Az EP-képviselők az áttekinthető vállalati adózás mellett kardoskodtak
2015-07-23 16:16:06
- Mózes Edith
Az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája nemrég sajtóközleményt adott ki arról az EP-döntésről, amelynek értelmében a nagyvállalatoknak és a tőzsdén jegyzett cégeknek országonként be kellene számolniuk a nyereségükről, befizetett adójukról és az általuk kapott állami támogatásról.
Az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája nemrég sajtóközleményt adott ki arról az EP-döntésről, amelynek értelmében a nagyvállalatoknak és a tőzsdén jegyzett cégeknek országonként be kellene számolniuk a nyereségükről, befizetett adójukról és az általuk kapott állami támogatásról. Az átláthatóság növelését és a részvényesek hosszabb távú szerepvállalását ösztönző jogszabálytervezethez benyújtott parlamenti módosítókban a képviselők azt is kérték, hogy a részvényesek legalább háromévente szavazhassanak az igazgatói fizetésekről.
„A döntéssel arra ösztönözzük a beruházókat és a vállalatokat, hogy hosszú távon gondolkodva hozzanak döntéseket. Emellett nagyobb átláthatóságot biztosítunk az európai vállalatok irányításában és növeljük az intézményi befektetők és vagyonkezelők elkötelezettségét” – fogalmazott a témáért felelős olasz szocialista képviselő, Sergio Cofferati.
Véleménye szerint az elfogadott szövegben komoly eszközök találhatók az adóelkerülés és adócsalás elleni harchoz, többek között az országonkénti jelentési kötelezettség, amely garantálná, hogy a multinacionális vállalatok egyértelműen közzétegyék az egyes országokban befizetett adójuk összegét. „Nem hagyhatjuk ki ezt a lehetőséget a kérdés rendezésére, főként a Luxleaks-ügy és a többi botrány fényében” – jelentette ki Cofferati.
Új, országonként nyilvánosságra hozandó adóbefizetés
A képviselők a nagyvállalatok számára előírnák, hogy azok országonként közöljék adózás előtti nyereségüket vagy veszteségüket, az eredményükre számított adójuk és az általuk kapott állami támogatás összegét. Ugyanez vonatkozna a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra, beleértve a tőzsdén jegyzett cégeket, a biztosítótársaságokat és azokat a cégeket is, amelyeket valamely jelentős közfeladat ellátása miatt a kormányok neveznek ki közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak, fogalmaztak a képviselők.
Részvényesi beleszólás az igazgatók fizetésébe
Az Európai Parlament szeretné elérni, hogy a részvényesek legalább háromévente szavazhassanak a tőzsdei cégek igazgatóira vonatkozó bérezési politikáról. A tagállamoknak azonban megmaradna a joguk annak eldöntésére, hogy a részvényesi közgyűlés jóváhagyó szavazásának eredménye kötelező érvényű legyen, vagy csak ajánlásnak minősüljön.
Az igazgatók javadalmazási politikájában ismertetni kellene, hogyan szolgálja a javadalmazás módja a vállalat hosszú távú érdekeit, és egyértelműen meg kellene határozni a fix bér és a változó juttatások (beleértve a bónuszokat is) odaítélésének feltételeit. A képviselők azt kérték, hogy a pénzügyi teljesítménykritériumok között ne essen döntő módon latba a részvények értéke, és a részvényalapú javadalmazás ne legyen az igazgatók változó juttatásainak leglényegesebb eleme. A Parlament 556 szavazattal, 67 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem zárja le az első olvasatot. Így most elindulhatnak a nem hivatalos tárgyalások a tagálla-mokkal annak érdekében, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács és a Parlament kompromisszumra jusson a jogszabálytervezet végső változatáról.
***
A részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy fokozza az átláthatóságot és ösztönözze a hosszú távra szóló részvényvásárlást. A javaslatok között szerepel, hogy a tőzsdén jegyzett cégek nevezzék meg részvényeseiket, határozzák meg a részvényesi képviselői tanácsadókra, vagyonkezelőkre és intézményi befektetőkre (például nyugdíjala-pokra és biztosítótársaságokra) vonatkozó átláthatósági szabályokat. A javaslat növelné a részvényesek számára biztosított átláthatóságot, és nagyobb részvényesi befolyást biztosítana a „kapcsolt felek” (például egy vállalat és annak vezetősége, igazgatói, irányító befolyást gyakorló részvényese vagy a vállalatcsoport más cége) közötti tranzakciókra.
Az Európai Bizottság adatai szerint az igazgatók bérezési politikájáról való szavazás vagy jelentés formájában az Unió 13 tagországa enged részvényesi beleszólást a vállalati felső vezetők fizetésébe. Csak 15 tagállamban kötelező nyilvánosságra hozni a bérezési politikát, 11-ben pedig az egyes igazgatók konkrét fizetését.
