Az együttműködés kulcsa

Radnót és környéke lakosságának életéről, az utóbbi évek megvalósításairól 

Nadrág Elemér és György István Csaba, a helyi képviselőtestület két RMDSZ-tanácsosa tájékoztatott. A város és vonzáskörzete településeinek jó ismerőiként részletes felvilágosítással szolgáltak a Ioan Nicoară liberális párti polgármesternek szánt kérdésekre is.

A rendszerváltást megelőző évben városi rangra emelt Radnót az E60-as főút mentén terül el Marosvásárhelytől 30, Ludastól 14 km-re. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 8373 lakosa közül 6410 románnak, 1119 magyarnak, 843 romának vallotta magát. Közigazgatásilag a településhez tartozik Maroscsapó, Dég, Lekence, Szélkút, Marosorbó és Szentgyörgy. Amint a helyi önkormányzat két magyar képviselője kifejtette, a tizenöt helyi tanácsos között három magyar nemzetiségűnek sikerült bejutni a képviselőtestületbe, mivel a liberális párt színeiben is bekerült egy magyar. Az önkormányzati képviselők közötti összhang és a polgármester együttműködésének eredményeként jelentős megvalósításokról számoltak be, melyek között a legfontosabb a mellékutcák leaszfaltozása, járdák kialakítása, a víztisztító üzembe helyezése, az EU-s követelményeknek megfelelő szennyvíztelep átadása stb. Mint hangsúlyozták, többen még hatékonyabban képviselhetnék a magyar közösség érdekeit, ehhez azonban az önkormányzati választásokon a magyarság nagyobb arányban kellett volna bizalmat szavazzon az érdekképviseleti szervezetnek. Amint a tanácsosok jelezték, a település szerencsés helyzetben van, ugyanis az autóvillamossági huzalokat gyártó Hirschmann cég, a hőerőmű, a Lidl áruházak országos lerakata, illetve a környező települések ipari egységei lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek aránya elenyésző legyen. 

 

Az elhanyagolt falvakat is felkarolnák

Az idei költségvetés közel 18 millió lej, amelyből részben a megkezdett beruházások kivitelezését folytatják, részben új tervek megvalósításához kezdenek – mondta el kérdésünkre Nadrág Elemér és György István Csaba. 

A helyi tanácsosok kifejtették, hogy amint kedvező lesz az időjárás, további 4,3 km mellékutca leaszfaltozását kezdik meg, illetve újabb járdákat alakítanak ki az elmaradt szakaszokon. Terveik között a napközi otthon és a kultúr-otthon felújítása szerepel, illetve a vészhelyzeti felügyelőségnek, tűzoltóságnak és sürgősségi ellátásnak egy helyre csoportosítása, a helyi rendőrség épületébe költöztetése. Ugyanakkor az Eminescu és Dózsa negyed tömbházainak hőszigeteléséhez elkészült az előtanulmány, amelyet benyújtottak a minisztériumba, uniós finanszírozásra várva. 

A maroscsapói kultúrotthon újjáépítését is tervbe vették, mivel életveszélyessé vált az állapota, egy kis parkot is kialakítanának, illetve 300 méternyi bekötőutat terveznek ott leaszfaltozni. Amint a tanácsosok kifejtették, fontosnak tartják a Radnóthoz tartozó települések, mindenekelőtt Maroscsapó gondjait is felkarolni, mert az elöregedő település évekig Radnót mostohagyermekeként küzdött a hiányosságokkal. A képviselők megerősítették azt a feltételezésünket is, hogy a mezővárosi rang nem sok előnyt jelent a település számára, ugyanis a besorolás miatt nagyon sok uniós vidékfejlesztési pályázattól elestek.

 

Érintetlen kétnyelvű helységnévtáblák 

A békés hangulat és jó együttműködés öt-hat éve jellemző a település mindennapjaira. Annak ellenére, hogy Radnóton a magyarság számaránya nem éri el a 20%-ot, a kétnyelvű helységnévtáblák jelenléte megszokottá vált a román többségiek számára is, az egykori táblamázolásoknak és ellenséges hangvételnek, uszításoknak nyoma sincs, amit részben annak is tulajdonítanak, hogy kicserélődött a kommunizmus jegyeit levetkőzni képtelen generáció, a fiatalabb nemzedéket pedig meggyőző munkával, észérvekkel jobb belátásra sikerült bírni. Annak ellenére, hogy ketten kell kiállniuk közösségük érdekeiért, eredményként élik meg a magyar történelmi egyházak számára a költségvetésből elkülönített plusztámogatásokat, a többségében magyarok lakta mellékutcák leaszfaltozását, illetve azt, hogy majd’ minden olyan állás nélkül maradt magyar embert, aki dolgozni akart, segítették az elhelyezkedésben, illetve az állami lakásalapból épített lakások kiutalásánál is erejükhöz mérten támogatták a magyar nemzetiségű igénylőket – hangsúlyozták a képviselők.