Az Európai Uniótól a borokig

Minden, ami a XXII. EU Akadémia volt

Az idei EU Akadémián, amelyet a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezett, több mint 120 fiatal vett részt, akik esetében talán nem túlzás azt állítani, hogy elsősorban a kapcsolatteremtés, a kapcsolati háló bővítése volt a fő szempont, hiszen 20 év múlva nem fognak arra emlékezni, hogy mi volt a programban, viszont az meg fog maradni, hogy milyen jól érezték magukat együtt, illetve ott lesznek a kapcsolatok, ott lesznek azon személyek, akiket fel lehet majd hívni, és kölcsönösen fel fogják venni a telefont. Kiemelten érdekes és összetett programmal készültek a szervezők, mint például Markó Bélának a Transzilvanizmus újratöltve című előadása, valamint több aktuális tematika.

Többek között szó volt az új technológiák megjelenéséről és azok fontosságáról a demokrácia és az Európai Unió szempontjából. Az EU egyrészt fenntartja a békét, másrészt gazdasági prosperitást biztosít, tért ki erre előadásában Garvan Walshe, a Wilfried Martens Centre kutatója, aki arról is beszélt, hogy egyre többen érdeklődnek Brüsszelben Románia iránt. Az érdeklődést nem meglepő módon az elnökválasztás váltotta ki, az, hogy hogyan jutott el oda az ország, hogy egy lényegében ismeretlen jelölt megnyerje az első fordulót, több mint 2 millió szavazatot szerezzen. Erre a kérdésre keresik az Európai Unió fővárosában is a választ, illetve várják a végkifejletet. Mindeközben az Egyesült Államok betiltotta mind a Google Play áruházban, mind pedig az AppStore-ben a TikTokot, már nem lehet letölteni a kínai közösségi médiás alkalmazást. Arról, hogy ilyesmi várható-e az Európai Unióban, a kutató nem beszélt. Ifj. Szepessy László, a beszélgetés moderátora a Népújságnak beszámolt arról, hogy mind a romániai, mind a moldovai köztársasági választások és beavatkozási kísérletek felhívják a figyelmet az álhírek terjedésére, ezzel pedig kiemelten foglalkozni kell, mert ellenkező esetben az emberek olyan jelöltet választanak meg, akiről nem is tudják, hogy mit képvisel.

Forrás: MIÉRT Facebook-oldal

Elengedhetetlen az oktatás is, hogy a fiatalok egyrészt tanuljanak meg kritikusan gondolkodni, másrészt találják meg a saját útjukat, nyomatékosította dr. Bántó Norbert, az Országos Magyar Továbbképző Központ igazgatója, aki kiemelte, az első lépés az kell legyen, hogy a fiatalok leérettségizzenek, hiszen utána szabadabban lehet szakterületet választani. Ezen választás, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés kapcsán szem előtt kell tartani, hogy olyan területet keressenek, ahol akkor is szívesen dolgoznának, ha nem kapnának érte pénzt. Ha ezt sikerült megtalálni 25 éves korukig, akkor az már fél siker, ugyanakkor attól sem kell megijedni, ha nem sikerült egyből megtalálni, hiszen ott van az újratervezés lehetősége. Ezzel együtt a 21. században a legfontosabb az önfejlesztés, erre naponta legalább egy órát kell szánni, olyan rutinná kell váljon, mint a fogmosás, húzta alá Bántó Norbert, hozzátéve, hogy mind szakmailag, mind pénzügyileg, mind személyesen kell fejlesszük magunkat, követnünk kell, hogy mi történik azon a szakterületen, ahol tevékenykedünk. Ezt megelőzően az iskolának feladata megtanítani a diákokat gondolkodni, arra, hogy hogyan találják meg a helyes információt vagy hogyan találnak hiteles választ kérdéseikre.

De terítéken volt a sport is a XXII. EU Akadémián. Incze Kriszta Európa-bajnokságon négyszeres érmes birkózó is mesélt tapasztalatairól. Elmondása szerint a sportolóknak is vannak nehéz napjaik, de akkor is erőt tudnak meríteni a motivációból: hogy ott akarnak lenni versenyeken, meg akarnak mérkőzni és eredményt akarnak elérni, a profi sportolók számára pedig egyértelmű, hogy a legnagyobb vonzerővel az olimpia bír. Incze Kriszta kétszer is kijutott az ötkarikás játékokra, 2020-ban Tokióba, ami szerinte egy szomorú olimpia volt, mivel nem volt nézőközönség, és a járvány miatt a városba sem mehettek ki. 2024-ben pedig Párizsba, ahol már volt közönség, és a várost is volt lehetőségük felfedezni, ezzel együtt nem elégedett a teljesítményével, bár sokat készült, valamiért nem ment a birkózás. Abban bízik, hogy 2028-ban lesz lehetősége teljes mértékben megélni Los Angelest, mind élmény, mind eredmény szempontjából, addig is még előtte áll az Európa- és világbajnokság. A sportoló idén súlykategóriát váltott, fellépett a 68 kg-os csoportba, ahol Románia-szinten két vetélytársa is van.

