Az ember és a mikroorganizmusok

Utazás egy láthatatlan világban

Fárasztó, de kellemes élmény volt részt venni 2025-ben is a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány rendkívül érdekes, több orvosi és egyéb szakágat felölelő tanácskozásán, amelynek középpontjában „az ember és a vele élő mikroorganizmusok bonyolult kapcsolata állt”. A február 21-23. között megtartott „Mikrobiom – Együttélés egy láthatatlan világgal” témájú konferencia helyszíne, a Kultúrpalota nagyterme reggeltől estig egyetemi, főiskolai hallgatók vidám sokaságával, neves külföldi és belföldi előadókkal, ismert orvosokkal volt tele. 

Mivel a mostanában egyre gyakrabban hallott mikrobiom szó jelentése még sokak számára nem világos, azt kell tudnunk róla, hogy a rajtunk, a bőrünkön és a bennünk élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége, amely az emberrel ökológiai rendszert képez, és hatással van egészségünk és betegségeink alakulására. Ez a terület még „szürke zónának” számít, amelyben sok az ismeretlen vagy a túlhangsúlyozott tényező. 

Amint a szerepüket mindvégig kifogástalanul teljesítő két fiatal bemondó, Marton Kincső és Deák Gellért bevezetőjében elhangzott, a konferencián a mikrobiom és az immunrendszer kapcsolatáról, a táplálkozásnak a betegségek kialakulására való hatásáról, bélflóránk és lelki, szellemi egészségünk összefonódásáról és az ehhez kapcsolódó sok más témáról volt szó. Ezúttal is elismerés jár mindazoknak (nagyon hosszú a sor), akik társszervezőkként, partnerekként és támogatókként járultak hozzá a rendezvény létrejöttéhez. 

 A konferenciát hivatalosan dr. Szabó Mónika egyetemi adjunktus, a Szent Balázs Alapítvány elnöke nyitotta meg, köszöntőbeszédet mondott dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke és dr. Nagy Előd professzor, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektorhelyettese, valamint Czink Gergő, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke. 

A fogalmak meghatározása 

Kérésemre dr. Szabó Mónika diabetológus, belgyógyász főorvos számolt be arról, hogy az első nap a fogalmak meghatározásával, a témához kapcsolódó bevezető támpontok ismertetésével, valamint egy általánosabb teológiai, antropológiai, mikrobiológiai, élettani megközelítéssel telt el. A sort Jakabos Barnabás jezsuita atya gondolatai nyitották. Amint elmondta, az embert legjobban meghatározó jelenség, ahogy a teremtésből is kiderül, hogy társra, kapcsolatteremtésre van szüksége. A megfelelő kapcsolódási képesség teszi végül is emberré az embert. A teremtett világra és az emberi szervezetre való rácsodálkozás pedig Isten felismerése a világban, az orvoslásban, a biológiában. 

Prof. dr. Mara Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Biomérnöki Tanszékének egyetemi tanára előadásában fogalmi tisztázásokra törekedett. Arról beszélt, hogy a mikrobiom az evolúció során, illetve egy egyén életében hogyan alakul ki, milyen módon befolyásolja az életminőségünket, és mit tehetünk az egészséges mikrobiom fenntartása érdekében. 

Dr. Orbán-Kis Károly neurológus, a MOGYTTE Élettani Tanszékének egyetemi docense a bélmikrobiota hatásáról beszélt az immunvédekezés kialakításában, arról, hogy mennyire késélen táncoló jelenség az, ahogy szervezetünk egy adott külső fehérjével szemben védekezően reagál vagy toleráns. 

Dr. Székely Edit, a MOGYTTE egyetemi docense, aki a laboratóriumi medicina és az orvosi mikrobiológia területén tevékenykedő orvos a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban, a sokarcú baktériumok világáról, valamint az ember és a baktérium találkozásának változatos kimeneteléről beszélt. Ha megvizsgálják, hogy milyen kórokozók vannak az orrban, garatban, tüdőben, bélben, találhatunk közöttük olyan fertőző baktériumokat, amelyek ártatlanok az egyik gazdaszervezetben, míg egy másikban súlyos fertőzést okozhatnak. Hangsúlyozta, hogy csak a klinikai tüneteket okozó törzseket érdemes kezelni, a többit nem. 

Dr. Fejér Magdolna, a fertőző betegségeket kezelő I. számú klinika infektológus főorvosa a mikrobiom szerepéről beszélt bizonyos fertőző betegségekben. Kitért arra, hogy a mikrobiom képes befolyásolni az egyén fertőzésekkel szembeni érzékenységét és a gyógyulását. Ezért a fertőző betegségek kezelésében használt klasszikus módszerek mellett felmerül a mikrobiom módosítása mint újszerű lehetőség a fertőző betegségek megelőzésében és kezelésében. 

