Az eddigi legjobb Nyárádmente fesztivál

Egy héten át zajlottak az események

Minden eddigi eredményt és színvonalat felülmúlt a múlt heti Nyárádmente fesztivál – állapítható meg még azelőtt, hogy a szervezők a számadatok összesítése tükrében kiértékelnék. 

Múlt hétfőn lovas gyerektáborral, kedden politikai beszámolóval, szerdán mezőgazdasági tanácskozással és a mikházi tájház felavatásával kezdődött meg a hivatalosan csak csütörtökön megnyitott Nyárádmente fesztivál, amelynek kínálata idén rendkívül gazdag volt. Szerdán könyvbemutató, csütörtökön Marosán Csaba irodalmi délutánja és kiállítások, szombaton a Bekecs együttes gyermekelőadása, vasárnap Póra Zoli és a Stone Hill gyerekkoncertje töltötte ki a kulturális programot, nem beszélve a rengeteg táncprogramról: pénteken 17 együttes 350 táncosa lépett színpadra, őket pedig a Bekecs és a Hargita együttesek egyórás táncműsora követte, de a Bekecs táncosai vasárnap este Kiss Kata műsorában is közreműködtek, akárcsak a Maszkura és a Tücsökraj. Az esős idő ellenére sem maradtak el a sportrendezvények és a tűzoltótalálkozó, ugyanígy a nagykoncerteken is ezrek vettek részt a nagyszínpad előtt. Nem maradt üresen az ifjúsági udvar sem, ahol nemcsak bulizás, hanem több előadás is várta a fiatalokat, vasárnap délután a sepsiszentgyörgyi Orbán Gabi kerékpáros merészségével ejtette ámulatba a közönséget.

Százéves időutazás

Érdekes program keretében nyitották meg hivatalosan a fesztivált: csütörtökön délután a művelődési házban a száz évvel ezelőtti szeredai piacot idézték fel egy kiállítással. Segesvártól a Szászrégen fölötti havasokig, Tordától Gyergyószentmiklósig számos településről jártak a szeredai vásárokba a 20. század elején, ki-ki a maga jellegzetes termékével. Mézespogácsa, mázas és máz nélküli cserépedények, ostor, kantár, csizma, kalap, gyolcs, fejkendő, tetőcserép, szita, szuszék, nyírág seprű, bükkfa szén, lajtorja, kötél, szekér, járom, favilla, gereblye, orsó, gyapjúfonal, laskasirítő, vesszőkosár, cirokseprű, gyékényfonat, szalmakalap, csebrek, kádak, szapuló, veder, sajtár, só, havasi szeder, málna, áfonya, juhsajt, túró, zöldség és gabona egyaránt kapható volt a szeredai piacon. A kiállítás a helyi Bíró Zsigmond Sándor ötlete volt, aki kérdésünkre elmondta: Kós Károly egyik leírásából indult ki, és megpróbált mindent összegyűjteni, amit akkor Szeredában árultak. A tárgyak egy részével már előzőleg rendelkezett, a többieket pedig összegyűjtötte. Ez és a berendezés több hetet vett igénybe, és hatalmas elégtétel számára, hogy ezt megvalósíthatta. A piaci hangulat felidézésébe a helyi Bocskai Dalkar menyecskéi is besegítettek, míg Tóth Sándor polgármester azt emelte ki: kötelező ismerni a múltat a jövő építése érdekében. Szereda sokat köszönhet a piacának, és terveik vannak a piactér felújítására, ám ezzel nem siettek, hogy úgy tudják azt kivitelezni, hogy a következő száz évre is méltó legyen a Nyárádmentéhez. Új időket írunk, más a piaci mentalitás és a piacgazdaság, de a helyi termékek előállítása és értékesítése is, és nemcsak visszanézni kell ezekben a napokban, hanem a mát is meg kell élni, ezért olyan fesztivált próbáltak szervezni, amely mindenkinek szól, és amikor megvonják a mérleget, azt tudják mondani, hogy megérte a befektetett energia, munka. 

