Az év végéig működőképes lesz a rendszer

Történelminek mondható lépést tesz február 6-án a megyei tanács a kerelőszentpáli regionális hulladéktároló megnyitásával, ugyanis ez egy nagy lépés a több évtizede függő kérdés korszerű rendezése irányába, annak ellenére, hogy a rendszer még nem fog tökéletesen működni. Az esemény kapcsán a rendszerről Kozma Mónikával, a megyei tanács elnökének tanácsadójával és Tóth Andreával, az Ecolect Maros önkormányzatok közötti fejlesztési társulás igazgatójával beszélgettünk. 

 

Hulladékgazdálkodási „saga” 

Úgy tűnik, a végéhez közeledik az a több évtizedes történet, amely arról szól, hogy a Maros megyei hatóságok miként próbálták korszerűsíteni a hulladékgazdálkodást. Mint ismeretes, az 1989-es rendszerváltás egyik „történelmi öröksége” volt az a sok szemét is, amelyet környezetvédelmi követelmények figyelembe vétele nélkül tároltak, nem beszélve azokról az illegális szeméthalmoktól, amelyek gyakorlatilag elborították az országot, így megyénket is. Aztán az európai uniós előcsatlakozási időszakban, felzárkózási igyekezetben születtek meg azok a tervek, amelyeket Phare-pályázatok révén támogattak, és ezek voltak az első lépések a korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére. Egyértelművé vált, hogy az új, uniós követelményeknek és technológiának megfelelő hulladéktárolót nem lehetett sem helyi, sem megyei költségvetésből megépíteni, erre csakis az uniós támogatás volt a megoldás. A Maros megyei ökológiai hulladéktároló megépítésének gondolata már a 2000-es években felmerült, sőt az önkormányzat eljutott a kivitelezésig, azonban „a megépítési terv kivitelezését illetően az első szakasz munkálatait nem lehetett befejezni a felek által leszögezett határidőig, lévén, hogy a magánbefektető tevékenységében súlyos zavarok voltak. Következésképpen a megyei tanács és a szerződéshez csatlakozó helyi tanácsok a szerződés felbontásáért a bírósághoz fordultak” – áll a megyei tanács 2004–2007-es tevékenységi beszámolójában. 

Aztán a hosszas törvényszéki eljárás után az is kiderült, a versenytárgyalást követően a kivitelezési jogot elnyerő fővállalkozó olaszországi cég főtulajdonosa maffiaügybe keveredett és nem igazán volt érdekük „befejezni” az elkezdett munkát. 

A folyamatot újra kellett kezdeni, annál is inkább, hogy Románia 2007. január elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, és a követelmények is szigorodtak ezen a téren. Ezért a megyei tanács  pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program révén az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, amelynek támogatásával kiépülhetett a Maros megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer keretében az országban az első mechanikai-biológiai hulladékkezelő állomás. A Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program Európai Regionális Fejlesztési Alapjából vissza nem térítendő 31,5 millió euróval társfinanszírozott projektre a román költségvetésből 7 millió eurót, a megyei önkormányzat kasszájából pedig 6,6 milliót költöttek erre a célra. A projekt összértéke mintegy 53 millió euró. A rendszert már 2013-ban kellett volna működtetni. A mezőrücsi, szászrégeni, ákosfalvi, dicsőszentmártoni és a balavásári átrakóállomások a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak, és az általuk létrehozott cégek által üzemeltetik. A közeljövőben ezek is beilleszkednek az integrált rendszerbe. A projekt szerint az itt kezelt vegyes háztartási hulladékot a kerelőszentpáli lerakót működtető Iridex cég szállítja el, mivel a megyei tanács egy csomagban írta ki a telep működtetésére és az átrakóállomásokról származó vegyes háztartási szemét elszállítására a pályázatot. 

A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének és működtetésének külön fejezete volt a kakasdi átrakó-, szelektáló és komposztáló állomás, amelyet a hozzá vezető úttal és a közhasznú infrastruktúra kiépítésével együtt az Ecolect Maros társulással megkötött együttműködési szerződés alapján a marosvásárhelyi önkormányzat vállalt fel. Többször írtunk róla, hogy a területpanamától a kivitelezésig milyen akadályokon ment keresztül ez a beruházás, ami nemegyszer felborzolta a kedélyeket Kakasdon is. Végül sikerült befejezni a beruházásokat is és elérni azt, hogy a bukaresti Iridex Group Import Export Kft. és a Servicii Salubritate Bucureşti Rt. hulladékgazdálkodási vállalatok társulása nyerte el jogerősen a három éve elkészült kerelőszentpáli regionális hulladék- tároló működtetését,  és várhatóan február 6-án, hétfőn nyitják meg. De a történetnek még nincsen vége... 

