Az ország egyik legnagyobb ültetvényén dolgoznak Nyárádszeredában

Gyümölcsfészek: vissza a régi álmokhoz

Görögdinnye a zöldségeiről ismert Nyárádmentén, az ország egyik legnagyobb ültetvénye a majdani autópálya mellett, innovatív értékesítési módszerek, dédnagyapáink gyümölcsei és mai marketing – minderről szól az a kezdeményezés, ami a hagyományokra és a természet szeretetére építve, a mai kor technológiáját és tudását felhasználva egészséges élelmiszert és nyugalmat kínál az embereknek. Új és újszerű beruházás körvonalazódik Nyárádszeredában.

Kacsó Istvánt Nyárádszeredában és környékén sokan ismerik: egyrészt ő alakította újra és építette fel a mai szintjére a 145 éves múltra visszatekintő önkéntes tűzoltóságot a városban, s már eredményekkel bizonyító ifjúsági tűzoltócsapatot is működtet mellette. Másrészt lakása előtt nyárelőtől őszig friss gyümölcsöt lehet vásárolni, a tűzpiros epertől a kicsattanó cseresznyéig és a Nyárádmentén termelt görögdinnyéig. Mindemellett idén nagyszabású tervet indított útjára, amiben két csendestársa is van. Egyik agrármérnök, a másik területet vásárolt, István pedig a termelői és értékesítési tapasztalatát is hozza. A nagyvárosból költöztek csendesebb vidéki környezetbe, és már a kezdettől leszögezik: nem a profit, hanem a természet közelsége, a nyugalom, a sziporkázó gyümölcsvirágok indították erre az útra őket.

 Dédapáink gyümölcseitől a német alanyig

Egy többéves terv indult útjára egy hónapja, amikor gyümölcsöst kezdtek telepíteni a kisváros közvetlen szélén. A családi vállalkozás egyik tagja néhány éve területeket vásárolt, de amíg nem tudták, hogy hol vonul majd át a leendő autópálya nyomvonala, nem kezdtek hozzá a munkálatokhoz. De most már talajban a félhektáros gyümölcsös – mutatta meg a helyszínen Kacsó István. Itt tizennyolcfajta gyümölcs (cseresznye, őszi- és kajszibarack, szamóca, körte, meggy) csemetéit ültették el. A kiválasztásuk tervszerűen történt, olyan fajtákat rendelt Magyarországról, amelyek jól bírják az itteni talajt és időjárást, kései virágzásúak, hogy a fagyok ne tehessenek kárt bennük. Emellett olyan német cseresznyét is ültetni fog, amit valamikor a világháború után a dédnagyapja is ültetett, s amelyről még gyermekkorában ő is ehetett a köztudottan hűvösebb éghajlatú Be-kecsalján. Létrehoztak egy harmincáras málnaültetvényt is, mellette ugyanekkora földeken szamóca és görögdinnye is talajba kerül, és egy kisebb területen zöldséget termesztenek a család, rokonok, közeli barátok asztalára.

 A vállalkozás újdonsága és ütőereje azonban a rebarbara lesz. Gyermekkorunkban még ismertük és fogyasztottuk ennek a növénynek az édeskés-savanykás szárát, de ma már kevesen ismerik, pedig kellemes lekvár vagy sütemények töltelékanyaga készül belőle. A szászok révén került a növény Erdélybe, ezért ma is inkább Szászföldön terem. Az országban csak egy-két ilyen kis ültetvény van, ezért hamarosan Nyárádszeredában lesz az ország legnagyobb rebarbaratelepe. Első lépésben egy hektáron került a földbe, de ha a körülmények megfelelnek a fajtának, további két hektáron fogják termeszteni – árulta el.

Persze, a termés egészét sem a hazai piacon, hanem Nyugat-Európában kívánják értékesíteni. Ha van igény, és lesz értelme, a vállalkozás terjeszkedni is tud, mert további, jelenleg talajjavító pihentetésre beállított területeik is vannak. Az elmúlt napokban be is fejezték a 12.500 rizóma ültetését.

