Az AUR és a Simion-story

A közösségi média tartalomelemzése a politikatudományban

Csütörtökön, március 18-án a kolozsvári Planetárium kávézóban tartott sajtótájékoztatót Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, a Sapientia EMTE adjunktusa és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry ügyvezetője egy új kutatásról, melynek témája az AUR (Alianţa pentru Unirea Românilor) párt és George Simion diskurzusának elemzése a közösségi médiában.

Egyrészt be akarták mutatni az erdélyi magyar közönségnek, hogy a közösségi média tartalomelemzése (az úgynevezett Big Data típusú megközelítés) milyen lehetőségeket nyit meg a politikatudományi, illetve tágabban a társadalomkutatási elemzésekben. Másrészt ezen módszer(ek) segítségével hozzá szeretnének járulni az AUR felfutásának és választási sikerének a megértéséhez.

1. Közösségi média tartalomelemzése

A Covid–19-járvány már meglévő trendeket erősített fel. A politikai folyamatok (illetve tágabban a társadalmi érintkezés) növekvő mértékben tevődik át az online térbe. A pandémia idején a 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányok a korábbinál is nagyobb mértékben voltak online kampányok, a megszorítások közepette pedig a kérdőíves adatfelvételek vagy a fókuszcsoportos beszélgetések lehetősége is nagyon korlátozott volt. Ez a periódus az online közvélemény-kutatások dömpingjét hozta, az ezekkel kapcsolatos módszertani problémákat azonban nem oldotta meg. Egy online közvélemény-kutatás lehet nagyon hasznos és jelzésértékű, azonban semmi esetre sem tekinthető reprezentatívnak, még az internethasználók körére sem. A hagyományos adatfelvételi lehetőségek pótlásában – illetve, ha majd a járvány okozta válságon túl leszünk, a kiegészítésében – sokkal nagyobb lehetőség van az úgynevezett Big Data típusú megközelítésben. Ezt a megközelítést pont az teszi lehetővé, hogy a politikai (és egyéb típusú) események jelentős része az online térben történik, s így lehetővé válik, hogy a közösségi médiaeseményeket közvetlenül megfigyeljük és a folyamatok időbeli dinamikáját megragadjuk. Ebből a szempontból a Big Data más (és bizonyos értelemben több), mint a hagyományos módszerek. 

Ebből a felismerésből (és kényszerből) kiindulva, a Bálványos Intézetből, illetve két közvélemény- kutató cégből, a Transylvania Inquiryből és a TT Research and Consultingból álló konzorcium kifejlesztett egy közösségimédia-tartalmak elemzésére vonatkozó facilitást és protokollumot. A munkában társadalomkutatók (Kiss Tamás, Toró Tibor, Jakab Zalán Tamás), kommunikációs szakember (Toró Tamás) és informatikusok (Terkál Róbert, Sándor Balázs) vettek részt. A cél egy olyan elemzési sablon kidolgozása volt, ami a politikai folyamatok tudományos és kommunikációs/marketing célú elemzését egyaránt lehetővé teszi. A bemutatott elemzési eljárás nyilván nemzetközi viszonylatban nem egy újdonság, viszont: 

(1) az erdélyi magyar társadalom- és kommunikációkutatásban – legjobb tudásunk szerint – nincs hasonló jellegű elemzői facilitás, illetve 

(2) a politikatudományi kutatások azon szegmenseiben, amikben utazunk (pl. populizmus-, nacionalizmuskutatások, kisebbség- és 

idegenellenesség) szintén jól értékesíthető, mint a jobb empirikus megalapozottság irányába mutató módszer.

Elemzési sablonunk vagy protokollumunk 5 fázisra tagolódik:

 – Elemzési univerzum kijelölése (releváns oldalak lehatárolása)

 – Formális trendelemzés (posztok/szerkesztett tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó interakciók időbeli elemzése)

 – Szerkeszett tartalmak/posztok mennyiségi tartalomelemzése

 – Szerkesztett tartalmakra/posztokra vonatkozó (minőségi) diskurzuselemzés

– Kommentek tartalomelemzése.

Ezeket a fázisokat az AUR-„univerzumra”, illetve George Simion Facebook-megnyilvánulásaira vonatkozó elemzésen keresztül szemléltetjük. 

2. Az AUR és a Simion-story

2.1. Az AUR-univerzum

Elemzési facilitásunk jelenleg a nyilvános Facebook-oldalakra és csoportokra korlátozódik, de ez egyéb nyilvános oldalak és csoportok irányába bővíthető. Az AUR-ra vonatkozó elemzés összesen 34 oldalra, 10.957 (2019. január – 2020. december közötti) posztra és 566.177 szöveges kommentre vonatkozik. Lényeges elem, hogy míg a posztok csak kisebb része (mint-egy 15%-a) származik George Simiontól, addig a posztokhoz tartozó interakciók döntő többsége (több mint 90%-a) hozzá köthető. Simion oldala az AUR-univerzum zászlóshajója, bizonyos értelemben pedig az AUR-story egy one man show-nak is tekinthető. 

Az AUR-ra vonatkozó vizsgálat esetében az elemzési univerzum létrehozása nem jelentett különösebb gondot. Érdemes kiemelni azonban, hogy létrehoztuk pl. az erdélyi magyar közösségimédia-univerzumot, vagy a magyarországi ellenzéki, illetve Fidesz-párti univerzumokat. Az erdélyi magyar médiauniverzumba több mint 3000 nyilvános oldal és csoport tartozik, amelyeket szisztematikusan gyűjtöttünk össze intézményes doméniumok szerint (a magyar politikai szereplőktől az iskolákig és egyházközségekig). 

