Az EP a dublini rendszer átalakításáról is vitázik

Az Európai Parlament (EP) jövő heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén többek között a görög reformprogram vitája, az embercsempészet elleni küzdelem, a gazdasági növekedés és a fiatalok munkanélkülisége, a szülői szabadság, a CIA-börtönök, az emberi jogok – krími tatárok, Gambia, Dzsibuti, a ciszjordániai helyzet –, EU-segítség Libanonnak és Jordániának a szíriai válságban szerepel. 

Szerdán kerül napirendre a menekültügyi reform, ekkor vitatják meg a képviselők a Bizottság május 4-i javaslatát a menekültügyi kérelmek elbírálásának helyét is szabályozó Dublini rendszer átalakításáról. Áprilisi állásfoglalásukban azt javasolták, hogy a menedékkérők igazságosabb elosztása érdekében központi rendszerrel helyettesítsék azt a szabályt, hogy egy kérelmet abban az országban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az EU területére lépett.

Vita Schengen helyreállításáról

Az EP-képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőivel ugyancsak szerdán vitatják meg, miként lehetne helyreállítani a schengeni zóna működését, miután a tagállamok egy része a menekültválság hatására átmeneti ellenőrzéseket vezetett be vagy lezárta bizonyos határait. 

A tagországok egy csoportja nemrég arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy további hat hónappal szeretnék meghosszabbítani a belső határokon folytatott ideiglenes ellenőrzéseket. A Bizottság május 4-én, szerdán úgy döntött, azt javasolja a Tanácsnak, hogy az „arányos ellenőrzéseket” legfeljebb hat hónapra hosszabbíthassák meg Németországban, Ausztriában, Svédországban, Dániában és a nem EU-tag, de az övezethez tartozó Norvégiában. Az ellenőrzéseket három alkalommal, összesen két évre lehet megújítani.

Megerősített Europol a terrorizmus ellen

Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a szerdán szavazásra kerülő új irányítási szabályok nyomán hatékonyabban tud majd fellépni a terrorizmus, kiberbűnözés és egyéb súlyos bűncselekmények ellen, illetve gyorsabban tud reagálni a különféle fenyegetésekre. A szervezet új jogosítványai mellé erős adatvédelmi biztosítékok és a demokratikus felügyeletet szolgáló eszközök is érkeznek.

Az EP és a Tanács tárgyalódelegációi által tavaly novemberben elfogadott szabálytervezet úgy bővítené a szervezet mandátumát, hogy az Europol biztosan képes legyen szembeszállni a növekvő terroristaveszéllyel és nemzetközi bűnözéssel. Ennek egyik legfontosabb 

része, hogy a szervezet gyorsab-ban tudna felállítani az adott veszélyek elhárítására kiképzett egységeket.

Szavazás a társasági adójelentések tagországok közötti kötelező megosztásáról

A képviselők csütörtökön szavaznak arról a bizottsági javaslatról, amely szerint a nemzeti adóhatóságoknak a társasági adóbefizetésekre vonatkozó információkat automatikusan meg kellene osztaniuk egymással.

A Dariusz Rosati (EPP, Lengyelország) által jegyzett állásfoglalási indítvány szerint a bizottsági javaslat fontos előrelépés az agresszív vállalati adótervezés elleni küzdelemben. A képviselők ugyanakkor szeretnének további biztosítékokat építeni a rendszerbe; elképzelésük szerint a Bizottságnak is hozzá kellene tudni férnie az adatokhoz, hogy nyomon követhesse az esetleges állami támogatásokat.

Az indítvány arra kéri továbbá a tagállamokat, hogy szankciókkal sújtsák a jelentési kötelezettségüket figyelmen kívül hagyó multinacionális vállalatokat.

Meg kell védeni az EU iparát a kínai importdömpingtől

Hacsak Kína nem teljesíti a piacgazdasággal kapcsolatos öt uniós feltételt, az EU-nak 2016. december után is fenn kell tartania vele szemben a dömping- és szubvencióellenes vámokat – szögezi le az az állásfoglalási indítvány, amelyről a képviselők csütörtökön szavaznak. A szöveg ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU-nak be kell tartania a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait és el kell ismernie Pekinget stratégiai partnerként.

Az Európai Bizottság júniusban hozza nyilvánosságra annak a napokban lezárult nyilvános konzultációnak az eredményét, amelyet Kína piacgazdasági státuszának esetleges odaítéléséről tartottak. Az EP állásfoglalása a Tanács május 13-i ülésére készül.

Amikor Kína 2001-ben a WTO tagja lett, a világszervezet tagjai rögzítették, hogy nem ment végig a piacgazdasággá válás folyamatán. Kína beleegyezett, hogy exportja kapcsán más WTO-tagok különleges intézkedéseket hozhatnak, ami a gyakorlatban magas dömpingellenes vámokat jelentett. Peking szerint ugyanakkor a WTO csatlakozási eljárásának szabályaiból az következik, hogy piacgazdasági státuszát 2016. december 11. után automatikusan elismerik. Viszont az ország jelenleg az unió öt piacgazdasági kritériumából mindössze egynek felel meg. Az EU dömping- és szubvencióellenes vizsgálatainak 80%-a Kínát célozza, az európai ipar pedig a kínai többletkapacitások miatt aggódva figyeli az eseményeket. 

Az EP-képviselők korábban az európai vállalatok kínai dömpinggel szembeni védelmében „WTO-biztos” tervet és enyhítő intézkedéseket kértek, hangsúlyozva az uniós iparra és munkahelyekre leselkedő veszélyeket. Ugyanakkor azt is aláhúzták, hogy egy Kínával folytatott kereskedelmi háború az ott működő uniós cégekkel szembeni megtorló intézkedéseket hozna. 

Tej és hús – kötelezővé tennék a származási ország feltüntetését 

A képviselők egy szerdai vitában a tej és hús kapcsán minden bizonnyal újra azt kérik, hogy ezeknél a termékeknél kötelező legyen a címkén a származási országot is feltüntetni. A vonatkozó, csütörtökön szavazásra bocsátott állásfoglalási indítvány szerint ez erősítené a fogyasztói bizalmat. A javaslatban a képviselők egy 2013-as Eurobarométer-felmérés adataira hivatkozva felidézik, hogy az uniós polgárok 84%-a tartja szükségesnek a tej származási helyének feltüntetését, 88% a húsokra is tenne ilyen címkéket (a marha-, disznó-, birka-, kecske- és baromfihús címkézése már megoldott), több mint 90% fontosnak tartja, hogy a feldolgozott élelmiszereket is címkézzék származási ország szerint.

Az EP a témában számos állásfoglalást fogadott el. A hústartalmú feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos 2015. február 11-i állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az élelmiszerellátási lánc nagyobb átláthatósága és a fogyasztók pontosabb tájékoztatása céljából alkosson törvényjavaslatot a származási hely kötelező feltüntetéséről. A Bizottság azóta arra hivatkozva nem tett még le az asztalra ilyen javaslatot, hogy a kötelező címkézés extra költséget jelent az ipar számára, és szerintük a fogyasztók nem akarnák ezt a pluszköltséget megfizetni.

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon.)