Az elveszett paradicsom reneszánsza
2023-04-13 14:00:00
- Kaáli Nagy Botond
Shakespeare: A vihar – bemutató szerda délután
Amint arról a korábbiakban is hírt adtunk, a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház William Shakespeare A vihar című regényes vígjátékát mutatja be ezen a héten a vásárhelyi közönségnek. A közös produkció Jánosházy György fordításában és Török Viola rendezésében kerül bemutatásra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A közelgő premierrel kapcsolatosan szerda délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a Spectrum Színházban, ahol az előadás marosvásárhelyi alkotói fogadták a megjelenteket – kárpátaljai társaik élő bejelentkezését sajnos meghiúsította a gyenge internetes kapcsolat.
A résztvevőket Török Viola üdvözölte, és elmondta: a beregszászi színészekkel régóta tartják a kapcsolatot, sokszor voltak a Spectrum Színházban vendégelőadáson.
– Adódott egy lehetőség a közös munkára, a háború miatt főként Magyarországon tartózkodtak a kárpátaljai színművészek. A közösen színre vitt, bemutatandó előadásunk egy komédiának is nevezett dráma – tulajdonképpen egy tragédia, amely jól végződik. Shakespeare utolsó színművéről van szó, amely a szerző számos, kegyetlenséget felvonultató tragédiája után egy pozitív kicsengésű alkotás: egy vihar kapcsán minden szereplője megtisztul és önmagára talál, megtapasztalja az összetartozás érzését, és a hazatérés reményében az újrakezdést fogalmazza meg. Hogy mindez ránk is vonatkozzon, sajátos módon visszük színre: a reneszánsz elveszett paradicsom újjáteremtésével próbáljuk érzékeltetni, hogy vannak értékeink, amelyeket újra-értelmezhetünk, és ezáltal egy új világot teremthetünk. Ezúttal a reneszánsz világába röpítjük a nézőket – ebben az esetben milánói hercegekről van szó, akik egy szigetre kerülnek. Ez a sziget a korabeli reneszánsz Erdélyben is elképzelhető, hiszen ugyanaz a kultúra, zenei és táncművészet alakult ki Itáliában és nálunk, és ezért Prosperónak, a milánói hercegnek egyáltalán nem tűnik furcsának, ha hall egy erdélyi virágéneket. Ő is elindul haza, hogy újra megteremtse az elveszett paradicsomot: az összetartozás, a Kárpát-medencei magyarokat összekötő közös kultúra fontossága – ez az előadásunk üzenete.
Kelemen László, az előadás zeneszerzője a produkció zenei vonaláról beszélt: – Kevesen tudják, hogy Erdélyben a reneszánsz sokkal szélesebb és mélyrehatóbb volt, mint ahogy elképzeljük. A török hódoltság miatt a nyugati világtól elvágott Erdélyben a reneszánsz 150 évig tovább tartott. A reneszánsz Erdélyben a vonóshangszerek betörését is jelentette, és ezeket északról kaptuk, az akkoriban szomszédos Lengyelországból. Onnan hozták be ezeket a hangszereket a hozzájuk tartozó táncokkal együtt. Erdélyben ennek a zenének és táncnak nagyon sok folklorizálódott maradványát találjuk, nemcsak a magyaroknál, hanem a románoknál is. A rendi társadalomban a nemesség és a szabadparasztság táncolta őket, oda is lecsorgott a reneszánsz dallam- és táncvilág. Koreográfus társammal együtt ezeket a folklorizálódott maradványokat beépítettük az előadásba. A zeneszerzői munkán túl – ami például egy vihar zenei megszemélyesítését is jelentette – sok ilyen jellegű zenét találunk az előadásban. Nehéz dolgom volt, mert Török Viola annak idején kollegám volt a kolozsvári zeneakadémián, és számos olyan iránymutatást adott, amelyeket be kellett tartanom. Zenei irányultsága miatt legszívesebben egy operát íratott volna velem, ahol egyfolytában szól a zene – de végül a shakespeare-i szövegnek az őt megillető helye is megkerült.
A továbbiakban az előadásban szereplő színművészek beszéltek röviden saját szerepköreikről. A Prosperót játszó Tatai Sándor elmondta, számára azt megtapasztalni a legfontosabb, hogy milyen csodálatos dolgokat követhetünk el, amikor valami jót próbálunk adni.
– Az ember bejár egy nagyon komplikált életutat, hibákat követ el: Prospero például nem foglalkozik az uralkodással, ami az ő pozíciójában megbocsáthatatlan bűn. Ennek tudható be, hogy kiűzik a hercegségéből, és ő megpróbálja folytatni az életét a szigeten. Karakteréből az is kiviláglik számomra, hogy mindig rá kell döbbenni arra, hogy bármennyire is próbáljuk érvényesíteni az akaratunkat, fel kell ismernünk, hogy meddig tart a hatalmunk. Alakításommal a Prospero emberi oldalát próbálom megmutatni.
