Az egymásra figyelés jelképe

Szombaton egyházi és világi méltóságok jelenlétében Backamadarason letették az építendő református óvoda és bölcsőde alapkövét, mint a magyar jövő egyik zálogát.

A jeles pillanatot megelőző hálaadó istentisztelet keretében ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: az európai civilizációt nem külső, hanem belső veszély fenyegeti, és a Kárpát-medencei magyarságnak egyetlen megmaradási esélye van, a keresztyénség, ezért különösen fontos számunkra a család, az egyház, az iskola. Az előbbre jutásért, az erkölcsi értékrend helyreállításáért viszont harcolni, küzdeni kell, olyan értékek felé kell fordulnunk, amelyek életünket megtartják. Száz évvel ezelőtt annyi mindent elvettek tőlünk, és nem hittük, hogy lesz még belőle osztályrészünk valaha. Íme, vannak államférfiak, akik segítségével ismét birtokba vehetjük azt, ami a miénk volt – mondta imájában a főpásztor, Isten áldását kérve a szülőkre, hogy felvállalhassák a jövőt, valamint azokra a gyerekekre, akik a leendő épületbe belépnek.

 

Sokaknak jár köszönet

Nt. Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese bevallotta: amikor évekkel ezelőtt a leromlott állapotú visszakapott madarasi egyházi épület óvodává alakításáról tárgyaltak, kevesen merték álmondni, hogy helyette teljesen új épület fog állni. S hogy ez az álom mégis teljesülni látszik, bizonyossága annak, hogy megsegített az Úr, s erre nem fegyvert használt eszközül, hanem az anyaországi kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőit.

Koncz László Ferenc backamadarasi lelkész köszöntőbeszédében elmondta, ez a beruházás számunkra öt dolgot jelent: küldetésünk megélését, azaz hogy az iskolát fenntartsuk, a vidék felértékelését, a minőségi óvodai-bölcsődei oktatás-nevelés erősítését, az itthon maradni szándékozó fiatal családok támogatását és a magyar keresztyén kultúra erősítését. „Köszönjük Magyarország kormányának, hogy ezt nekünk lehetővé tette! A kormánybiztos úr jelenléte számunkra azt jelenti, hogy Magyarország odafigyel a határon kívüli magyar testvérek oktatására és az itthon való boldogulás megerősítésére!” – mondta a lelkész. A jeles pillanatot levélben üdvözölte a kelet-európai református oktatást támogató holland OGO alapítvány munkatársa, Arie Deelen is, aki tíz évig élt Backamadarason, és aki közölte: országukban néhány keresz-tyén iskola diákjai pénzt adnak össze, amivel támogatni kívánják a madarasi iskola beindulását.

Dr. Grezsa István, a magyar kormány határokon átnyúló beruházásokért felelős kormánybiztosa úgy fogalmazott: a nyolcévnyi kormányzás számvetésekor állíthatja, hogy valóságos álomvilágban élünk, azaz megvalósul egy-egy álom, ezúttal éppen Backamadarason. Az óvoda és bölcsőde alapköve elhelyezésének üzenete van a mának: ha a 21. században összefogunk, képesek vagyunk mindent elérni a Kárpát-medencében. Az, hogy ez az épület a templom védelmében fog felépülni, üzeni, hogy hitet tudunk tenni amellett, hogy keresztény értékek nélkül semmilyen jövője nincs a magyarságnak és Európának. Összefogással és a magyarságunkért, a keresztény értékekért való kiállással elérhetjük, hogy a Kárpát-medencében magyar legyen a jövő. „Ha kellő alázattal, szenvedéllyel, szorgalommal folytatjuk munkánkat, akkor a 21. században eljuthatunk Széchenyi igazságához: Magyarország nem volt, hanem lesz” – zárta beszédét a kormánybiztos, aki a közelgő magyarországi választások kapcsán az erdélyiek segítségét kérte abban, hogy megmutassák „az időnként utat vesztett magyarországi választóknak, hogy mi az egyetlen józan és jó út.”