  Lépésről lépésre

Kacsó István 2011-ben kezdett el kertészkedni, Nyárádmagyaróson telepített málnát, epret, a következő évben Nyárádremetén is, és a hűvösebb időjárás ellenére is már kezdetben szép termést ért el. Aztán Demeterfalván a gyümölcs mellett zöldséget is telepített. A termést kizárólag közvetlenül a lakásuk előtt, az út mentén értékesítették, a viszonteladókat teljesen mellőzték. Aztán más nyárádmenti termelőkkel is kapcsolatba lépett, és nemcsak a termesztésből, hanem az érékesítésből is kivette a részét. Hamarosan ismertté váltak a ház előtt kínált gyümölcsök, bizalmi kapcsolat alakult ki a vásárlókkal, s az igény akkora lett a terményeikre, hogy sokszor nem tudták teljesen kielégíteni.

Tizenhat évi értékesítési tapasztalattal indították most el a Gyümölcsfészekre keresztelt projektet. A nevet István kisebbik lánya adta, a szinte minden gyümölccsel elkészíthető azonos nevű sütemény után, nagyobbik lánya a marketingrészt vállalta, a családapa pedig a terepen dolgozik. Még csak most kezdték el a telepítést, de már azon dolgoznak, hogy mire a gyümölcsfák termőre fordulnak, legyen ismert a kezdeményezésük. Számos innovatív ötletük van az értékesítés terén, és a bizalomépítés vagy a termesztési folyamat megismertetése céljából közvetlen gazdaságlátogatásra is lesz majd lehetőség. Az első években a gyümölcsfák koronaalakításán és az ültetvény megerősítésén dolgoznak, a mostani csemeték csak négy év múlva fordulnak majd termőre, addig is évenként a szamóca, málna fog annyi pénzt termelni, amennyiből a termesztési költségeket fedezni tudják. A projekt gazdasági hasznát leginkább a rebarbara jelenti majd, és a gyümölcsös 7-8 ezer eurós beruházási költsége csak töredéke lesz a rebarbaráénak, ahol a teljes termesztési technológia és az ültetvény beállítása eléri majd az 50 ezer eurót is.

  Átadja a tűzoltóságot 

Kacsó István azonban már most leszögezi: a rebarbarán túl nem a profit érdekli a vállalkozó társakat, hanem az a természetközeli életérzés, nyugalom, amit itt kapnak meg. Szeretik a kertészkedést, szeretnének ide kijönni, fogadni a vásárlókat, látogatókat. Igaz, hogy kevés pénzből nem lehet szakszerű gazdálkodást végezni, de nem mindent fog a pénz jelenteni, s ha szeretettel, jókedvvel végzik a munkájukat, a siker sem marad el.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire fog összeférni egy tűzoltóparancsnok hivatása egy gazdaság vezetésével. Kacsó István elmondta: 2012 és 2016 között a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai tagozatán tanult kertészetet, de tanulmányai után felkérték a helyi önkéntes tűzoltóság újjáalakítására, ami rengeteg idejét felemésztette, és egy ideje abba is hagyta a gyümölcstermesztést. Mára azonban annyira kiépült a szervezet, hogy lassan eljöhet a pillanat, amikor visszatér a régi álmához. Az elmúlt évek alatt sokat dolgozott az ifjúság nevelésével, és még van néhány terve, amit meg szeretne valósítani, de néhány év múlva nélküle is működni fog az önkéntes tűzoltóság. Most még összeférnek a munkahelyi feladatok és a délutáni kertészkedés, de lassan egy új nemzedék kezébe adhatja át a tűzoltóságot.

Beszélgetésünk közben fiatalok érkeztek az ültetvényre, és nagy lendülettel folytatták az elmúlt napok munkáját. A parancsnok elmondta: többen az ifjúsági tűzoltóság tagjai, de az ültetvényen bér ellenében segítenek neki. A szülőkkel együtt őt is meglepte az, hogy ezek az ifjak nem számítógép vagy telefon „társaságában” töltik szabadidejüket, s nem szórakozni járnak, hanem kimennek egy ültetvényre dolgozni.