Az igazságszolgáltatásról általánosan (III.)

Sorozatunkban folytatjuk az igazságszolgáltatással kapcsolatos általános ismeretterjesztő anyagot.

Az igazságszolgáltatás egyik fontos szereplője az ügyész, aki a társadalom érdekeit képviseli, elsősorban büntetőperekben, de bizonyos polgári vagy közigazgatási perekben is (pl. gyámság alá helyezés esetén fokozottan felügyeli az eljárás törvényességét, az állam elleni kártérítési perekben jogtalan fogvatartás vagy nyomozás esetén az államot képviseli, parlamenti, helyhatósági választásokkal kapcsolatos perekben is részt vesz). 

Az ügyész a büntetőeljárásokban két szakaszban jelenik meg: elsődleges feladata tulajdonképpen a nyomozás és annak felügyelete. 

A gyakorlatban a nyomozást legtöbbször a rendőrség folytatja le, viszont mindig van a rendőrség fölött egy ügyészi kontroll és felügyelet. Ugyanakkor az ügyész saját hatáskörben is nyomozhat, valamint átveheti a rendőrségi szervektől a nyomozást.

A rendőrségi nyomozati cselekmények ellen az ügyésznél lehet panasszal élni, az ügyész nyomozati cselekményei ellen pedig a felettes ügyésznél vagy a bíróságnál, törvényszéknél.

Például amennyiben az ügyész elrendeli valakivel szemben a büntetőeljárás személyes lefolytatását (punerea în mişcare a acţiunii penale), ezt meg lehet fellebbezni a felettes ügyésznél, amennyiben viszont kényszerintézkedést rendel el (felügyelet alá helyezés – control judiciar), ez ellen egyenesen a bírósághoz vagy törvényszékhez vagy felsőbb bírói szervhez lehet fellebbezni, attól függően, hogy az érdemi tárgyalásra melyik bírósági szerv rendelkezne hatáskörrel és illetékességgel.

Pl. egy „egyszerű” lopás esetén az ügyész által elrendelt felügyelet ellen a bíróságnál lehet panasszal élni, korrupciós ügy esetén a törvényszék dönt a felügyelettel kapcsolatosan benyújtott panaszról.

Fontos megjegyezni, hogy az ügyész már nem tartóztathat le (arest preventiv), csak a bíró teheti meg, az ügyész indítványára, és ez maximum 30 napra rendelhető el egyszere. Ezt meghosszabbítható, ugyancsak a bíró által, utólag 30 naponként, de nem több, mint 180 nap maximális terjedelemig a nyomozati szakaszban. Az elsőfokú bírósági eljárásban viszont a letartóztatás maximális ideje nem haladhat meg egy méltányos periódust, de maximum az illető bűncselekmény felső büntetési tételének feléig terjedhet, és semmiképpen sem lehet hosszabb mint 5 év.

Az ügyész viszont indokolt esetben 24 órás előállítást (reţinere) rendelhet el.

A per lefolyását a jegyzőkönyv-vezető/törvényszéki bírósági jegyző (grefier) veszi jegyzőkönyvbe, de emellett minden, a bírósági eljárással kapcsolatos járulékos és adminisztratív teendőt elvégez, szerepe nagyon fontos, az orvost kiegészítő főasszisztenséhez hasonlítható. 

A bírósági eljárás külső, de nem kevéssé fontos elemei a bírósági végrehajtó, bírósági szakértő, a felszámolóbiztos, a közjegyző, a jogtanácsos, valamint a fordító/tolmács. 

A végrehajtó (executor judecătoresc), mint az elnevezése is mutatja, a jogerős és végrehajtható döntések végrehajtásával, gyakorlatba ültetésével foglalkozik, ugyanakkor végrehajtó által lehet hitelesen iratokat/felszólításokat kiközölni, ezt a közlési formát bizonyos esetben a törvény meg is követeli (pl. a híres 10-es törvényes államosított ingatlanok visszaigénylésével kapcsolatos perekben, vagy a kereskedelmi fizetési meghagyási eljárások előzetes fázisában). A végrehajtó feladata egyáltalán nem hálás szerepkör – gondoljunk csak egy kilakoltatási perre –, viszont elengedhetetlen fontosságú, hiszen egy megnyert, de végrehajthatatlan per gyakorlatilag nem ér semmit.

A bírósági szakértő – igazságügyi szakértő – (expert judiciar) valamilyen tudományos, technikai területen szakosodott, az Igazságügyi Minisztérium által engedélyezett szakértő, akit szükség esetén bizonyos, az illető szakterülethez tartozó kérdések tisztázása érdekében rendel ki a bíró. Pl. létezik ingatlanszakértő, ingatlanfelértékelő, topográfus-földfelmérő, törvényszéki orvostani szakértő, könyvelésügyi szakértő, írásszakértő stb. Ezeknek a szakértőknek, illetve munkájuk díját a felek állják, vagy büntetőügyekben az állam előlegezi meg, majd igényli vissza az elítélten. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro