizenkét kórusunk van, ők is mind jelen voltak. A kéz-művesasztaloknál is többnyire helyiek várták az érdeklődőket, a mézespogácsa-készítők érkeztek Udvarhelyről, a szalmafonó Siménfalváról. A gyermekfoglalkozásokat az Angyalka bölcsődénk pedagógusai irányították – mondta a községgazda, majd azt is elárulta, hogy a rendezvény szervezését Székely Szilárddal, a polgármesteri hivatal kultúrfelelősével, Birtalan István alpolgármesterrel és Molnár Szilárd Kolping-vezetővel közösen vállalta fel, a helyi egyházak, kulturális és civil szervezetek pedig mindenben a segítségükre voltak.

– Úgy gondolom, hogy utcáink, tereink szépülhetnek, leaszfaltozhatunk minden utcát, a legjobb beruházás mégis az, amely közvetlenül az emberekre, hitük, nemzeti öntudatuk, közösségi összetartozásuk erősítésére irányul. Meggyőződésem, hogy nemcsak szűkebb, tágabb környezetünk, de egész Európa sorsa ettől függ majd a jövőben – mondta a polgármester.