Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-09-13 15:17:21
Szeptember 13-án jelenléti oktatással indult el az iskola, és a hatóságok azt remélik, hogy ez tartható is marad. Bár érdemes hozzátenni, hogy a kisgyermekek esetében az átoltottság 4% körül mozog, ez pedig nem ad túl sok okot a bizakodásra.
Az egyetemek esetében már más a helyzet, de úgy néz ki, az lesz a bevált forma, hogy csak azok vehetnek részt fizikailag az órákon, akik megkapták a koronavírus elleni vakcinát, vagy rendelkeznek negatív teszttel. Az ország legnagyobb egyeteme, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem is ezt a variánst választotta. Azonban arról nem szól a fáma, hogy a többieknek hogyan lesz megszervezve az online oktatás, mi lesz a vizsgákkal. De ez még a jövő kérdése, hiszen még az egyetemi tanévkezdésig is sok változhat, gondoljunk csak az egyre emelkedő napi esetszámokra.
A fontos kérdések közé kell sorolni azt is, hogy amennyiben jelenléttel fog zajlani az oktatás, hogyan fogják a diákok megszervezni egyik napról a másikra az átköltözésüket egyik városból a másikba? Remélhetőleg azért erre fognak időt hagyni az egyetemek, habár már most borítékolható, hogy roham lesz a lakásokért.
Vagyis megugrik a kereslet, ami magával fogja vonni az árak növekedését is.
Egyes egyetemi központokban pedig eddig sem volt egyszerű feladat megfizethető lakást találni. Például Kolozsváron a bérek már megközelítették a budapestieket. Egy kétszobás lakás kezdő ára havi 250 euró körül alakul. Ez a szám Bukarestben meghaladja a 300-at, míg Budapesten 400 környékén mozog. De Marosvásárhelyen sem sokkal jobb a helyzet, egy hasonló kétszobás lakásért itt is elkérnek 200 eurót. Érdekes módon Nagyvárad viszonylag olcsónak nevezhető, ott akár 100-120 euróért is kaphatunk tetőt a fejünk fölé. De ez még akkor is csak a lakás. Még jönnek a számlák és az étkezés, illetve a kötelező egyetemi felszerelés. Ez egyéntől és szaktól függően változik, azonban ritka az az eset, hogy ez beleférjen 1000 lejbe, azaz 200 euróba. Ezek pedig mind csak a kötelező dolgok, ha erre még rászámoljuk azt, hogy néha haza is kell jönni, illetve az egyetemhez a bulik is hozzátartoznak, akkor ez a szám még tovább tud nőni. Röviden összefoglalva tehát nem olcsó mulatság egyetemistának lenni.
De ha mégis belevágunk, akkor talán a legfontosabb dolog, hogy felfedezzük, az új lakhelyünkként szolgáló városban hogy is lehet közlekedni. Talán azt mondhatnánk, hogy minél nagyobb a város, annál jobb, hiszen egyenesen arányosan növekedik a lehetőségek száma is. Ez így is van, de nem szabad elfelejteni, hogy minél nagyobb a város, annál inkább el kell felejteni a saját autóval való közlekedést. Vegyük az előbb felsorolt városokat növekvő sorrendben. Marosvásárhely a legkisebb közülük, és jelen állás szerint igazolódni látszik a papírforma, a tömegközlekedés elég rossz, és nemigen van más alternatíva sem: nincsenek bérelhető biciklik vagy elektromos rollerek. Így vagy a buszra várunk, vagy gyalog járunk, vagy beülünk az autóba (ha van). A sorban a következő város Kolozsvár. Itt már számos lehetőségünk van, és tömegközlekedéssel mindenhova el lehet jutni, illetve bérelhető biciklik és rollerek is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Autóval járni viszont már lehet, hogy nem éri meg a nagy forgalom miatt. Nagyváradon a legjobb alternatívának a villamost tartják. Pontosan járnak és szinte mindenhova el lehet velük jutni, de megtalálhatók az előbb említett opciók is, továbbá pedig autóval sem olyan veszélyes, mint Kolozsváron. A két főváros az, ahol el kell felejteni az autót. Budapesten mindenhova el lehet érni tömegközlekedéssel, és ezenkívül is számos alternatíva van. Bukarestben is megvannak ezek, és az autós közlekedés kiszámíthatatlansága miatt érdemes inkább valamelyik alternatívát választani, hiszen megtörténik, hogy autóval egyszer 20 perc alatt jutunk el ugyanoda, ahova máskor két óra alatt sem.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy nem minden esetben megy zökkenőmentesen a beilleszkedés. Fontos, hogy merjünk ismerkedni, és kérjünk segítséget azoktól, akik már tudják, hogy hova érdemes elmenni, és melyek az adott város kiemelkedő helyei. Az egyetem pedig nemcsak a tanulásról, hanem a kapcsolatok kiépítéséről és a szórakozásról is kell szóljon. Évek múltán ezek lesznek azok a mozzanatok, amelyekre szívesen fogunk visszaemlékezni. Kár lenne elmulasztani az örömteli perceket! Keressünk barátokat és szocializálódjunk. Továbbá az is a szemünk előtt kell lebegjen, hogy lehetséges, hogy abban a városban fogunk dolgozni, ahol a felsőfokú tanulmányainkat is végeztük. Így fontos lehet, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot már olyan cégnél vagy legalábbis olyan profilban végezzük, ahol szívesen dolgoznánk a későbbiekben is. A szakmai gyakorlat pedig kiváló belépés lehet. Sok munkáltató szívesen alkalmazza a későbbiekben azokat a hallgatókat, akik nyáron jól dolgoztak náluk.
Természetesen van, ami valamilyen szinten beárnyékolhatja a kezdést, sőt akár a későbbi éveket, ez pedig a koronavírus. Hiszen ki tudja, hogy hogyan fog kezdődni az egyetem, és mikor lesz lehetőségük a mostani gó-lyáknak belekóstolni az igazi diákéletbe. Azonban ekkor sem kell csüggedni, hanem meg kell találni a megoldást arra, hogy még ebben a helyzetben is lehessen minél inkább kiélvezni a diákéveket.