Romániában a koronavírus-járvány felívelő ötödik hullámában meghatározóvá vált omikron vírusvariánshoz igazították a karanténszabályozást – erről pénteki ülésén döntött a járványügyi operatív törzs (CNSU).
A korábbi mutációknál ragályosabb omikron esetében a beoltottakat sem tekintik teljesen védetteknek, így az igazoltan fertőzött személyhez legalább 15 percig orvosi maszk nélkül két méternél közelebb került beoltottaknak is karanténba kell vonulniuk. A rövidebb lappangási idő miatt azonban a korábbi kéthetes karanténidőszakot a beoltott és a fertőzésen legfeljebb fél éve átesett kontaktok esetében öt napra, az oltatlanok esetében pedig 10 napra rövidítették.
„Az oltottak és azok, akik az elmúlt hat hónapban estek át a betegségen, rendelkeznek már bizonyos szintű védelemmel, így jóval rövidebb az az időszak, amikor megfertőzhetnek másokat. Ezért határoztunk úgy, hogy esetükben elegendő az ötnapos karantén” – magyarázta a CNSU döntéseit ismertető sajtóértekezletén Adriana Pistol államtitkár, a közegészségügyi intézet (INSP) vezetője.
A karanténkötelezettség a Romániába külföldről érkezők esetében nem változik, csak az időtartamok rövidülnek.
Magyarországról – a járványügyi besorolás szempontjából „vörös zónába” sorolt többi uniós országhoz hasonlóan – továbbra is csakis a beoltottak és a fertőzésből legfeljebb fél éve kigyógyult utasok léphetnek be karanténmentesen Romániába.
A CNSU a pozitív koronavírusteszttel diagnosztizált fertőzöttek elkülönítési időszakát is rövidítette. A területileg illetékes közegészségügyi hatóságok ezentúl nem kéthetes, hanem csak tíznapos otthoni elkülönítést rendelnek el az oltatlanok, illetve hétnapos elkülönítést a beoltott, vagy a betegségen korábban is átesett tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutató fertőzöttek esetében.
Az államtitkár hozzátette: a kórházba utalt súlyosabb esetek természetesen addig maradnak orvosi felügyelet alatt, ameddig szükséges.
Az új szabályok szombattól léptek hatályba, és azoknak is rövidítik a vesztegzár időtartamát, akiket a korábbi szabályozás értelmében 14 napra küldtek karanténba.
A textilmaszkok viselői is bírságra számíthatnak
Szombattól a lakáson kívül mindenütt kötelezővé válik az egészségügyi védőmaszk viselése, a textilből készült maszkokat azonban már nem fogadják el, aki ilyet visel, az ugyanúgy bírságra számíthat, mint az, aki egyáltalán nem takarja el orrát és száját – figyelmeztetett pénteken Lucian Bode belügyminiszter.
A kormány január 8-tól kezdődően újabb 30 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és az omikron vírusvariáns gyors terjedésére, a fertőzöttek számának gyors emelkedésére hivatkozva ismét kötelezővé tette a sebészeti vagy az FFP-2-es szűrővel ellátott, orrot és szájat eltakaró, légzésvédő maszkok viselését a nyílt és zárt közterületeken.
A belügyminiszter szerint az intézkedés betartását ellenőrző rendőrök azokra is 2500 lejig terjedő bírságot szabhatnak ki, akik textilből vagy műanyagból készült maszkkal mennek közösségbe, vagy a maszkot szabálytalanul viselik.
Romániát elérte a világjárvány ötödik hulláma, és a korábbi mutánsoknál sokkal fertőzőbb omikron vírusvariáns közösségi szinten terjed – jelentette be pénteki sajtóértekezletén Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint az esetszámok gyors emelkedése már a kórházakban is érezteti hatását.
Brit oltási bizottság: nem kell negyedik dózis, mert a harmadik is nagyon hatékony
Brit szakértők pénteki állásfoglalása szerint egyelőre nem szükséges a koronavírus elleni oltás negyedik dózisának alkalmazása, mivel a három vakcinaadagból álló jelenlegi oltási kurzus is sokáig jelentős védelmet nyújt.
A brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) péntek este ismertetett tájékoztatója leszögezi, hogy a harmadik, hatáserősítő oltási adag a korábban dominánssá vált delta és az azóta megjelent, gyorsan terjedő omikron vírusvariáns esetében is magas szintű lakossági immunitást biztosít a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen.
A JCVI idézte a brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett legfrissebb nagyszabású vizsgálatot, amely kimutatta, hogy jóllehet az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőződés elleni védelem hatékonysága a harmadik adag beadása után három hónappal 30 százalék körüli szintre gyengül, a három vakcinadózis azonban a legveszélyeztetettebb idős korcsoportokat is tartósan 90 százalék körüli hatékonysággal védi a fertőződésből kialakuló Covid-19 betegség súlyos szövődményei ellen.
Az oltásügyi tanácsadó testület közölte: minden tényezőt megvizsgálva áttekintette, hogy milyen potenciálisan kedvező egészségügyi hatásokkal járna a negyedik oltási dózis alkalmazásának azonnali elkezdése a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokban az omikron okozta fertőzési hullámra adott válaszintézkedésként.
Az állásfoglalás szerint a bizottság ennek alapján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a nagy-britanniai oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő, emlékeztető harmadik oltási adagok minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget, mindenekelőtt az idősebb korcsoport tagjai és a kockázati csoportokba tartozók számára.
A JCVI szerint ugyanis a negyedik dózisok – vagyis a második emlékeztető oltási adagok – alkalmazása a 80 éven felüliek és az idősotthonok lakói esetében jelenleg csak korlátozott előnyökkel járna, miközben jelentősen megterhelné a már zajló oltási programot.
A testület megállapította azt is, hogy az omikron koronavírus-variáns okozta mostani fertőzési hullám nagyon gyors lefutású, és így csak korlátozott idő lenne arra, hogy a további oltási adagok alkalmazása a jelenlegi járványhullám tartama alatt jelentősebb hatást fejthessen ki.
A JCVI hangsúlyozza, hogy az oltási program fő célja a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos megbetegedések megakadályozása. Az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentesen lezajló megbetegedések elleni védelem elérése a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal az emlékeztető dózisok rendszeres, akár háromhavonta ismétlendő beadását tenné szükségessé, de ez nem tekinthető hosszú távon fenntartható stratégiának – áll a JCVI péntek esti ajánlásában.
Jórészt ugyanezt fogalmazta meg minap megjelent nyilatkozatában Sir Andrew Pollard, a JCVI elnöke.
Pollard professzor – aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította – a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.
Megszűnt az Angliába utazók érkezés utáni PCR-tesztkötelezettsége
A külföldről Angliába utazóknak vasárnaptól nem kell PCR-típusú koronavírustesztet elvégeztetniük érkezésük után, elégséges a néhány perc alatt eredményt mutató gyorsteszt is. Az új szabályozás alapján, amely brit idő szerint hajnali 4 órától – közép-európai idő szerint 5 órától – lépett érvénybe, a gyorstesztet (lateral flow test) az angliai érkezés utáni második nap végéig kell elvégezni. A brit kormány két lépésben enyhítette az utazáshoz kötődő tesztelési előírásokat: péntektől megszűnt a külföldről Angliába utazók indulás előtti koronavírus-tesztelési kötelezettsége is. Az 5 événél fiatalabb gyerekeket gyorstesztnek sem kell alávetni.
