2024. august 30., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csép Éva Andrea képviselő nyugdíjas olvasóink kérdéseire válaszolt

Nagyon felkavarta a nyugdíjas korosztályt a nyugdíjak újraszámítása. Vannak elégedetlenek – igaz, kevesebben, mint azok, akiknek emelkedett a nyugdíjuk –, mert téves a számítás, mások azért, mert nem értik a számítás módját. Olvasóink jelezték, hasznos és közérdekű volna, ha a Népújságban egy hozzáértő személy tájékoztatna a számítás menetéről, példákkal, úgy, hogy mindenki megértse, és ellenőrizhesse a sajátját. Tudni szeretnék, hogyan számítják a stabilitási pontokat, mit vesznek figyelembe a régiségi évekből és mit nem. Továbbá, hogy mi a helyzet a nyugdíjasként ledolgozott évekkel, az özvegyi járulékkal, az egyetemi tanulmányi évekkel. Olvasóink kérdéseire Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának alelnöke válaszolt. 


– A nyugdíjak kiszámításának módja bonyolult, nem sablonszerű, ahány ember, annyi eset. Teljesen új számítási képletet alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy az illető személy havi bruttó bérét elosztják az az évre meghatározott országos átlag bruttó bérrel. Példaként, ha valakinek augusztusban 3000 lejes bére van, és a bruttó átlagbér Romániában 6000 lej, akkor az illető bérét elosztják az átlag bruttó bérrel, ez 0,5 pontot eredményez. Minden nyugdíjas esetében minden egyes hónapra elvégzik ezt a pontszámítást annak alapján, ami a munkakönyvbe be volt vezetve, feltétel, hogy ezekre a hónapokra be legyen fizetve a társadalombiztosi járulék. Ez a legfontosabb. Ezután kiszámolják az évi átlag pontszámot úgy, hogy a havi pontszámokat összeadják, és elosztják 12-vel. Így megkapják az évi pontszámot. Az évi pontszámokat összeadják, s a végső pontszámot fogják beszorozni 81-gyel. A 81 a mostani referenciaértéket jelenti. Ez az érték minden évben módosul, várhatóan növekedni fog az infláció értékével és a reális bruttó bérnövekedés mértékével. 

A számításban innen következnek a bonyolultabb részek. Ha valaki például katonai szolgálatot teljesített, gyereknevelési szabadságon volt, egyetemista volt, amikor nem volt bére és tb-befizetése sem. Ezek az évek beszámítanak a régiségbe, minden évre megkapják a 0,25 pontot. Ellenben ezek az időszakok, mivel nem fizettek ezalatt társadalombiztosítási járulékot, nem fog beszámítódni abba a 25 évbe, amire az úgynevezett stabilitási pontok járnak – magyarázta Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.

– Kik kapják a stabilitási pontokat? 

– Azok, akik 25 évnél többet maradtak a munka mezején. Ez az, amiért az RMDSZ megszavazta ezt a törvényt, mert ezzel az intézkedéssel lehet a nyugdíjegyenlőtlenségeket felszámolni. Például, hogy annak, aki 20–25 évet dolgozott, ugyanannyi a nyugdíja, mint annak, aki 42 évet dolgozott. Az új törvény szerint, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban voltál, milyen végzettséged van, mennyi fizetésed van, a munkapiacon való stabilitásért minden ledolgozott munkaévért 0,5 pontot számítanak. A 25–30 év között ledolgozott munkaévekért 0,5 pont jár minden évre, a 31–35 év közötti munkaévvel rendelkezők már 0,75 pontot kapnak minden évre, és a 36. évtől felfele egy-egy pontot számítanak minden évre. Ez az újítás nyugdíjemelést szavatol azoknak, akik hosszas munkaidővel rendelkeznek. Jelentősen több azon nyugdíjasok száma, akiknek emelkedett a nyugdíja.

– A nyugdíjasok problémákat, hibákat jeleztek az átszámítással kapcsolatban; miből adódnak a problémák és a hibák? 

– Abból adódnak a problémák, hogy az alap 25 év kimondottan a hozzájárulásos időszakokból tevődik össze, ezt sokan nem veszik figyelembe. Amíg egy személy betegnyugdíjas, gyereknevelési szabadságon volt, munkanélküli-státusban volt, katonai szolgálatot teljesített vagy egyetemi tanulmányokat folytatott, ezek az időszakok nem kerülnek be a 25 évbe, hiszen ezalatt nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezalatt általában kiegészítő jövedelmet, támogatást folyósított nekik az állam. Példaként, ha valakinek 42 év régisége van, amiből 20 évet dolgozott, de 22 évet volt betegnyugdíjas, akkor a 22 év kiesik, munkával eltöltött időszakként csak 20 évet számolnak. Tehát: kizárólag azokat az éveket számítják be, amikor az adott személy társadalombiztosítási hozzájárulást fizetett. Viszont az új törvény értelmében a nem állandó jellegű jövedelmeket is be kell számítani, például a 13. fizetést, a prémiumokat. 

– Ez egy újabb nyugdíjátszámítást jelent. 

– A következő hat hónap áll a nyugdíjasok rendelkezésére, hogy a nem állandó jövedelmekről és tb-befizetésekről szóló bizonylatokat beszerezzék, és beadják a nyugdíjpénztárhoz, hogy ezek is bekerüljenek a számításba. 