Kiss Annát Ariel szerepében láthatja a közönség. Mint mondta, Ariel az a szellem, aki Prosperót segíti, az a szellemiség, aki bár nem szabad, folyamatosan erre vágyik.
– Mindnyájan erre vágyunk. Végül Ariel megkapja a szabadságát, ám úgysem lesz szabad. És ez arra is utalhat, hogy bármennyire is törekszik az ember a szabad szellemiségre, nem hagyják a körülmények – nem lehetünk szabad szellemek ebben a földi létben.
Az Alonsót játszó Kárp György hozzátette: karaktere a nápolyi király, aki tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Prosperót elűzzék Milánóból.
– A karakter lelki megtisztulása az előadás három órája alatt történik meg. Alonso despota, aki Prospero elűzése után Milánót Nápolyhoz csatolja. Az előadás alatt szinte végig úgy tudja, hogy az egyetlen fiát, az örökösét elvesztette – ez hozza meg benne a változást, emiatt tisztul meg. Az előadás végén pedig újra rátalál a fiára és egy új lényre, a fia szerelmére, Mirandára is. A szerep közel áll hozzám, 1969-ben játszottam először császárt, Nérót, azóta vagyok kicsit cezaromániás. Nagyon sok uralkodót színre vittem azóta, nem idegen számomra ez a szerepkör – mondta a színművész.
A tisztaság szimbóluma, Miranda szerepében színpadra lépő Márton Emőke-Katinka szerint a legnagyobb keresztény erényünk az, hogy képesek vagyunk a megbocsátásra.
– Az előadásban ez beigazolódik: apám, Prospero, kéri és megtalálja a megbocsátást, és az én karakterem is továbbviszi ezt a jellemvonást. Miranda a szó nemes értelmében egy tiszta lelkületű, naiv lány, aki még nem találkozott a bűnnel, a gonosszal, nincs viszonyítási alapja a világban történő gonoszsággal szemben. Az előadás során azt tudja megmutatni, hogy ez a tisztaság, amelyben született, hogyan mentheti meg az ő és mindannyiunk életét, hogyan él benne a hit és a jóság. A szerelemmel való találkozás pedig még inkább színesíti az érzelemvilágát.
A Ferdinánd herceget játszó Pál Hunor karakterével kapcsolatosan megemlítette, hogy Ferdinánd idősebb, mint Miranda, ismerős számára a nő mint fogalom. A szerelem csodáját mint varázslatot egy csettintésre éli meg, ám ez nem Prosperótól, hanem Mirandától ered. Szerelem első látásra az övé, és ez olyan erővel hat rá, ami miatt gyönyörű és nemes áldozatot képes hozni. Prospero a varázslaton keresztül próbálja az embereket megregulázni, ám Ferdinándot a mindenki által megélt szerelem csodájának varázslata repíti egy olyan útra, amelyet Mirandával beteljesít – hallottuk a sajtótájékoztatón, amelyen az alkotók azt is elmondták, hogy a közös produkcióként létrejött előadás a tavasz folyamán csak egyszer, a premier alkalmával látható Marosvásárhelyen, ahonnan turnéra indul: április 21-én a budapesti József Attila Színházban, április 26-án és 27-én pedig három alkalommal a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központban adják elő.
A marosvásárhelyi bemutatóra április 19-én, szerda este 7 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.
Az előadás szereposztása: Prospero: Tatai Sándor, Miranda: Márton Emőke-Katinka, Antonia: Vass Magdolna, Alonso: Kárp György, Sebastienne: Gál Natália, Ferdinánd: Pál Hunor, Gonzalo: Sőtér István, Ariel: Szász Anna, Caliban: Ferenczi Attila, Stefano: Szabó Imre, Trinculo: Szilvási Szilárd, Juno: Orosz Ibolya, Ceres: Orosz Melinda, szellemek, szövőnők, párkák: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna, Gál Natália. Zene: Kelemen László; koreográfia: Sikentáncz Szilveszter; díszlet: Török Viola; jelmez: Takács Tímea. Fény- és hangtechnika: Incze Róbert; fénytechnika: Fóris Csaba, Fóris Erik; hangtechnika: Szabó Dezső. Rendezte: Török Viola. A produkció időtartama 1 óra 30 perc, szünet nélkül. Jegyárak – 20 lej: gyerek-, diák- és nyugdíjasjegy, 40 lej: felnőttjegy. Jegyek válthatók a Spectrum Színház jegypénztáránál (nyitvatartás hétköznapokon 10 és 13 óra között), a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermi jegypénztáránál (nyitvatartás hétköznapokon 9 és 19 óra között), valamint a helyszínen előadás előtt egy órával.