2.2. Simion oldalának formális-trend-elemzése

Az AUR sikere – kampánytechnikai értelemben – minden kétséget kizárólag ahhoz kötődik, hogy George Simion nagyon sikeresen használta a közösségi médiát, mondhatni megfejtette a politikai siker kulcsát jelentő Facebook-kommunikációs algoritmust. A 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányban a román politikai szereplőket messze meghaladó interakciószámot (megosztások, reakciók, kommentek) produkált úgy, hogy a stabil közönsége (page-

like-ok, követők) alulmúlta azokét. Simion más román politikai szereplőkhöz viszonyítva – akik nagyobb arányban operáltak szöveges posztokkal – elsősorban a fotó- és videóposztokra helyezte a hangsúlyt. Az áttörést a videóposztok, ezen belül is az élő Facebook-videók hozták el. 

2.3. Az AUR posztok mennyiségi tartalomelemzése

A mennyiségi tartalomelemzés során két módszert használtunk. 

2.3.1. Kulcsszóháló szerinti keresés

Az első a bejegyzés-adatbázisban (ami a szöveges posztokat, illetve a kép és videóposztok aláírásait egyaránt tartalmazza) történő kulcsszóháló alapján történő keresés. Ez egy egyszerű, manuális, ugyanakkor nagyon hasznos módszer. Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar tematikájú és a COVID–19-posztok mennyire voltak jelen, illetve mennyi interakciót hoztak. Magyarán, milyen mértékben köszönhető az AUR sikere a magyarellenes nacionalista és a COVID-dal kapcsolatos megnyilvánulásoknak? A válasz, hogy egyik tényező sem felelős közvetlenül az AUR 2020-as választási sikeréért, közvetve azonban mindkettő része a sztorinak.

– A COVID-dal kapcsolatos posztok 2020 március-áprilisában, majd júliusában jelennek meg – egy kevésbé intenzív periódusban érik el a maximális interakciószámot –, azonban sem a kampány során, sem korábban nem a COVID–19 jelentette Simion fő tematikáját. A COVID–19 hatása inkább közvetett lehetett, hisz növelte az online kampány jelentőségét és az általános elégedetlenséget. 

– A magyar tematika Simion korai periódusában, még 2019-ben játszott jelentős szerepet. Az úzvölgyi események jelentősen növelték a láthatóságát, és ezt követően próbálta is ébren tartani a magyar tematikát. Azonban a későbbi – jóval sikeresebb – növekedési periódusaiban a magyar tematika háttérbe szorul, és nagyon nagy biztonsággal állítható, hogy az elektorális áttörés nem ennek a tematikának köszönhető.

2.3.2. Szövegbányászat (text mining) 

Az elemzés során a manuális módszereknél összetettebb eljárásokat is használtunk, hogy megállapítsuk a posztok mögötti tartalmakat. Ilyen az úgynevezett LDA-modellezés, ami a R adattudományi kutatásokban alkalmazott programcsomag egyik mesterségesintelligencia-facilitása. Ennek segítségével modelleztük a posztok (majd a kommentek) mögötti topikokat/témákat. Itt a mobilizáló és választási üzenetek, illetve a pénzügyi támogatásokra való felhívások mellett már megjelennek az AUR és George Simion központi üzenetei, mint az elitellenesség, a vallási alapú érték-konzervativizmus, a gazdasági protek- cionizmus, a fakivágások tématizálása, a mainsteam média kritikája, a magyarellenesség, illetve a Moldával való egyesülés.

2.4. Az AUR és Simion politikai diskurzusa

A mennyiségi és minőségi elemzésből egyaránt jól kirajzolódik, hogy az AUR diskurzusa korántsem statikus. Az úzvölgyi események előtt, illetve még ezt követően is egy klasszikus többségi etnikai nacionalizmus dominál, ahol a magyarok, illetve az oroszok jelennek meg ellenségként, a nemzeti homogenizálás és a Moldvával való egyesülés pedig nemzeti célként. A nacionalista diskurzus erős antikommunizmussal társul. 

A későbbi – jóval sikeresebb – növekedési periódusokban egy egyértelmű váltás zajlik le, és egy olyan – amúgy az olyan szereplőkhöz, mint Orbán vagy Kaczynski retorikájához nagyon hasonló – diskurzus kerül előtérbe, ami az adott kontextusban egy niche-t biztosít az AUR számára, és a választási siker záloga lesz. A hangsúly az elitellenességen van, amelynek tagjai Simion értelmezésében a nemzetközi szervezeteket és a külföldi nagytőkét szolgálják ki. Ők az etnikai, illetve vallási-kulturális alapon meghatározott „tiszta román néppel” állnak szemben, amelynek (a nemzetközi szereplők gazdasági és kulturális penetrációját ellensúlyozó) állami védelemre lenne szüksége, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Ez a képlet a nemzetközi populizmuskutatások szempontjából már-már közhelyszerű, a román politikai palettán azonban 2020-ban hiánycikknek számított. Ennek oka, hogy a politikai mezőt a jobboldali (Nyugat- és piacpárti) erők dominálták, és Dragnea bukását követően lényegében a PSD is visszatáncolt az általuk képviselt modernizációs konszenzushoz. 

2.5. Magyarellenes kommentek

Az elemzési algoritmus utolsó fázisában a kommenteket elemeztük, ezúttal a magyarellenes kommentek mennyiségi tartalomelemzésére korlátozódva. Az ezekben megjelenő legfontosabb tartalmi topikok a mainstream román politikai elit árulása, a Székelyföld, a megélhetés (magyarokat és románokat egyaránt sújtó) nehézségei, az etnikai politizálás és a magyar elitek kritikája, a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a többségi nacionalizmus, illetve Úzvölgye. A magyarellenes kommentek érzelmileg negatívabbak, a kommentelők között pedig nagyobb arányban találunk férfiakat.