Az autisták integrálódását segíti az év innovatív gyerekkönyve

Az autista gyerekek általános iskolai integrációját segíti Stefanik Krisztina és Bartos Erika Csillagbusz című kötete, amelyet az év leginnovatívabb mesekönyvének választottak idén.

A mesekönyv ötlete Brokés Judittól, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület vezetőjétől származik – mondta el Stefanik Krisztina, a kötet szerzője az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

„Bár író nem vagyok, fejlődéspszichológusként van elképzelésem arról, hogy egy tipikusan fejlődő kisiskolás gyereknek milyen nyelvezettel érdemes írni” – fejtette ki a szakértő, aki 25 éve foglalkozik a fejlődési zavarral és azzal, hogyan lehet erősíteni az autizmussal élő gyerekek befogadását a közösségekben.

„Igyekeztem úgy megírni a szöveget, hogy véletlenül se gyártsunk egy állatorvosi lovat Misiből, a főszereplőből, tehát nem aggattuk rá az autizmus valamennyi lehetséges tünetét, inkább egy reális képet igyekeztünk kialakítani” – foglalta össze Stefanik Krisztina. Mint mondta, az autizmussal élő gyerekek nagyon sokfélék, de a visszajelzésekből kiderült, hogy nagyon sok gyerek magára ismert a mese olvasása közben.

A történet igyekszik nem tanmese lenni, de tudományos tényeken alapul, magába foglalja mindazt, amit a fejlődési zavarról tudni érdemes, és kitér arra is, hogy milyen haszonnal jár a közösség számára, ha van autista tagja is.

A történet szerint az új iskolába kerülő, addigra már nagyon sok helyen, sok sikertelenséget megélt Misi bekerül egy új osztályba, ahol bántalmazzák és csúfolják is, de szép lassan, közös tevékenységek és valódi megértés mentén elfogadják  a többiek, és ő is a többieket. Stefanik Krisztina elmondta, hogy a könyv elsősorban azoknak a tipikusan fejlődő alsós kisiskolásoknak szól, akiknek van autizmussal élő osztálytársuk, hiszen a befogadás lassú folyamat, és elsősorban a megértésen és a megismerésen alapszik.

„Szeretik azt mondani, hogy az autizmussal élő emberek nem értik jól a társas világot, ami gyakran így is van, ugyanakkor a többségi társas világ sem érti az autizmussal élőket. Ha valakit nem értünk, vagy ha a megszokottól eltérően viselkedik, akkor nagyon gyakran bántással végződik, pusztán a meg nem értés miatt” – fűzte hozzá.

Mint mondta, a legtöbb iskola mögött nincsen autistákhoz értő segítség, de ha lenne, akkor apró lépésekkel jól megvalósítható, nagyon hasznos integráció jöhetne létre.

A szakértő elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával elindult egy, a könyv hatásvizsgálatát célzó kutatás, illetve a pedagógusok számára a könyvhöz egy módszertani ajánlás is készül, amely az autizmussal élő gyerekek befogadását célzó fog-lalkozások felépítéséhez nyújt segítséget.