 

Háromlépcsős rendszer 

Leegyszerűsítve, a Maros megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszernek három fontosabb pillére van: a szemétgyűjtés és -szállítás, az átrakó- és/vagy válogatóállomások, illetve a regionális hulladéktároló/rakó és a mechanikai-biológiai kezelőállomás működtetése. Az érvényben levő jogszabályok szerint minden önkormányzat köteles a saját közigazgatási területén megszervezni a hulladékbegyűjtést és szállítást. Jelenleg a megye területén 13 cég végzi ezt a szolgáltatást, lefedve mind a 102 közigazgatási egységet. 2008. május 22-én megalakult az Ecolect Maros önkormányzatok közötti fejlesztési társulás, amelynek tagja mind a 102 közigazgatási egység. A megyében már meglévő átrakóállomások földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve, a mesterterv alapján az integrált rendszerben 7 övezetet alakítottak ki. A már említett előcsatlakozási alapból Phare-támogatással megépültek a dicsőszentmártoni, a szászrégeni és a mezőrücsi átrakó/válogatóállomások, illetve az ákosfalvi és a segesvári, ahol csak átrakják, de nem válogatják szét a hulladékot. A vidéki infrastruktúra-fejlesztést támogató, utólag módosított és kiegészített 7/2006-os kormányrendelet támogatásával finanszírozták a balavásári átrakó- és válogatóállomást, míg a kakasdi egység létesítésének anyagi hátterét a megyei projekt biztosította. Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer keretében a háztartásokból összegyűjtött vegyes hulladékot az átrakóállomásokhoz szállítják, majd innen tömörítés után a kerelőszentpáli hulladéklerakóba kerül. Az újrahasznosítható hulladék (papír, műanyag, fém, üveg) a gyűjtőpontokra kihelyezett konténerekből az üveg kivételével a válogatóállomásokhoz kerül, ahol újraválogatják és értékesítik. Az üveg fizikai adottságai miatt nem kerül a válogatószalagra, hanem egyenesen az újrahasznosító céghez szállítják. Egyelőre elméletileg...

Mert gyakorlatilag a rendszer egységes működtetése érdekében újabb versenytárgyalást kell kiírni, ezúttal a hét régiót ellátó hulladékgyűjtési szolgáltatásra és az említett átrakó- és válogatóállomások működtetésére. A rendszer működtetésének felügyeletével megbízott szaktanácsadó cég – amellyel már 2010-ben szerződést kötött a megyei tanács – elő kell készítse a szolgáltatások megpályáztatását. Mivel a bérbeadási törvény alkalmazási szabályai csak 2016. december közepén jelentek meg, a pályázati iratcsomó véglegesítése elmaradt. Jelenleg ezen dolgoznak a pályáztatók. Valószínű, hogy a licit két hónap múlva lesz. 

A projekt szerint a szelektíven gyűjtött hulladék tulajdonosa a megyei tanács, így az önkormányzat feladata az értékesítés. Ennek az ellenértékét a rendszer fejlesztésére, fenntartására fordítják majd. Új közbeszerzéssel kell kiválasztani azt a céget, amely elszállítja, újrahasznosítja a szelektív hulladékot. A Kis-Küküllő menti településeket – Szovátától Kóródszentmártonig – kiszolgáló balavásári állomás működtetéséhez néhány beruházásra van szükség, s  csak azután írhatják ki a versenytárgyalást a szolgáltató kiválasztására, ha ez megvalósul. A kakasdi állomások működtetési jogának odaítélése a Maros Megyei Tanács hatáskörébe tartozik, valószínű, hogy erre néhány héten belül megjelenik a pályázati kiírás. 

Február 6-án megnyitják a kerelőszentpáli hulladéktároló közel 8 hektáros első celláját, amelynek tárolási kapacitása a becslések szerint 1.250.000 köbméter, és ahol öt évig lehet tárolni a szemetet. Az említett, illetve a későbbiekben kialakítandó újabb két cella össz-befogadóképessége ötmillió köbméter, időtartama 21 év. Miután a betelnek a cellák, a korszerű szabványoknak megfelelően befedik, füvesítik a hulladékot, és a csurgaléklé is megtisztítva kerül vissza a természetbe. A telepen van egy mechanikai-biológiai kezelőállomás is, itt a tárolóba került vegyes háztartási hulladék mennyiségét mintegy 20-30%-kal lehet csökkenteni. 

Azért kellett sürgősen megnyitni a lerakót, mert a Maros megyében jelenleg Segesváron működő egyetlen kis kapacitású környezetkímélő hulladéktaroló már betelt, ezért több önkormányzat, így a marosvásárhelyi is a szomszédos megyék hulladéktárolóiba szállítja a szemetet, így valójában egy kicsit a „szekeret a ló elé fogva” indul be a rendszer. Ezért átmenetileg a lerakó úgy fog működni, hogy minden háztartási hulladék válogatás nélkül ide kerül. 

A mechanikai-biológiai állomás működtetésére külön versenytárgyalást kell kiírni, így ennek a beindítása is elhúzódhat 2017 közepéig. A projekt lehetőséget teremtett arra, hogy a tárolót kezelő gépeket is megvásárolja a megyei önkormányzat, így a bukaresti cég októberben ezzel együtt vette át a  februárban megnyitandó telepet.