Dr. Gáll Zsolt klinikai főgyógyszerész, kutató, egyetemi docens, a MOGYTTE Gyógyszerészeti Karának prodékánja, a gyógyszertan oktatója átfogó képet nyújtott arról, hogy milyen gyógyszer–mikrobiom kölcsönhatások léteznek, bizonyos gyógyszerek hogyan hatnak a bélflóra összetételére és működésére. Egyes gyógyszerek esetén ez a hatás előnyös (lásd a Metformint), más esetekben káros (lásd az antibiotikumok jó részét).

A konferencia első napja a Kultúrpalota előcsarnokában két szobrász, Makkai István és Veress Gábor-Hunor szobrászati tárlatának a megnyitójával folytatódott. Kiss Szilveszter gyógymasszőr és gyógytornász a szabad szemmel alig látható ízeltlábúak éjszakai világát bemutató makrofotóit vetítette, majd az est zárásaként Kiss Péter, a Művészeti Egyetem színművészet szakos hallgatója maszketűdöt mutatott be. 

Komplex összhatás

A konferencia második napján a szakelőadások mellett nyolc nagyon érdekes műhelymunka zajlott. Az előadásokon elhangzottak összefoglalására ugyancsak dr. Szabó Mónika diabetológus főorvost kértem.

Előadásában annak a részleteiről beszélt, hogy a bélben lévő mikroorganizmusok milyen kórélettani úton képesek befolyásolni magát az anyagcserét. Továbbá olyan kutatásokról, amelyekből az derül ki, hogy igazából nincsenek egészen jó vagy egészen rossz baktériumok. Elhangzott, hogy a cukorbetegségben használt gyógyszer, a Metformin ma már úgy tűnik, hogy a mikroorganizmusok megváltoztatásán keresztül hat. Felvetette a mikrobiom körüli problémákat is, miszerint nagyon komplex a mikroorganizmusok összhatása, ezért ma még nehéz egyértelmű utakat bizonyítani. 

Dr. Gelley András budapesti gasztroenterológus (a Budai Irgalmasrendi Kórház gasztroenterológiai ambulanciájának és endoszkópos részlegének vezető főorvosa, a MiND Klinika, a Brain-Gut Center és az Endo-Expert közreműködő főorvosa) előadásában arról beszélt, hogyan határozzák meg a székletben lévő mikroorganizmusokat speciális genetikai vizsgálat segítségével. Felhívta a figyelmet a lelet értékelésének a fontosságára, amelyen száz különböző baktérium és annak a különböző gyakorisága van feltüntetve.

Prof. dr. Mártha Krisztina, a MOGYTTE Fogorvostudományi Karának dékánhelyettese, fogszabályzó főorvos a szájüreg flórájáról beszélt, arról, hogy a gyermekkorban megjelenő fogszuvasodás kialakulásában milyen szerepe van bizonyos baktériumoknak, és mennyire fontos már a kisgyermeknél felismerni, hogy a nem megfelelő szájhigiéné és emiatt egyes baktériumok elszaporodása milyen hatással van az általános egészségre. Ma már tudjuk, hogy a fogínygyulladás baktériumai az érelmeszesedéses plakkban is kimutathatók, sőt az infarktus kialakulásában is szerepet játszanak.

Dr. Gelley András gasztroenterológus főorvos második előadásában az irritábilis bélszindróma (IBS) és a mikrobiom kapcsolatáról beszélt, hangsúlyozva a stressz szerepét a betegség kialakulásában és a tünetek komplexitásában. Beszámolt arról is, hogy az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésében a pszichiátriai gyógyszerek és a pszichoterápia mellett fel lehet használni olyan táplálékokat, amelyek a mikrobiomot úgy alakíthatják, hogy a panaszok megszűnjenek. 

Prof. dr. Altorjay István belgyógyász, gasztroenterológus és klinikai onkológus főorvos a Debreceni Gasztroenterológiai Klinika egyetemi tanára a gasztrointesztinális traktusban élő mikrobiom változásairól 

beszélt, aminek a hátterében számos tényező állhat, és amely változások a bél-agy tengely működési zavaraiban és számos betegség, így a tápcsatornai daganatok kialakulásában is szerepet játszanak. Előadásában kiemelt néhány baktériumot (Helicobacter, Porphyromonas, Fusobakterium), amelyek szerepet játszhatnak a tápcsatorna különböző szakaszain megjelenő rákos daganatok kialakulásában. A pontos mechanizmusok vonatkozásában még korlátozottak az ismeretek, amelyek az elkövetkező évek kutatási területeit képezik majd – jegyezte meg. 

Dr. Berecz Andrea gaszroenterológus főorvos megosztotta tapasztalatait a fekálismikrobiom-transzplantációról, amelyet a székelyudvarhelyi kórházban 2011 óta alkalmaznak különböző betegségek kezelésére. 