 

Magyar szóval mondanak köszönetet

Az ünnepi istentisztelet után a templom melletti iskolakertben időkapszulába zárták a püspök, kormánybiztos, lelkész és polgármester által aláírt, a beruházás kezdetének idejét és támogatóját megjelölő dokumentumot, majd elhelyezték az alapban. A püspök elmondta: a magyar kormány meghallgatja, mire van szükségünk ahhoz, hogy teljes életet éljünk, és ennek következtében soha nem látott mennyiségű és minőségű beruházásra kerül sor a Kárpát-medencében. Ennek egyik zászlóshajója az Erdélyi Református Egyházkerület, amely 27 intézmény felépíttetését vállalta. Az egyházi elöljáró azt is bevallotta: mivel a vidék kevésbé dinamikusan fejlődik, ezért főleg a városokat célozza meg az építkezés, ahol rendszerint elrejtett helyeken működnek a magyar óvodai csoportok. Azáltal, hogy külön intézményekben helyezzük el gyermekeinket, és minőségi oktatást nyújtunk, jelezzük, hogy a 21. században nem fogadjuk el a másodrangúságot.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő szerint a nap üzenete, hogy ma itthon és bátran tudunk tervezni, így a madarasiak is, akik hisznek abban, hogy sok gyerek fog itt születni, sok magyar gyerek fog óvodába, bölcsődébe járni, ugyanakkor sok magyar fiatal családnak segítenek azzal, hogy biztos körülmények között tudhatják gyermekeiket. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke számára öröm látni, hogy vannak célok, és ennek érdekében összefog a politikum, a közösség és az egyház, s ennek következtében a közösség gyarapodik. „Nem az idők nehezek, hanem a hitünk kevés. A mai alapkőletétel megmutatja a magyar–magyar összefogás erejét” – hangsúlyozta az elöljáró. Novák Csaba Zoltán szenátor azt emelte ki: 170 évvel a magyar nemzet születésének katartikus pillanata óta és 100 éves kisebbségi lét után „ma nem búslakodunk, hanem a jövőre gondolunk, építkezünk”. A mai nap egyik üzenete, hogy van egy erős magyar állam, amely figyel a Kárpát-medencei magyarságra, a hazai magyar politikusoknak pedig az a feladata, hogy figyeljenek arra: ezeket az intézményeket töltsék meg tartalommal, és olyan minőségi oktatáshoz teremtsenek alapokat, amely több száz évre garantálja a magyar jövőt Erdélyben, Backamadarason is.

„Orbán Viktor és kormánya nekünk szent és sérthetetlen, ugyanis ők adták vissza nekünk azt, ami jár, amik vagyunk és amik leszünk: a jövőt. És ez az építkezés is ezt jelenti” – nyomatékosított Szőcs Antal polgármester. A mai generáció nem pótolt bele a magyarországi költségvetésbe, de őseink igen. Mi azzal mondunk köszönetet az anyaországnak, hogy ebben az óvodában magyar ajkú és főleg magyarul gondolkodó gyerekek fognak felnőni – fejezte ki háláját az elöljáró. 

Az ünnepséget a pöttöm Bukur Kristóf óvodás szavalata és az egyházközség Harmónia kórusa zárta.

 

Szoros a határidő

A templomtorony, az 1849. március 15-én és az 1867-ben ültetett hársfák árnyékában háromcsoportos református óvoda és bölcsőde épül. A kivitelező nyárádszeredai cég tulajdonosa, Tóth Gyula érdeklődésünkre elmondta: a püspök november 16-át jelölte meg az építkezés befejezési határidejeként, de még legalább két hétig nem kezdhetik el a munkát, mert egy jóváhagyásra várnak az országos építkezési felügyelőségtől. Azután kezdődhet az alapásás, így ha az időjárás kedvez, ha az építőanyagokat időben le tudják szállítani és nem lesz pénzügyi fennakadás, akkor tartható a határidő. Viszont  gondot jelent, hogy a régi egyházi iskola épületét is le kellene bontaniuk, ám a benne székelő posta még nem költözött ki belőle.