Kelendőek a helyi termékek

Szereda főterén pénteken délután nyílt meg a kézműves és helyi termékek szokásos vására, amelyre már hetekkel azelőtt elfogytak a helyek. A standokon kínáltak festett bútordarabokat és tárgyakat, mézet, méhészeti termékeket, mézespogácsát, szörpöket, lekvárokat, piperecikkeket, tejkrémeket, kézműves szappanokat, dísz- és ajándéktárgyakat, festett üveg- és porcelántárgyakat, horgolt játékokat, népviseleti darabokat, szőtteseket, bőrdíszműves termékeket, gyur-ma-, quilling- és ásványi ékszereket, újrahasznosított tárgyakból készült dolgokat, szárazvirág-kompozíciókat, hímzett terítőket, ruhadarabokat, de könyveket, bögréket, edényeket is. Nemcsak a pénteki és vasárnapi napsütésben, hanem a szombati esőben is meglepően sokan keresték fel a vásárosok sorát. A mézet és mézespogácsát kínáló Szentmártoni Károly szerint az előzőeknél jobban szervezett és sikeres volt a vásár, számukra pedig igen jó hétvége volt, nagyon sokan vásároltak, sok mézespogácsa is elfogyott. Ezt annak is tulajdonítja, hogy kezdik megismerni a család termékeit, sok a visszajáró vásárló, másrészt a mézespogácsájuk mézzel és nem cukorral készül – mondta el lapunknak a nyárádszeredai férfi. Zolnai Ildikó jó ideje Magyarországon él, de még mindig szeredainak érzi magát, ezért a kellemest a hasznossal összekötve hazatért a fesztiválra, és elhozta festett bútordarabjait, tárgyait is. Nem kimondottan az anyagi haszon miatt, hanem azért, mert kevesebben ismerik őt bútorfestőként. Ennek ellenére volt bevétele is, de a lényeg, hogy találkozhatott az itthoniakkal, és lelkileg is feltöltődött. 

Anyagilag megérte eljönni a szeredai vásárba egy nevét elhallgató kolozsvári hölgynek is, míg egy másik, quillingtárgyakat kínáló szentgericeinek már kevésbé: nagyon készült erre a vásárra, nézelődőből, érdeklőből nem is volt hiány, de most csupán töredékét árulta annak, amit máskor. Úgy tűnik, az emberek még mindig az olcsóbb kínai termékeket vásárolják meg gyermekeiknek ajándékként – tette hozzá kissé csalódottan.

Az ezerjó hazájával szerződtek, levével koccintottak

A fesztivál keretében pénteken este sor került Nyárádszereda és Mór tízéves testvértelepülési szerződésének megerősítésére is. Az eseményre a főtéri borudvarban került sor, egy boroshordó tetején, boroskancsó társaságában, hiszen az anyaországi települést az ezerjó hazájának tartják. A történet tizenegy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szeredai Csizmadia Gabriella és a móri Király Patrícia egyetemistaként találkoztak, barátságuk pedig a két kisváros közötti kapcsolat megszületését eredményezte, amelynek megkötésében Csizmadia Györgynek, Dászkel Lászlónak és Fenyves Péternek volt jelentős szerepe – hangzott el. Tóth Sándor szeredai polgármester szerint tíz év után illik egy kapcsolatot megerősíteni, hiszen az idők és az emberek is változnak, de a kötődést életben kell tartani. Kiemelte a családok közötti jó viszonyt, és azt is, hogy az iskolák is részesei voltak már e barátság jótékony eredményeinek. Az elöljáró elismerő oklevelet nyújtott át Dászkel László volt polgármesternek a kapcsolat „előkészítésében és megvalósításában való tevékeny hozzájárulásában és annak megőrzésében végzett munkája” méltatásaként. Fenyves Péter móri városvezető fontos pillanatnak nevezte az aláírást, és azt hangsúlyozta, hogy nem a polgármesterek kell ezt a kapcsolatot megőrizzék, hanem a lakosság és intézmények, iskolák, egyházak, civil szervezetek terén kell kiteljesedjen az együttműködés. Ennek már megvannak az első lépései, és ezen dolgoznak a következő tíz évben is, mert számukra is nagyon fontos a magyarság összetartozása. Az ünnepi pillanatot a két polgármester – Szerencs, Örkény, Hajdúdorog elöljárói és a civil résztvevők társaságában –, móri szokás szerint egy hatalmas csoportos koccintással „pecsételte meg”, amelyhez a bort a móri Lincz István pincészete biztosította.

Díjazták a legjobbakat

A nyárádszeredai önkormányzat vasárnap délután díjazta mindazokat a helyi gyerekeket és fiatalokat, illetve az őket felkészítőket, akik az elmúlt hónapokban kiemelkedő eredményeket értek el, ezzel pedig a település jó hírnevét erősítik.