Dr. Szelíd Zsolt kardiológus és sportorvos, az UEFA Orvosi Bizottságának tagja, a Széchenyi István Egyetem Sportmedicina és Digitális Egészségtudomány Tanszékének vezetője a bélmikrobiom és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggésekről, valamint a sport egészségmegőrző szerepéről tartott előadást. 

Dr. Zámolyi Károly aranydiplomás belgyógyász-kardiológus, aki a szívritmuszavarok kórismézésére és kezelésére irányuló kutatásokat folytatott, és az első ablációs beavatkozást hajtotta végre Magyarországon, a mikrobiom szerepéről beszélt a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívelégtelenség) kialakulásában, valamint a diszbiózis és a gyulladásos folyamatok összefüggéseire mutatott rá. 

Szombat délután nyolc érdekes műhelymunkát is tartottak a témával összefüggő, jobbára gyakorlati kérdésekről a Studium közösségi központban és a konferencia helyszínén. 

Az előadásokat követő szakértői csoportbeszélgetésen a tudományos tájékozódás alapjairól, a megbízható szakirodalomról, a kutatóvá válás nehéz, de türelemmel és kitartással bejárható útjairól folytatott beszélgetést a kutatás irányában elkötelezett prof. dr. Mara Gyöngyvér mikrobiológus ökológus, dr. Gelley András gasztroenterológus főorvos és dr. Imre Mihály belgyógyász szakorvos, dr. Marton László diabetológus rezidens, PhD-hallgató vezetésével. 

 A napi program a Muzsikosz zenekar fellépésével és az MMDSZ néptánccsoportjának az előadásával zárult. 

Mikrobiom és táplálkozás 

A konferencia utolsó napján sem volt hiány előadásokban. Dr. Kolcsár Melinda belgyógyász és endokrinológus szakorvos, a MOGYTTE docense a mikrobiom és a szervezet hormonális rendszerének a kölcsönhatását ismertette, jelezve, hogy a baktériumoknak komoly szerepe van a nemi hormonok körforgásában, így a diszbiózis hipogonadizmushoz vezethet. 

Dr. Borka-Balás Réka, a marosvásárhelyi Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa, a MOGYTTE egyetemi adjunktusa előadásában kitért a bél mikrobióta szerepére egy sor ismert gyermekkori kórkép, atópiás állapot, idegfejlődési zavar, emésztőrendszeri probléma kialakulásában, az e téren végzett kutatások eredményei alapján. 

Ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika stroke-részlege osztályvezetőjének, a MiND Klinika munkatársának kutatásai a bél-agy tengely, a neurológiai kórképek és a mikrobiom közötti összefüggések feltárására irányulnak. Előadásában esetbemutatások és szakirodalmi áttekintés segítségével ismertette a mikrobiom szerepét a fejfájások, a myasthenia gravis (izomgyengeséggel és fáradtsággal járó autoimmun betegség) és a terápiarezisztens epilepszia kezelésében. 

Czégeni Tibor dietetikusi karrierjét a MiND klinikán kezdte, ahol jelenleg is dolgozik. Előadásában bemutatta, hogy az étkezési szokások hogyan befolyásolják a bélflóra összetételét, anyagcseretermékeit és ezek hormonális hatásait, jelezve, hogy a nagy növényi diverzitású diéta a legelőnyösebb. 

Dr. Oczella Péter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának pszichiátere, valamint a MiND Brain-Gut Center munkatársa előadásában a metabolikus pszichiátria és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kapcsolatát ismertette, különös tekintettel a bél-agy tengely szerepére, a mitokondriális zavarokra és a táplálkozásterápiás lehetőségekre, kiemelve a diétás ke-

tózis (alacsony szénhidrát és magas zsírtartalom), illetve a makro- és mikrotápanyagok szerepét a kezelésben. 

Dr. Kovács Ágnes pszichiáter főorvos utolsó előadásával jó kedvre hangolta a közönséget. Kitért a pszichiátriai betegek attitűdjére a mikrobiom-gondozást illetően, továbbá arra, hogy bizonyos személyiségszerkezet kedvezően hathat-e az egészségtudatos döntésekre, illetve arra, hogy az életmód, a táplálkozási szokások hogyan játszhatnak szerepet a személy identitásának alakításában. 

A konferencia dr. Szabó Mónika diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány elnökének vezetésével egy újabb szakértői megbeszéléssel zárult, amelyen prof. dr. Altorjay István onkológus, gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, Sztankovics Márta dietetikus és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus vett részt. 

Altorjay professzor köszönetet mondott a Szent Balázs Alapítványnak, a szervezőknek odaadó munkájukért, a támogatóknak, az előadóknak, a sok érdeklődő, kérdező fiatal egyetemi hallgatónak a „fantasztikusan jól szervezett, magas színvonalú konferenciáért”.