 

Díjak, vitatott büntetőilletékek 

Amint korábban említettük, minden egyes önkormányzat felelőssége a köztisztasági szolgáltatás megszervezése, ami azt jelenti, hogy minden egyes közigazgatási egység külön szerződésben rögzítette a szolgáltatás díját is. A megyei tanács által készített felmérés szerint ezek nagyon változóak. Az integrált rendszerben a lakosok az önkormányzatokhoz befizetett adóként fizetik meg a köztisztasági szolgáltatást. Figyelembe véve az életszínvonalat, kidolgozták és a társulás jóváhagyta 21 évre a legnagyobb adóértékeket. Ami jelenleg biztos, az a hulladéktárolási díj, ami tonnánként 61,93 lej + héa, ez 19%-os héával számolva 73,6 lej. Ez a maximált díj 2017-ben, havonta, személyenként vidéken 4,31, városon 9,77 lej. Amely 2031-ig fokozatosan nő, de nem haladja meg a vidéken lakók fejenkénti havi 6,51, míg városiak esetén a 14,77 lejt.

Erre azonban óriási terhet rótt a kormány a 2013-ban megjelent 31-es kormányrendelettel, amiben elfogadták a tonnánkénti 80 lejes (61,93 lej + héa) hulladéklerakási adót, amelyet az adott szemétlerakó működtetőjének át kell utalnia a környezetvédelmi alapba. Ez országos szinten vitát váltott ki, mivel de-cember 29-én közzétették a 31/2013-as rendelet alkalmazási normáit (2413/2016-os rendelet). Eszerint ezt az adót minden hónapban 25-éig törleszteni kell, ugyanakkor a rendelet szerint ez az adó 2017-ben csak 80 lej tonnánként, azonban 2018-tól már 120 lejre emelkedik. A jogszabály alapkoncepciója az, hogy ezáltal kényszerítsék az önkormányzatokat, illetve a hulladékgazdálkodási rendszert működtetőket, hogy minél többet szelektáljanak, s így kevesebb kerüljön a lerakókba. 

Mivel nem sok megye indította még be az integrált rendszert, ezért a megyei tanácsok egyesületén keresztül több önkormányzat – köztük a Maros megyei is – kérte az adó alkalmazásának elhalasztását vagy törlését. A környezetvédelmi alap arra hivatkozik, hogy tudomásuk szerint az integrált rendszer kidolgozásakor a megyei önkormányzatok felvállalták azt, hogy csökkentik a hulladékmennyiséget, ugyanakkor ezzel ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy minél előbb működtessék az integrált rendszert. 

Ezzel szemben a megyei tanácsnak az álláspontja, hogy az adó alkalmazásával felborulnak az integrált rendszer árkalkulációi, amelyeknek alkalmazását a projekt keretében az unió az ezzel megbízott szakcégen keresztül öt évig monitorozza. Így ellentmondás alakulhat ki a rendszer működtetése érdekében elfogadott díjak és az új büntetőilleték bevezetése között. Konkrétan, Maros megyében mint-egy 188.000 tonna hulladék kerülhet évente a lerakóba, ezt a mennyiséget 80 lejjel megszorozva, majd elosztva lakosonként azt jelenti, hogy az említett havi tárolási díj személyenként hozzávetőlegesen 2 lejjel lesz több. 

Ezenkívül az önkormányzatokat újabb büntetőilletékkel sújtják, ugyanis az uniós integrációs kötelezettségben az ország felvállalta, hogy a településeken évente 15%-kal csökkentik a lerakott hulladékot. Ha ezt elmulasztják, tonnánként 100 lejt kell befizetniük az önkormányzatoknak a környezetvédelmi alaphoz. Ezt a terhet is a lakosságra hárítják. Az integrált rendszerben szigorúan követhető a lerakott mennyiség, így nem lehet majd megszabadulni a büntetőilletéktől. 

 A tárolási illeték alkalmazásáról még folynak a tárgyalások a környezetvédelmi tárcával, azonban – az uniós elkötelezettségek kényszere miatt – nem valószínű, hogy a kormány ezt visszavonja. Ez az érték azonban nem a helyi vagy a megyei önkormányzatok büdzséjébe kerül, hanem az országos szinten kezelt környezetvédelmi alapéba. 

Mindezek mellett a teljes integrált rendszer működésbe helyezését követően a megye mind a 102 önkormányzatánál a hulladékkezelési díjak megváltoznak, lesz ahol – a szállítási távolságok csökkenése vagy az átrakók „megkerülése” miatt – kevesebb lesz, azonban az említett büntetőilletékek miatt nem valószínű, hogy a díjak értéke a lakosság számára kedvezően alakul. 

A megyei tanács illetékesei elmondták, az idén szeretnék lezárni a folyamatot, és az év végéig 

tisztán, áltathatóan működtetni az integrált rendszert, amely természetesen menet közben még javulhat. Tény az, hogy a hulladéktároló beindítása óriási lépés a több évtizedes gond korszerű rendezése irányába.