A napközisek és óvodások például öt első díjat szereztek a Kis tehetségek vetélkedője megyei szakaszán, az előkészítő osztály második helyezett lett a Kárpát-medencei Legendárium fesztiválon, az elsősök dicséretet értek el az Olvasni nem ciki nemzetközi versenyen, a másodikos Csiszér Viola és az ötödikes Siklódi Réka elsők lettek a Tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakaszán, a harmadikos Fodor Erika is legjobbnak bizonyult a megyei és különdíjat nyert a Vidám versek szavalóversenyeken. A negyedik osztályból Szász Zsuzsanna Noémi nyert különdíjakat az Életmese és az Aranytoll meseíró versenyeken, az ötödikesek a hatodik, a hetedikesek a harmadik helyen végeztek A rigó énekeljen nemzetközi versenyen, az általános iskola kórusa ezüst minősítést szerzett a szovátai tavaszi fesztiválon. A középiskolások közül Rigmányi Johanna érte el a legjobb érettségi átlagot, az iskolai csapatok második díjat szereztek a Bölcs diákok országos versenyén, az Örökségünk őrei csapata második regionális és hatodik országos helyezést ért el, a nyárádszeredai önkéntes tűzoltók gyerekcsapata első helyen végzett az Életemmel életeket mentek megyei versenyen. A helyi sportklub 2008-as korosztálya egy luxemburgi nemzetközi focitornán diadalmaskodott tizenhat csapat között, és Nyulas Róbert a legjobb kapusnak járó díjat is megszerezte, míg Tanászi Norbert idén Európa-bajnok lett a prágai ifjúsági kjokusin karate kontinentális vetélkedőn.

Az elismerő oklevelek mellé pénzjutalom is járt, a szervezők kilencezer lejt szántak erre.

Mindenkit megszólítottak

Sikeresnek ítélte a fesztivált Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor. Úgy érzi, elérték céljukat, mivel az emberek látják, hogy 

helyiek által és számukra szervezték ez a fesztivált, és ezért sajátosabb, egyedibb más hasonló rendezvényeknél. Az emberek véleményét is meghallgatva szerződtették le a nagykoncertek fellépőit is, megtartva egy bizonyos színvonalat, az olcsó mulatós zenét pedig nem engedik be a fesztiválra. A fellépők tekintetében nem akarnak senkivel sem versenyezni, és úgy tűnik, igény van az olyan rendezvényekre, amelyek megszólítják Nyárádszeredát és a Nyárádmentét, ezenkívül Marosvásárhelyt, Maros megyét és a Székelyföldet is. A lényeg, hogy a mindennapi munka mellett mindenki szórakozhasson, jól érezze magát, még a szervezők is.

Azt tapasztalták, hogy számos elszármazott vagy máshol dolgozó szeredai és nyárádmenti család a rendezvény idejére szabadságot vesz és hazatér, mint karácsonykor vagy húsvétkor. Ez is az egyik cél, a nyárádmentiek szórakoztatása, és ezért is a fesztivál mottója a Találkozzunk itthon!

Az esős idő ellenére minden rendezvényt megtartottak, a szabadtérieket is, mert nem sokan ijedtek meg az esőtől. Negatív visszajelzést egyetlen esetben kaptak, néhányan kifogásolták, amiért a Tankcsapda koncertjére 5 lejes belépőt kellett fizetni. Az elöljáró kiemelte: ezt az összeget nem a rendezvénynek gyűjtötték, hanem azért volt szükség erre, mert az együttes csak úgy írt alá szerződést, ha a tömeg beléptetős rendszeren át juthat a színpad elé. Ezt a lépést meg kellett tenni, ha színvonalat akartak biztosítani. A begyűlt összeget három egyforma arányban helyi civil szervezeteknek osztják el, így az önkéntes tűzoltók, az iskolai szülőegyesület és a délutáni oktatás részesül belőle.

Ami a rendezvénysorozat anyagi oldalát illeti: a Maros Megyei Tanács főtámogatóként 80 ezer lejt utalt a Nyárádmente Kistérségi Társulás révén, a Bethlen Gábor Alap révén a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága 5 millió forinttal járult hozzá, míg Nyárádszereda önkormányzata 150 ezer lejt tudott a fesztiválra fordítani. Más bevételi forrás is volt, a főtéri árusítóhelyek bérléséből 25 ezer lej, a támogatóktól ennél valamivel több gyűlt be.