Az asztrológus üzenetei
2015-02-11 14:48:29
- Tóth Sándor
A Vízöntőben jár a Nap, ami a Kárpát-medence népeinél a tél közepét jelzi. E jegyben a Szaturnusz planéta az úr, akárcsak az előző hónapban, a Bakban.
Mottó: A tér és idő rabjai,
az öröklét remetéi vagyunk.
Minden kétség fölött:
őrlődünk két pólus között.
Kedves Olvasók!
A Vízöntőben jár a Nap, ami a Kárpát-medence népeinél a tél közepét jelzi. E jegyben a Szaturnusz planéta az úr, akárcsak az előző hónapban, a Bakban. Ez annyit jelent, hogy mindkét jegy képviselői a korlátokkal küszködnek. A különbség azonban tetemes: míg a Bak-ember képes az önkorlátozásra, addig a Vízöntő le akarja győzni mindazt, amit korlátként él meg. Állandóan tágítja a kereteit, számára a „határ a csillagos ég”. Képtelen tradicionális létezésre: másként érez, másként gondolkozik, másként cselekszik. Különleges vagy különc. Őrült vagy zseni. Forradalmár, aki meg akarja változtatni a régi struktúrákat. Mindaddig küszködik, míg fel nem ismeri azt, hogy a keretek nélküli létezés a nihilbe vezet.
A mértéktelen szabadság: szabadosság. Az egyenlőség eszméje: illúzió. A testvériség ideája: működésképtelen.
A szabadság önmagától nem valósult meg, jó példa erre a francia forradalom. A guillotine rémuralma semmivel sem ért többet, mint a középkori boszorkányégetés, az inkvizíció szadista eszköztára vagy a keresztre feszítés. A terrorizmus sem megoldás semmire. Azon viszont érdemes lenne elgondolkodni, hogy a sajtószabadság nevében jogában áll-e bárkinek is gúnyolni és megsérteni több százmillió ember vallását? Azzal tisztában kell lenni, hogy minden cselekedetnek következménye van. A felelősség: Szaturnusz. A felelőtlenség: Szaturnusz hárítása.
Van, aki számára a karikatúra vicces, de nem mindenkinek van humorérzéke. Amikor vezetőket gúnyolunk, amikor politikusokat pellengérezünk ki, tisztában kell lennünk azzal, hogy van, akinek tetszik, de olyan is van, aki ezért megutál. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten! Sokan elfelejtik azt az antik bölcsességet, miszerint: „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek”. Gyakorta tapasztaljuk, hogy a tinó hiába vált ökörré tanulmányainak hála, mégis szamárként viselkedik. „Tekintsd komédiának, s mulattatni fog legott!” – tanácsolja Madách. Csak hát, amikor a Sors szimfonikusai kopogtatnak néha ajtónkon, ha összezavarodik az életünk, netán kártyavárként omlik össze mindaz, amit vágyainkból felépítettünk, és szembesülünk az „elveszett illúziókkal”, akkor nehezünkre esik a mulatozás.
A Vízöntő világkorszak szép ígéreteit a mai perspektívából úgy tűnik: az emberiség képtelen valóra váltani. A legmagasabb szintű szellemi emelkedés helyett a legmélyebb materializmus poklában vergődünk. A mai világ hatalmi struktúrája hatványokkal igazságtalanabb, mint bármely ókori vagy középkori birodalomé. Az önmaga létezését is tagadó világuralmi elit hosszú távon képtelen lesz kordában tartani a Föld lakosságát. Már érzékelhető a láthatatlan gépezet recsegése-ropogása. Csak idő kérdése a robbanás. A mai világrend működésképtelen. Az életet a halál követi, a halált pedig az újjászületés. Brahma, Visnu, Siva. Ez a ma élő emberiséget is reménnyel töltheti el. Az viszont édeskevés, hogy passzívan szemléljük a süllyedő hajót. Mert mindenki evezős a saját csónakjában, és felelősséggel tartozik azokért, akik a csónakjában ülnek.
Véleményüket, gondolataikat megoszthatják az asztros@yahoo.com e-mail címen. Vigyázzanak egymásra!