Incze Kriszta lapunknak vallott arról is, hogy míg egy-egy verseny előtt a férfi birkózók leülnek „traccsolni”, ez a nők esetében fel sem merül. Valahogy nagyobb az agresszió a nők körében, és nagyobb az irigység is, fogalmazott a sportoló, aki hozzátette, hogy természetesen alakulnak ki barátságok a női sportolók között is, csak nem a verseny hevében. Az Európa-bajnokságon négyszeres érmes birkózó azt mondta: soha nem késő elkezdeni sportolni, mindenkinek ajánlja, hiszen a mozgás csak jót tehet. 

Sőt, egy baleset, egy sérülés után is fel lehet állni, és ismét bele lehet vágni a sportolásba, ahogy tette Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa- és világbajnok, aki sérülése előtt 15 évig vívott, de azután sem szeretett volna felhagyni a sportolással. Természetesen nem egyből jött a kerekesszékes vívás, először fel kellett dolgozni a sérülést, az ezzel járó gyászt, ez két évet vett igénybe, és a továbblépéshez kellettek a barátok, illetve a család is, emelte ki Osváth Richárd, aki úgy fogalmazott, hogy a sérülése emlékezteti rá, hogy meg kell becsülni a mostani helyzetet, hiszen tudja, hogy volt rosszabb.

A sport terén kiemelten szigorú magával, elmondása szerint ez is kell a versenyszellemhez. Az idei paralimpián ötödik lett, de jobb helyezést szeretett volna elérni. Úgy érzi, még egy ciklus van benne, és bízik abban, hogy Los Angelesben jobb eredményt ér el, annak is köszönhetően, hogy az idei felkészülésen sikerült visszanyernie a motivációját.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) az EU Akadémián nagy figyelmet fordított a vidéket érintő kérdésekre is. Előadást tartott Tóga Gergő, a Délnyugat-szatmári Helyi Akciócsoport menedzsere, a Steamwash and Clean Kft. tulajdonosa, aki arról beszélt, hogy számos vidékfejlesztési lehetőség áll rendelkezésre, amelyek elsősorban a mezőgazdászokat, a vidéki start-upokat, az egyházakat és az önkormányzatokat célozzák. A mezőgazdasági minisztérium honlapján kell megkeresni a Lider programot, ott mindenki megtalálja azt az akciócsoportot, ahova a települése tartozik, és onnan tud további segítséget, útbaigazítást kérni, mondta a szakember.

Szó volt a bortermelésről is, jelen volt Darabont Betty, a Darabont borászat értékesítési igazgatója is. Az előadását követően lapunknak beszámolt róla, hogy egy 2023-as statisztika szerint az Európai Unió tagállamai közül Románia áll az első helyen, ami az alkoholfogyasztást illeti, viszont a lakosság főleg sört iszik. A borfogyasztás tekintetében az országban is tetten érhetők a világtrendek, amelyek értelmében csökken a vörösborfogyasztás, de növekszik a pezsgőé és a rozéé. Igény mutatkozik a prémium borokra, nem lehet visszaesésről beszélni, bár a prémium termékeken belül a vásárlók inkább az alacsonyabb árkategóriát keresik, fogalmazott Darabont Betty, hozzátéve, hogy egyre többen érdeklődnek a prémium száraz borok iránt. Egy közepes borászat számára kiemelten fontos a prémium borok készítése, hiszen mennyiségi kérdésben nem tudnak versenyezni a nagytermelőkkel, akik több száz hektáron termesztenek szőlőt. Jelenleg a Darabont borászat 40 hektáron működik, és évi 300.000 palack bort készít, amit Bihar és Brassó megyében, illetve Bukarestben és az ország keleti részén értékesít. Jelenleg tárgyalnak egy partnerrel, hamarosan megjelennek a székelyföldi piacon is, mutatott rá az eladási igazgató, aki arról is beszámolt, hogy a borászat célja, hogy elérje a 80 hektárt. Ugyanis 30–40 év múlva a 2015-ös telepítések elkezdenek kiöregedni, és szükség lesz a frissítésre, hogy fenn tudják tartani a termelési mennyiséget, ennek érdekében 10–15 évente szeretnének telepíteni 10–15 hektárt, ameddig el nem érik a kitűzött 80 hektáros célt.