Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-08-12 14:58:11
Bár a globális felmelegedés helyi előnyökkel is járhat, például a mérsékelt éghajlaton kevesebb a téli halálozás, és bizonyos területeken megnövekedett az élelmiszer-termelés, a változó éghajlat általános egészségügyi hatásai elsöprően negatívak. A klímaváltozás az egészség számos társadalmi és környezeti tényezőjét – tiszta levegő, biztonságos ivóvíz, elegendő élelem, biztonságos menedék – érinti.
Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak mérése csak megközelítőleg lehetséges. Mindazonáltal, figyelembe véve a lehetséges egészségügyi hatások csak egy részét, és feltételezve a folyamatos gazdasági növekedést és az egészségügyi haladást, az Egészségügyi Világszervezet arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás várhatóan évente körülbelül 250.000 további halált okoz 2030–2050 között. Idős emberek körében 38.000-re tehető a szélsőséges hő okozta haláleset, 48.000 a hasmenés, 60.000 a malária és 95.000 a gyermekkori alultápláltság miatt bekövetkező elhalálozások száma. Mindezek olyan hosszú távú globális problémák, amelyek a hozzájuk képest rövid távon lejátszódó koronavírus-járványt „messze megelőzik”.
Az éghajlatváltozás valamennyi népességet érinti, de egyesek sebezhetőbbek, mint mások. Különösen kiszolgáltatottak a kis szigeteki fejlődő államokban és más part menti régiókban, valamint a hegyvidéken és sarkvidéken élő emberek. A gyermekek – különösen a szegény országokban élők – a legsérülékenyebbek az ebből fakadó egészségügyi kockázatokkal szemben, és hosszabb ideig ki vannak téve az egészségügyi következményeknek. Az egészségre gyakorolt hatások várhatóan súlyosabbak lesznek az idősek és a fogyatékossággal vagy a már meglévő betegségekkel küzdők esetében is. A gyenge egészségügyi infrastruktúrával rendelkező területek – főleg a fejlődő országokban – a legkevésbé képesek megbirkózni az erre való felkészüléssel és a megelőző stratégiák kidolgozásával segítség nélkül.
A tudományos körökben magas körben elismert Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmány szerint a klímaváltozás nagymértékben befolyásolja egyes országok 2050-ben várható elhalálozási mutatóját. Románia a listán a 30. helyet foglalja el. Eközben elmondható, hogy miközben a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt akut hatása fokozott figyelmet kap, a krónikus betegségekre, különösen a rákra gyakorolt hatásáról keveset tudunk vagy veszünk tudomást.
A következőkben a legfontosabb szempontok szerint vizsgáljuk a klímaváltozás hatásait az egészségre. A legfontosabb egészségügyi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, csupán Nyugat-Európában több mint 70.000 ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet. Bár 2003 után sok országban, nagyvárosban vezettek be hőségriasztást és ehhez kapcsolódó megelőző intézkedéseket, még így is sok országban 11–35% között mozog a hőhullámok alatt bekövetkező többlethalálozások száma.
Az extrém hőmérséklet okozta kóros elváltozások alapját a szimpatikus idegrendszer és a renin-angiotenzin rendszer aktiválódása képezi. A szélsőséges hőstressz következtében fellépő kiszáradás megváltoztatja a vér viszkozitását (nő a vörösvértest- és trombocitaszám), amely véralvadási zavarhoz, trombózisképződéshez vezethet.
Szervezetünk rövid távon, általában 3–12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, az elhalálozások többsége a hőhullámok első két napján következik be. A szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás ellenben akár évekig is eltarthat. A hosszú távon bekövetkező változások stabilak, és tartósan fennmaradnak. A szervezet alkalmazkodása következtében kevesebbet izzadunk, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghőmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hőterhelés esetén.
Az extrém hőmérsékleti hatások szempontjából leginkább veszélyeztetettek az alábbi idült betegségben szenvedők: szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok, idült légzőszervi betegségek, cukorbetegség és egyéb anyagcsere-betegségek, szervi eredetű mentális betegségek, demencia, Alzheimer-kór, mentális és viselkedési zavarok, pszichoaktív gyógyszereket szedők, alkoholisták, skizofrénia és hasonló kórképek, krónikus vesebetegségek és veseelégtelenség. Emelkedett a kockázat a gyermekeknél, illetve a várandós kismamáknál. Különösen nagy a rizikó a várandós anyák esetében, ugyanis a várandósság során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen „túlmelegedhetnek”, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent, ahogy az újszülöttek számára is, tekintettel a nem megfelelő hőszabályozási képességükre és a fokozott folyadékigényükre.
