Türelmetlenül várjuk, hogy Marosvásárhely főterén Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelmének egész alakos szobrában gyönyörködhessünk.
A valóság az, hogy a mi nemzedékünk keveset tud róla, nem tanult a fejedelemről. Ma már sokkal könnyebben lehet tájékozódni, mert könnyebben elérhetők az információk könyvekből, a sajtóból, az internetről. Erdély aranykorát élte a fejedelemsége alatt, hírnevet és dicsőséget szerzett Erdély
népének messze földön. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult. Bethlen Gábor Marosillyén született 1580-ban, 1613–1629 között, haláláig volt erdélyi fejedelem.
Fotó: montázs (archív)
Más. Nem tartom helyénvalónak, hogy az általunk megválasztott RMDSZ-vezetők egy olyan nagy város szervezetét, mint amilyen a marosvásárhelyi, összeolvasszák a megyei szervezettel.
Olvashattuk a sajtóban megjelent nyilatkozatokat, például a dr. Vass Levente exelnökét, miszerint mindent megtettek az elmúlt két évben, hogy a marosvásárhelyi szervezetet felépítsék…, a munka folytatódni fog... stb.
A Péter Ferenc megyei elnök nyilatkozatából pedig többek között: Közös megegyezéssel Vass Leventével úgy döntöttünk, hogy a megyei szervezet átveszi a marosvásárhelyi szervezet vezetését.
Kérdésem, a megyei elnöknek temérdek teendője mellett marad-e ideje, energiája, hogy a népes marosvásárhelyi szervezetet az eddiginél „megfelelőbben” irányítsa? Szerintem „valakik” a háttérben működnek. A bomlás jele Furó Judit és Bakó Szabolcs lemondása.
A következő tanácsom lenne a jó cselekedetre törekvő jóakaróknak: ne adják fel! Nem számít, hányszor buknak el, újra talpra kell állni!
Varró Domokos
Augusztusi klubdélutánok és kirándulások
Egy hónapos vakáció után a marosvásárhelyi Magányosok Klubja újra elindította a keddi klubdélutánokat. Kopacz Imola klubvezetőnk meghívására vendégül láttuk Karácsonyi Zsigmondot, a Népújság főszerkesztőjét és Mezey Sarolta újságírót.
Együtt ünnepeltünk
A főszerkesztő úr előadása az újságszerkesztés bonyolult folyamatát vázolta fel. – Az újságírás életforma, abból táplálkozik, ami körülöttünk történik – mondta a főszerkesztő. A klub tagjai köszönettel adóznak a színvonalas előadásért, nagy megtiszteltetés volt számunkra a jelenlétük.
Augusztus 13-án tartottuk meg a Nagyboldogasszony ünnepét, ami számunkra a legfontosabb keresztény Szűz Mária-ünnep. Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a Szent Szűznek.
Ezen az ünnepen, augusztus 15-én tarthatjuk tehát Magyaroszág patrónájának a napját is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és országszerte rendezett búcsúkkal. A klubvezetőnk által tartott részletes és érdekes előadás után egy rövid kulturális műsor következett. Verset mondtak: Jakab Ilona, Dendea Mária,Varga Irén, Fekete Anna, Cseh Juliánna és Czerán Erzsébet.
Agusztus 20-án tartottuk a Szent István-napi ünnepséget. A keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep.
Az ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás, amit klubunk is minden évben ünnepel. Az idei ünnepélyesebbre sikerült, a Kovács pékség által sütött kenyeret a kövesdombi Szent Miklós római katolikus templomban tartott reggeli szentmisén György Tibor plébános áldotta meg. Ezután az alkalomhoz kapcsolódó rövid kulturális műsorral köszöntöttük az ünnepet, szavalattal Varga Irén, Cseh Juliánna, Dendea Mária, Fekete Anikó, Fejéregyházi Tünde, Császár Teréz, Czerán Erzsébet, Székely Árpád szórakoztatta a klub tagjait.
A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret elhelyeztük az ünnepi asztalon, és klubvezetőnk asztali áldást mondott, majd megszegte a kenyeret, s egymás kezét fogva imádkoztunk. Mindenkinek jutott egy nagy szelet a finom kenyérből, szívet melengető, kellemes délután volt.
Székelyföldi kirándulás
Klubunk népes tábora augusztus 21-én reggel kirándulni indult a helyi önkormányzat által térítésmentesen rendelkezésünkre bocsátott gépkocsival a Székelyföld felé. A kormánynál felváltva két kedves gépkocsivezető ült: Botoş Cristian és Pop Vasile.
A soron levő őszi kirándulásunk célpontjait klubvezetőnk, Kopacz Imola nagyon részletes és tanulságos történelmi áttekintéssel ismertette.
Elinduláskor kiosztotta a tombolaszámokat, és megkezdődött a tárgyak sorsolása, ami mindig nagyon szórakoztató. Utunk során többször kis „meglepi” ajándékokat osztott ki. Első állomásunk Csíkszereda volt, ahol meglátogattuk a Millenniumi templomot. Megálmodója, Darvas-Kozma József plébános 2001 februárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Ő tanítványára, Bagos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. 2003-ra készült el a templom, amit októberben Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelt fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. A belső tér a jelenlevőben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti.
A falakon csodálatos fafaragások elevenítik meg a keresztút stációit. „Ím, valóra vált az évszázados álom! Az Isten és az ember hajléka áll itt, amelyet székely népünk küzdelme árán emelt magasztos jövendőnk otthonává” – olvasható a bejáratnál.
Kirándulásunk következő állomása Kézdivásárhely volt, ahol megtekintettük a főteret, az egykori piacteret, az udvartereket, amelyekből 72 van a városban. Orbán Balázs Háromszék Párizsának nevezte a kisvárost. Itt megcsodáltuk Gábor Áron ágyúöntő szobrát. Klubunk lelki barátja és jótevője, Hajlák Attila István imecsfalvi római katolikus plébános várta a kirándulókat a Boldog Özséb-plébánián. A templomban megcsodáltuk a székely fafaragó mesterek belső teret uraló utánozhatatlan remekeit.
A plébános misét tartott a klubtagoknak, a katolikus hívek a szentáldozásban is részesültek. Még csak ezután következett a nagy meglepetés, amikor is a plébános ebédre vendégül látta a kirándulócsoportot az Ica csárdában, ahol megáldotta az ételt és italt.
A kellemes környezetben elfogyasztott gazdag ebéd alatt a székely vendégszeretetet élveztük, meglepett a bécsi szelet nagysága. Hajlák Attila István plébánosnak szívből jövő hálánkat és köszönetünket tolmácsoljuk.
Csernátonban a legendás Ika várat csodáltuk meg a ritkaságszámba menő kör alakú bástyájával. Utunk utolsó állomása a kisbaconi Benedek Elek-emlékház volt. Benedek Elek mondja a következőket: „Ebbe a házba be van falazva a lelkem, a téglákat, melyeknek minden darabja egy-egy könyv, az én véremmel kevert mész ragasztja össze.”
1999 után az emlékházból magánmúzeum lett, azóta Szabó Istvánné Bardocz Réka dédunoka vezeti. Benedek Elek kisbaconi háza őrséget áll, védi és óvja meseország nyelvét, a gyermekek nyelvét. Hisszük, hogy Elek apó mindenki szelíd nagyapója marad, akinek varázslatosan mesélő stílusa egy évszázad múltán is sok-sok nemzedéket kalauzol el a mesék csodálatos világába.
Kirándulásunk során csodás élményekkel gazdagodtunk, és szívből köszönjük klubvezetőnknek a kitűnő szervezést és a sok befektetett munkát.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
