Az EU-tagállamok rábólintottak Juncker befektetési alapjára
Megállapodásra jutottak kedden az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei Brüsszelben annak a befektetési alapnak a támogatásáról, amelyen keresztül az unió túlnyomórészt magántőke bevonásával összesen 315 milliárd euró beruházást valósítana meg a következő években.
Megállapodásra jutottak kedden az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei Brüsszelben annak a befektetési alapnak a támogatásáról, amelyen keresztül az unió túlnyomórészt magántőke bevonásával összesen 315 milliárd euró beruházást valósítana meg a következő években.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker nevével fémjelzett csomag magja az az úgynevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), amely az uniós büdzsé 16 milliárd euró garanciájával és az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 milliárd eurós hitelkeretéből tizenötszörös tőkeáttétellel több mint 300 milliárd eurót mozgósítana. Emellett több ország is közölte, hogy saját forrásokkal is hozzájárul az alaphoz, Madrid és Róma is 8-8 milliárd eurót ígért.
Az EFSI az EIB-n belül jön majd létre, a miniszterek tanácsa által elfogadott javaslat értelmében az uniós büdzsén belül a tudományos, innovatív projekteket támogatni hivatott Horizont 2020 és a határokon átnyúló projekteket finanszírozó Európai Összekapcsolási Eszköz keretéből különítik majd el a pénzt.
Az alapot a kormányzótanács és a beruházási bizottság irányítja majd, a megvalósítandó projektekről azok érdemei szerint ez utóbbi dönt majd a kormányzótanács által meghatározott stratégia és kockázatvállalási iránymutatás alapján. A rendelet a potenciális projektek azonosítását is elősegítené. A Juncker-terv megvalósítását az unió legfőbb stratégiaalkotó intézménye, az állam- illetve kormányfőkből álló Európai Tanács is támogatta.
