Az erdélyi magyarság demográfiai kilátásai
Abszolút értékben az idei őszi népszámláláson is várhatóan csökkenni fog a magyarok létszáma.
Az etnikai arányok tekintetében nem annyira rosszak az erdélyi magyarság demográfiai kilátásai, mint ahogy sokan gondolják – jelentette ki Kiss Tamás szociológus, a Kisebbségkutató Intézet kutatási és elemzési osztályának vezetője Nagyváradon.
A kutató nagyváradi előadásán elmondta: a rendszerváltás óta két cenzust szerveztek Romániában, az elsőt 1992-ben, a legutóbbit pedig 2002-ben, és a kettő közötti időszakban mind abszolút értékben, mind arányaiban csökkent az erdélyi magyarság létszáma.
Abszolút értékben az idei őszi népszámláláson is várhatóan csökkenni fog a magyarok létszáma. Ennek ellenére van esély arra, hogy megmaradjon Erdélyben a magyarok aránya a legutóbb mért 19,5 százalékon, mivel vélhetően a többségi lakosság is megfogyatkozott. Ennek több oka is van – magyarázta Kiss Tamás. Ezek közül a legszembetűnőbb az, hogy míg közvetlenül a rendszerváltás után több magyar vándorolt ki Erdélyből, mint román, addig most úgy tűnik, hogy a románok közül jóval többen költöznek Nyugatra.
A közelgő népszámlálással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés így az: a már több mint egy éve külföldön élő románok családtagjainak megengedik-e majd a biztosok, hogy a külföldön dolgozó gyerekük, házastársuk nevét bediktálják, vagy sem. Hivatalosan ugyanis az egy évnél hosszabb ideje külföldön élőket nem lenne szabad nyilvántartásba venni. Ha mégis beszámítják őket, akkor a magyarság létszámának aránya romlani fog a tíz évvel ezelőttihez képest, ha pedig nem, előreláthatóan nem lesz kimutatható változás – mondta Kiss Tamás.
