Az igazságszolgáltatásról általánosan (V.)
Folytatva cikksorozatunkat az igazságszolgáltatásról, jelen cikkünkben bemutatjuk az ezzel kapcsolatos intézményeket és szerveket, valamint azok általános működését.
Amint azt már hangsúlyoztuk, az igazságszolgáltatás központi eleme a bíró, és ennek következtében természetesen a bíróságok.
A bíróságok több szintbe csoportosulnak, az első és legalapvetőbb szint a bíróság (judecătorie). Ezek székhelye általában megyeközpontban, nagyobb városokban van. Egy bíróságnak törvény által meghatározott területi illetékessége van, vagyis több város és község ügyei tartoznak hozzá. Egy megyében mindig több bíróság van.
Maros megyében öt bíróság van: Marosvásárhelyen, Ludason, Régenben, Dicsőszentmártonban, Segesváron. Példaként kiemeljük, hogy a marosvásárhelyi bíróság illetékeségbe tartozik Marosvásárhelyen kívül két város (Nyárádszereda és Nyárádtő), valamint 31 község (Ákosfalva, Bánd, Székelybere, Mezőcsávás, Koronka, Karácsonyfalva, Keresztúr, Nyárádremete, Ernye, Nyárádgálfalva, Dózsa György, Marossárpatak, Gernyeszeg, Mezőgerebenes, Székelyhodos, Jedd, Madaras, Nyárádmagyarós, Marosugra, Panit, Backamadaras, Mezőpagocsa, Mezőrücs, Marosszentkirály, Marosszentgyörgy, Kerelőszentpál, Uzdiszentpéter, Marosszentanna, Mezősályi, Mezősámsond, Csíkfalva, Vajdaszentivány).
A bíróságokra alapvetően jellemző, hogy az ügyek nagy részét itt tárgyalják első fokon mind büntető, mind polgári perekben. Így például a lopást, csalást, alapvetően itt tárgyalják, ugyanúgy a válásokat, a 200.000 lej alatti igénypereket, a szabálysértési jegyzőkönyvek (proces verbal de constatare a contravenţiei) elleni pereket, a határvitákat, az elbirtoklásokat stb.
Az, hogy egy bizonyos per a bírósági szerkezet melyik szintjén kerül tárgyalásra, valamint a szinten belül melyik területi szervhez kerül egy bonyolult jogi kérdés, az több mindentől függ. Például az alperes lakhelyétől, a per típusától, a felek minőségétől, a pertárgy értékétől, az ingatlan elhelyezkedésétől, a cselekedet vagy tett elkövetésének helyétől, a felek által kötött egyezségtől, attól, hogy első-, másod- vagy akár harmadfokról beszélünk stb.
Példának okáért polgári perekben a főszabály az alperes (pârât) lakhelye szerinti bírósági illetékesség, vagy az ingatlan elhelyezkedése bizonyos, úgynevezett dologi jogi ügyekben (drepturi reale), viszont 200.000 lej fölött már nem a bíróságra tartozik az ügy.
A bírósági szerkezet következő szintje a törvényszékek (tribunal) szintje. A törvényszékeknek megyei illetékességük van, és értelemszerűen mindegyik megyében csak egy van.
A törvényszékeknek már dupla bíráskodási funkciójuk van, működhetnek mint elsőfokú bíróságok (prima instanţă), valamint mint fellebbviteli bíróságok, amelyeknél a bíróságok által hozott elsőfokú határozatok ellen lehet fellebbezni.
A törvényszékeken első fokon tárgyalják például a közigazgatási pereket (pl. a Maros Megyei Törvényszék tárgyalta első fokon a Bernády iskola névadásával kapcsolatos pereket, a székely szabadság napjával vagy akár a katolikus líceummal kapcsolatos ügyeket), vagy a korrupciós ügyeket, de ugyanakkor fellebbviteli bíróságként is működik.
Így például egy szabálysértési jegyzőkönyvvel kapcsolatos pert, amennyiben első fokon a bíróság elbírál, másodfokon fellebbezéssel a törvényszéken lehet megtámadni. Ez ellen a döntés ellen már nem lehet fellebbezni.
A bírói szervezet harmadik szintje a táblabíróságok szintje, románul Curte de Apel. A táblabíróságok, habár székhelyeik megyeszékhelyen vannak, több megyére kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Például a Marosvásárhelyi Táblabíróság, amelynek székhelye Marosvásárhely, illetékessége Maros és Hargita megyére terjed ki, viszont a Kolozsvári Táblabíróság illetékessége kiterjed Kolozs, Beszterce, Szilágy, valamint Máramaros megyére.
A táblabíróságok működhetnek mint elsőfokú bíróságok (például Horváth Anna korrupciós perét első fokon a Kolozsvári Táblabíróság tárgyalta, ugyanis Horváth Anna alpolgármesteri minősége ezt a hatáskört alapozta meg), vagy mint másodfokú fellebbviteli vagy harmadfokú felülvizsgálati bíróságok (apel vagy recurs).
Például egy közigazgatási ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, amelyet a törvényszék hozott, a táblabírósághoz lehet fordulni. Viszont egy tisztességtelen szerződéses (clauze abuzive) fogyasztóvédelmi ügyben a bíróság hoz egy elsőfokú ítéletet, ez ellen fellebbezni lehet (apel) a törvényszékhez, onnan pedig felülvizsgálattal (recurs) a táblabírósághoz lehet vinni az ügyet.
Romániában 15 táblabíróság működik: Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban, Gyulafehérváron, Craiován, Jászvásáron, Piteşti-en, Suceaván, Temesváron, Bakóban, Bukarestben, Konstancán, Galacon, Nagyváradon, valamint Ploieşti-en.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
