2021. június 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Covid–19 – diabétesz

Az új típusú koronavírus okozta fertőzés kapcsán gyakran hallottunk, hallunk a cukorbetegségről. Az illetékesek már kezdetben megfogalmazták a figyelmeztetést, hogy a diabéteszesek jobban óvakodjanak a fertőzéstől, mert sérülékenyebbek, súlyosabban érintheti őket a betegség, amit a valóság igazolt.





– Szinte másfél évnyi tapasztalat után milyen összefüggést találtak a Covid–19 és a diabétesz között? A cukorbetegek könnyebben elkaphatják a fertőzést? Esetleg a fertőzöttek magasabb száma azzal magyarázható, hogy kezdetben az idősebb korosztályt érintette, amelynek tagjai között sok a cukorbeteg? – kérdeztem dr. Szabó Mónika belgyógyász és diabetológus főorvostól, a MOGYTTE oktatójától.

– A múlt év vége felé megjelent statisztikák szerint másfélszer nagyobb a kockázata annak, hogy egy cukorbeteg megfertőződik. Ez nem csupán az életkor miatt van így, hanem maga a diabétesz is enyhén hajlamosít bármilyen vírusfertőzésre. Minden gyulladásos folyamat emeli a vércukorértéket, ami a diabéteszesek egy részében azért is lehet különösen magas, mert a koronavírus-fertőzés hasnyálmirigy-károsodást is okozhat. Nem az egyetlen vírus, ami ezt kiválthatja, de a Covid-19-nél határozottan megfigyelték. Az is már teljesen elfogadott tény, hogy a beteget olyan kortizonszármazékkal kezelik, amelynek egyértelműen vércukoremelő hatása van.

– Milyen mértékben károsíthatja a hasnyálmirigyet a Covid–19? Akár annyira is, hogy elégtelen működése miatt leálljon az inzulintermelés? 

– Annyira nem, hogy leálljon, de mindenképpen csökkenti. Hogy ez mennyire maradandó vagy sem, azt még nem lehet tudni, de úgy tűnik, hogy az esetek egy részében megmarad a károsodás.

– Aki megbetegszik, a gyógyszerhasználaton mit kell vagy mit nem kell változtatnia?

– A megelőzés vonatkozásában az alapvető antidiabetikus gyógyszerkezelésen nem kell változtatni semmit, csak ha több gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy jó legyen a vércukoregyensúly. Enyhe lefolyású koronavírus-fertőzésben szintén nem változtatunk a kezelésen, csak abban az esetben, ha az addig használt gyógyszerekkel nem sikerül a vércukoregyensúlyt elérni. A fertőzés idejére, ha szükséges, inzulin hozzáadásával próbáljuk meg csökkenteni a vércukorszintet. A súlyos formákban, az oxigénellátásra szoruló vagy mesterségesen lélegeztetett, intubált betegeknél ajánlatos a szájon keresztüli szedést megszakítani, és inzulinra térni át az intenzív terápiás ellátás idejére. 

– Az elhunytakról készült statisztikákban mindig felsorolják a társbetegségeket, amelyek között szinte állandó jelleggel a cukorbetegség is szerepel. Az intenzív ellátás során ez miért csökkenti az esélyt? 

– Amint említettem, maga a cukorbetegség enyhén hajlamosít a fertőzésre, viszont az tagadhatatlan, hogy a súlyos, halállal végződő Covid-esetek között gyakori a cukorbeteg. Nemcsak a magasabb vércukorszint miatt, hanem azért is, mert a cukorbetegség eredendően szervkárosító, és ezeknek a betegeknek sokszor van már egy valamilyen mértékű vesekárosodása, súlyos érelmeszesedése, a koronavírus pedig hajlamosít a vérrögképződésre is. Mindez egymásra tevődhet, vagy felerősíti egymást, ami az elhalálozások magasabb számát magyarázza. Arra kell törekedni, hogy az intenzív ellátás idején is nagyon jó legyen a beteg vércukorszintje. Ezt az optimális szintet az inzulinnak valamilyen pumparendszeren keresztül való folyamatos, például intravénás infúzióban történő adagolásával biztosítani kell. Intenzív terápiás orvosa is válogatja, hogy erre milyen mértékben figyelnek oda. Van klinika, ahol jobban, sőt a diabetológus szakorvossal is konzultálnak.

– A poszt-Covid-szindrómák között a betegség miatt kialakuló diabéteszt is emlegetik. Igaz-e, hogy a Covid–19 korábban egészségeseknél cukorbetegséget okozhat?

– Mivel a betegség a már említett okokból (gyulladás, hasnyálmirigy-károsodás) megemeli a vércukorszintet, szövődményként kiala- kulhat a II-es típusú cukorbetegség. 

– Az általánosan megfogalmazott szabályokon, megszorításokon kívül (arcmaszk, távolságtartás, zsúfolt helyek elkerülése, D-, C-vitamin és cink szedése stb.) mi a szakorvos tanácsa a betegeknek? Vannak-e a Covidnak sajátos, csak a cukorbetegekre jellemző tünetei? Hogyan kell védekezni a leghatékonyabban ellene? Mikor kell orvoshoz fordulni? 

– A cukorbetegeknél a vércukorszint-változáson kívül nincsenek sajátos tünetek. Mint általában, a koronavírus-fertőzés náluk is változatos formában jelentkezik, van, aki tünetmentes, egyeseknél megemelkedik, másoknál leesik a vércukorszint. A legfontosabb teendő ennek egyensúlyban tartása, ami lehetővé teszi, hogy a megbetegedés magasabb kockázatának ne legyenek kitéve. Ha kifejezettebbek a koronavírus-fertőzés tünetei, minél hamarabb forduljanak a családorvoshoz, és ha otthoni kezelésről van szó, a diabetológussal is vegyék fel a kapcsolatot, hogy beszéljük meg, irányítsuk a vércukorkezelést. A tanácsunk az, hogy ebben az időszakban sűrűn mérjék a vércukorszintjüket, evés előtt és evés után is, mert ennek megfelelően több gyógyszerre, inzulinra lehet szükségük a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartásáért. 

– Milyen hatással vannak a védőoltások a cukorbetegekre? Van-e valamilyen valóságalapja az utóbbi időben megjelent híresztelésnek, miszerint a vakcina mellékhatásai között a cukorbetegség kialakulása is szerepel? 

– Ez ideig nem tapasztaltam a védőoltásnak semmilyen sajátságos mellékhatását diabéteszes pácienseknél. Vannak, akik észre sem veszik, mások jelzik, hogy megemelkedik a vércukorszintjük, de ez megint csak annak tulajdonítható, hogy a védőoltás a szervezetben kivált egy gyulladásos reakciót, ami átmenetileg vércukor-emelkedést okoz. Az viszont előfordulhat, hogy az oltással járó természetszerű gyulladás, főleg, ha kifejezettebb, egy addig létező, lappangó cukorbetegséget felszínre hoz, mert megemeli a vércukorszintet, de egyebet nem tapasztaltunk. Sőt a diabétesz már kezdettől első vonalbeli javaslatnak számított az oltás szempontjából.