Június 8-án, egy héttel az idei évzáró előtt elballagtak az általános iskolák végzettjei. 2018-ig úgy tudtuk, hogy azért végeznek korábban a nyolcadik osztályos diákok, hogy a kicsengetés után legyen egy hetük felkészülni az országos felmérő vizsgára.
Az idén azonban minden felborult. Az áprilisban hozott tanügyminiszteri rendelet szerint június 11-én, hétfőn reggel el is kezdődik a cikluszáró vizsga, miközben a többi osztályban folyik még a tanítás. Szülők, pedagógusok és elsősorban az érintettek figyelik értetlenül, hogy miért kényszerítették őket ebbe a helyzetbe. A diákoknak, ha ünnepséget is tartanak a ballagás után, felszusszanni sincsen idejük, nemhogy még egyszer nyugodtan átismételni a nagy mennyiségű tananyagot, amit a vizsgára kérnek. Pontosabban arra a megmérettetésre, amelynek az eredményétől függ, hogy melyik közép- vagy szakközépiskola milyen szakos osztályába veszik fel őket. Ez pedig meghatározó jelentőségű lehet egész későbbi életükre. Másrészt az iskolák utolsó hetének tanítási menetét is felborítja a korai vizsgaszesszió, hiszen az épületet, ami az országos felmérő vizsga helyszíne lesz, kötelező módon ki kellene üríteni. A legtöbb tanintézményben ezt úgy oldották meg, hogy délutánra tették át az 5–8. osztályosok tanóráit. Ahol azonban két váltásban folyik az oktatás, nehéz elképzelni, hogy miképpen tartják meg a néhány diák számára döntő fontosságú órákat, és miképpen teremtik meg az előírt feltételeket a vizsgára.
Miután „ellopták” tőlük az utolsó nagy abrakolás idejét, azt kérni a diákoktól, hogy a korábbi éveknél jobb eredményt érjenek el, elég cinikus elvárás a felnőttek, a szaktárca részéről. Annál is inkább, hogy a próbavizsgák gyenge eredménnyel zárultak. Románból a diákok 63,1 százaléka írta meg az ötöst, anyanyelvből 82,6 százalék, matematikából pedig mindössze 33,1 százalékuk ért el a középiskolai bejutáshoz szükséges átmenő jegyet. A próbavizsga utáni szabadnapkavalkád sem kedvezett a nagy mennyiségű tananyag befejezésének és mellette az ismétlésnek. Időhiányra panaszkodnak azok a tanárok is, akik pótfelkészítőt tartottak a diákoknak, és nem sikerült az anyagot alaposan átismételni. El lehet képzelni azoknak a nyolcadikosoknak a lelkiállapotát is, akik az utolsó napig azért tanultak, hogy minden tantárgyból megkapják az átmenő jegyet.
Hogy miért eszelték ki, hogy szünet nélkül kezdődjön el az általános iskolát végzett tanulók országos felmérő vizsgája, ezt csak találgatni tudjuk. Rossz nyelvek szerint a diákok kárára akar spórolni a minisztérium, ugyanis tanév közben a felügyelő és esetleg a javító tanárokat sem kell külön fizetni. Hogy így van-e vagy sem, több iskola titkárságán pénteken még nem tudták megmondani. De ha valóban ez a helyzet, azoknak, akik az új időzítést kitalálták, és a vizsga körüli felfordulást okozták, nem lenne mit keresniük az oktatásügyben. Ahelyett, hogy a saját tanáraik mérnék fel a diákok tudását, és a középiskolák felvételi vizsga alapján válogatnák meg, hogy kiket szeretnének oktatni, egy túlnehezített módszerrel akarnak igazságosan eljárni, miközben a diákok érdekeit figyelmen kívül hagyják. Kíváncsian várjuk, hogy a 171.017 végzős diákból hányat engednek vizsgára, és hogyan próbálják meg kozmetikázni az országos felmérő eredményét.