Az extrém és hosszan tartó hőhullámok különféle tüneteket idézhetnek elő: görcsös állapot, eszméletvesztés, kiszáradás, hőguta. Az érzékeny populációt tekintve a városi lakosság esetében fokozottabb a kockázat, ugyanis a városi infrastruktúra nem teszi lehetővé a megfelelő lehűlést az éjszakák folyamán, ezt tovább súlyosbítja az ipari üzemek jelenléte, így a városok viszonylag magasabb minimum-hőmérséklete az észlelt többlethalálozás jelentős kockázati tényezője.
A magas hőmérséklet emeli az ózon és más szennyező anyagok szintjét is a levegőben, amely a sztratoszférikus ózonréteg csökkenéséhez vezet, és valószínűsített egészségkárosító hatást eredményez. Ezen egészségkárosító hatás legnagyobb mértékben a bőrt érinti. Fényérzékenység, leégés, idült napsugárzás okozta bőrelváltozások, melanoma és egyéb rosszindulatú bőrdaganatok megjelenését idézi elő. Eme káros hatások azonban más szervrendszeri elváltozásokat is okoznak. A szemészet területén heveny kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás, szürkehályog-képződés fordulhat elő. Gyakoribbá válik a rosszindulatú daganatok megjelenése. Az immunrendszerre kifejtett hatások: a sejtes immunválasz csökkenése, illetve a fertőzésekre való fokozott hajlam, a profilaktikus immunizálás hatásának csökkentése, a látens vírusfertőzések aktiválása.
Az allergiát okozó növények, a pollen és más aeroallergének szintje magasabb extrém melegben. Ezek kiválthatják az asztmát, amely körülbelül háromszázmillió embert érint világszinten. A folyamatos hőmérséklet-emelkedés várhatóan súlyosbítja ezt a terhet, meghosszabbítva az allergiaszezon időtartamát, illetve új, invazív allergén növényfajok megjelenését.
Az éghajlati viszonyok erősen befolyásolják a víz és az élelmiszer által okozott fertőzéseket, a baktériumok (Salmonella és mások) által terjedő betegségeket, valamint az állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy Európában jelentősen megnőhet a morbiditás, 2030-ig évente további 20.000, 2080-ig pedig évente 25.000–40.000 eset várható.
Az éghajlatváltozás valószínűleg meghosszabbítja a vektor által terjedő fontos betegségek átterjedési idényeit, és megváltoztatja azok földrajzi tartományát. Például az éghajlatváltozás várhatóan jelentősen kiszélesíti Kína azon területét, ahol a csiga által terjesztett betegség, a schistosomiasis előfordul.
A maláriát erősen befolyásolja az éghajlat változása. Az anopheles szúnyogok által továbbított malária évente több mint 400.000 embert öl meg – főként 5 éves kor alatti gyermekeket –, többnyire az afrikai országokban. Számos tanulmány szerint az éghajlatváltozás valószínűleg tovább növeli a dengue-expozíciót, elősegíti más szúnyog- és rovarvektorok által közvetített megbetegedések növekedését, így például a Lyme-kór, a rágcsálók által terjesztett hanta- vírus-fertőzések emelkedését.
A klímahatásokkal összefüggésben nyilvánvalóan fontos, hogy az extrém magas hőmérsékletű időszak az év során milyen hosszan áll fenn, hiszen a mikrobák szaporodási sebessége nagymértékben függ a hőmérséklettől. A klímaváltozás növelni fogja a mikrobiális eredetű élelmiszer-mérgezéseket, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. Az egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadékhullás következtében a jövőben egyre gyakrabban kell számolni ivóvízeredetű fertőzések lehetőségével is.
Az éghajlatváltozás várhatóan globálisan veszélyezteti az élelmiszer-termelést és az élelmiszer-minőség bizonyos szempontjait, valamint az élelmiszerárakat és az elosztási rendszereket. A hőmérséklet emelkedése és a változó csapadék valószínűleg csökkenti a vágott élelmiszerek termelését a legszegényebb régiók számos részén. Ez növeli az alultápláltság előfordulását, amely jelenleg évente 3,1 millió ember halálát okozza.
Néhány mentális betegségben szenvedő beteg különösen érzékeny a hőre. Az öngyilkosság aránya az időjárástól függően változik, magas hőmérséklet mellett emelkedik, ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás hatással lehet a depresszióra és más pszichés betegségekre. A súlyos lelki betegségben szenvedők, például a skizofréniások esetében alkalmazott gyógyszeres kezelések megzavarhatják a hőmérséklet szabályozását, vagy akár közvetlenül hipertermiát okozhatnak. További, kevésbé jól ismert mentális egészségi hatások közé tartozik a környezet pusztulásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatban fellépő szorongás és kétségbeesés.
A fenti adatok és elemzés alátámasztja az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai vizsgálatának a fontosságát. Mindenekelőtt azonban az előidéző kockázati tényezők csökkentése, a globális felmelegedés lassítása lenne az elsődleges feladat. Saját egészségünk érdekében és védelmében.
Dr. Ábrám Zoltán
Dr. Ivácson Beáta
Dr. Kósa Melánia