– Mi a helyzet az I-es és II-es munkacsoportban, azaz speciális és nehéz körülmények között ledolgozott évekkel rendelkező nyugdíjasok nyugdíjával? Ugyanis a juttatásuk csökkenésére, pontosabban a névleges nyugdíj csökkenésére panaszkodnak, merthogy továbbra is ugyanazt az összeget folyósítják nekik, mint átszámítás előtt. 

– A speciális és nehéz körülmények között dolgozók nyugdíjazásakor pluszévek jártak ezért, és csökkentették a standard nyugdíjkorhatárt, viszont a pluszévekre nem fizettek tb-járulékot. Ezek az évek most nem számítódnak be a stabilitási pontokba. Éppen a munkájuk elismerése és nehézsége miatt kapták a korkedvezményt, például 10 évvel korábban vonulhattak nyugállományba. Tudom, hogy nagyon nehéz bányában dolgozni, azt is tudom, hogy a bányászok élettartama rövidebb, megilleti őket a kedvezmény, de kedvezményes körülmények között mentek nyugdíjba, és évek óta élvezik a nyugdíjat, míg a kortársaik, akik nem speciális körülmények között dolgoztak, az alatt a 10–12 év alatt még mindig dolgoznak. Amikor a 263-as törvény alapján megkapták a jogosultságot, akkor más bónuszok jártak, például korrekciós számokat alkalmaztak, az 1,41-es, 1,21-es szorzókat stb., ezek növelték a nyugdíj értékét 40, illetve 20 százalékkal. Vannak, akik korkedvezménnyel, nagy nyugdíjjal vonultak nyugdíjba, s dolgoznak most is, s vannak, akik 40 évnél is többet dolgoztak, kis nyugdíjuk volt, ezeket az egyenlőtlenségeket kellett valahogyan kiküszöbölni. 

– Mit tehetnek azok, akiknek kétségeik vannak a nyugdíjátszámítás pontosságával kapcsolatban?

– A legfontosabb, hogy miután megkapják a határozatot, figyelmesen nézzék meg, mennyi pontszámot állapítottak meg nekik, mennyi régiséget, mennyi stabilitási pontot gyűjtöttek össze. Ha valakinek az átszámítás során kisebb nyugdíjat állapítottak meg, akkor is az eddig folyósított összeget veheti kézhez. Például, ha valakinek most 3000 lej nyugdíja van, de az átszámítás után 2500 lejt állapítottak meg, akkor is a 3000 lejt fogja megkapni, mindaddig, amíg a nyugdíjemelésekkel a juttatása meg nem haladja a 3000 lejt. 

Fontos, nagyon figyeljék meg a számítást azok, akik nyugdíjasként most is munkát vállalnak, és évente, kétévente kérik a nyugdíjuk újraszámítását a bérük és a társadalombiztosítási befizetésük alapján. A legtöbb számítási hiba ezekben a határozatokban van. Például egy 73 éves nyugdíjas, aki összesen 52 évet dolgozott, a nyugdíjazás után ledolgozott évek beszámításáért évente újraszámíttatta a nyugdíját. A most újraszámított nyugdíjról szóló határozatban azonban csak a stabilitási pontjait és a legutóbbi évre járó pontokat tüntették fel, a 25 év munkaév kimaradt. Ennek a személynek 36,5 ponttal kevesebbet tüntettek fel, mint ami járna. A téves pontszámok és összegek a számítógépes rendszer hibájából adódnak. Sajnos, vannak ilyen esetek. Tehát a jelenleg is dolgozó nyugdíjasok nagyon figyelmesen tekintsék át az új nyugdíjazási határozatukat.

– Mi történt a minimális nyugdíjakkal? Nőttek vagy maradtak? 

– Az 1281 lejes minimális nyugdíjak maradnak. Ha valakinek 1281 lej alatti nyugdíjat állapítottak meg, akkor a minimális nyugdíjat továbbra is folyósítják. Az állam felpótolja az összeget. Az RMDSZ azon dolgozik, hogy a nyugdíjasoknak folyósított támogatásoknál – például az ártámogatott gyógyszerek, 250 lejes étkezési utalványok –, amelyeknél nyugdíjhatárértéket szabtak meg, emeljék meg a határértékeket, hogy a nyugdíjasok ne veszítsék el a juttatásokat. Például az a nyugdíjas, akinek 2000 lejről 2500 lejre emelkedett a nyugdíja, továbbra is kapja meg a 250 lejes étkezési utalványt. Fontos, hogy a nyugdíjak vásárlóereje megmaradjon. 

– Az özvegyi és utódnyugdíjak módosulnak-e?

– Ezek a nyugdíjak maradnak, ezeket nem számolták újra. 

– A Maros Megyei Nyugdíjpénztár titkárságán fogadják az átszámítással elégedetlen vagy a tisztázást igénylő nyugdíjasokat. Erről lapunk is beszámolt. Itt átnézik a kérdéses határozatokat, s ha hibát észlelnek, kijavítják. 

– Az aligazgatók, az igazgatónővel együtt, öten-hatan tartják a fogadóórákat. Türelmesen, nyugodtan magyaráznak, utánanéznek a dolgoknak. Úgy látom, hogy Maros megyében gördülékenyen mennek a dolgok – fogalmazott Csép Éva Andrea parlamenti képviselő. 

Ügyfélfogadás a nyugdíjpénztárnál

Fotók: Nagy Tibor


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató