Az iráni atommegállapodás felboríthatja a Közel-Kelet hatalmi egyensúlyát
Egymással amúgy ellenséges viszonyban lévő szereplők találtak közös nevezőre a Közel-Keleten: Szaúd-Arábia, Izrael és keményvonalas iráni politikusok is világossá tették, hogy ellenzik az Irán atomprogramjáról Teherán és a nagyhatalmak között létrejött megállapodást – írta friss elemzésében a Reuters brit hírügynökség.
Egymással amúgy ellenséges viszonyban lévő szereplők találtak közös nevezőre a Közel-Keleten: Szaúd-Arábia, Izrael és keményvonalas iráni politikusok is világossá tették, hogy ellenzik az Irán atomprogramjáról Teherán és a nagyhatalmak között létrejött megállapodást – írta friss elemzésében a Reuters brit hírügynökség.
A fenti szereplők mindegyike közvetlen fenyegetésnek érzi az előző kedden Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) által aláírt egyezményt.
A 80 milliós lakosságú, hatalmas kőolaj- és gázlelőhelyekkel rendelkező Irán, úgy tűnik, hogy a több mint három évtizedes elszigeteltség után vissza akar térni a nemzetközi közösségbe, és ez az országon belül és kívül is hatalmas változásokat eredményezhet. „Megváltozik a Közel-Kelet geopolitikai szerkezete” – mondta Szajjed Lejlaz iráni közgazdász, korábbi elnöki tanácsadó. „Irán geopolitikai súlya megnő” – tette hozzá.
Egyes szakértők szerint az iszlám köztársaság nagy valószínűséggel gazdasága rendbetételére kívánja fordítani az országot sújtó nemzetközi szankciók eltörlése nyomán felszabaduló többletforrásokat, Izraelben és Szaúd-Arábiában azonban attól tartanak, hogy Teherán a pénzt a szövetséges közel-keleti fegyveres csoportok támogatására fogja költeni.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője keveset tett ezen aggodalmak eloszlatásáért. „Akár életbe lép az alku, akár nem, soha nem fogjuk abbahagyni a régióban élő barátaink és Palesztina, Jemen, Szíria, Irak, Bahrein és Libanon népének támogatását, ahogy az arrogáns Egyesült Államokkal szembeni politikánk sem változik meg az egyezség után” – hangoztatta Ali Hamenei ajatolláh szombaton, a ramadán muzulmán böjti hónap lezárása alkalmából tartott gyújtó hangú beszédében.
Az Egyesült Államok szövetségesei Iránnak a térségbeli viszályokban játszott szerepe miatt teljességgel érthetetlennek tartják, hogy miért született meg egyáltalán az egyezség. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást, amely Bandar bin Szultán herceg, Szaúd-Arábia volt washingtoni nagykövete szerint nagy pusztítást fog végezni a Közel-Keleten.
Elemzők szerint, bár az nem valószínű, hogy Amerika hátat fordítana hagyományos szövetségeseinek, Teherán belépése a nemzetközi porondra felboríthatja a régió hatalmi egyensúlyát.
„Az utóbbi négy évtizedben a térség egész történelme azon a feltevésen alapult, hogy Irán nem része a régiónak. Hogy a Közel-Kelet ügyeinek intézésében szoros szövetség van az arabok és az Egyesült Államok között, amelyben nincs helye Iránnak” – mondta Vali Nasr, az amerikai Johns Hopkins Egyetem dékánja. „A nukleáris megegyezés ezt megváltoztatja. Azt még nem tudni, hogy okkal aggódnak-e emiatt az arabok, de az biztos, hogy megrémítette őket” – tette hozzá.
Az atomalku bizonyos szakértők szerint leginkább mégis Iránon belül fogja éreztetni a hatását. Megdőlt például az a tabu, hogy nem lehet tárgyalni az évtizedek óta „Nagy Sátánnak” nevezett Egyesült Államokkal. Ez pedig veszélyt jelent a keményvonalas erőkre, akik az Amerika-ellenes kiállást tartják az 1979-es iszlám forradalom egyik fő pillérének. „Az egyezségnek sokkal nagyobb a szimbolikus hatása Iránban, mint az Egyesült Államokban. Kezet fogni az úgynevezett Nagy Sátánnal és megegyezni vele – ez ténylegesen megváltoztatja a politikai narratívát” – vélte Nasr.
A megállapodást követő reakciók rávilágítottak a mérsékelt és a keményvonalas erők közti törésvonalakra a perzsa államban. A konzervatív politikusok kételyüknek adtak hangot az egyezménnyel kapcsolatban, a reformerek viszont hatalmas lehetőségként értékelték azt az ország számára.
Hamenei reagálása meglehetősen homályos volt: megköszönte a tárgyalódelegáció munkáját, de nem magasztalta az egekig a megegyezést. Megfigyelők szerint az ajatolláh be akarta biztosítani magát, ugyanis így, hogy nem helyeselte nyíltan az atomalkut, elkerülheti a bírálatokat, ha esetleg összeomlik a megállapodás.
„Azt sugallja, hogy a radikálisabb elemek ne támadják túl hevesen a megállapodást, azt azonban nem mondja, hogy egyáltalán ne támadják. Nyitva hagyja a lehetőségeket” – közölte Abbas Milani, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa.
Haszan Róháni iráni elnök és a mérsékeltek számára óriási siker a megegyezés. Az alku létrejöttéről szóló bejelentés után tömegek ünnepeltek az utcákon. A kérdés most az, hogy Róháni ezt a politikai tőkét fel tudja-e használni kampányígéretei teljesítésére, az emberi jogi helyzet javítására és a gazdaság átalakítására.
A következő évben két fontos választás is lesz az iszlám köztársaságban. Parlamenti választásokat tartanak, illetve megválasztják a legfőbb iráni vezető személyéről döntő testület, a Szakértők Gyűlése tagjait. „A mérsékeltek hatalmas győzelmet arattak, ami korábban nem lett volna elképzelhető. A kérdés az, hogy szavazatokra tudják-e váltani ezt a győzelmet a közelgő voksolásokon” – mondta Nasr.
Az emberek többsége számára a legfontosabb kérdés az, hogy az iráni gazdaságot sújtó szankciók feloldása javítani fog-e a mindennapi életükön. A nemzetközi korlátozások azonban csak a probléma egy részét jelentik, a gazdaságot az elöregedett infrastruktúra, a rossz menedzsment és a korrupció is bénítja. „A szankciók eltörlése elgördít egy nagy akadályt az iráni gazdaság útjából, azonban önmagában nem fogja fellendíteni a gazdaságot” – közölte Lejlaz, hozzátéve, hogy szerinte nem lesz azonnal észrevehető változás. Ez komoly problémát jelenthet, mivel a megállapodás nagy reményekkel töltötte el az irániakat, hogy rövid időn belül jelentősen javulnak az életkörülményeik. „Ha nem látják hasznát az egyezségnek, akkor a várakozások nagyon gyorsan átalakulhatnak frusztrációvá és haraggá, ez pedig nagy kihívás” – figyelmeztetett Nasr.
