2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kedves Olvasók!

A Nap március 20-tól április 20-ig tartózkodik a Kos jegyében. A tavasz első pillanata analóg a születéssel. A Halakban a természet álmosan nyitogatta a szemét, komótosan készülődött az ébredésre. Talán arról álmodott, hogy milyen gyönyörű virágokkal lepi meg az arra kíváncsiakat. A születéshez nagy energiákat kell mozgósítani. Az asztrológia a fejet sorolja a Kos jegyhez, ezért az sem véletlen, hogy az újszülött normál esetben a kis fejével jön a világra. Az életbe lépéssel megszületik az egyén, az ego, mely kezdetben teljesen kiszolgáltatott a róla gondoskodó környezetének. Az egyedfejlődés velejárója, hogy az én folyamatosan erősödik, majd ahogy az idő eljár fölötte, többnyire gyengül. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a sorsesemények hatására bármelyik pillanatban bekövetkezhet az ego kiszolgáltatottsága, de természetesen a Sorsunk ok-okozati összefüggéseinek mértékében. 

Az asztrológiában a Kost tartják a legerősebb jegynek. Életeleme a küzdelem, a harc, a versenyzés, ezért minden olyan életterület, ahol ez megtapasztalható, kedvező a számára. Ha a Kos embert szeretnénk megérteni, tudnunk kell, hogy mindenért úgy küzd, mintha az élete lenne a tét. Azt érzi, hogy nincs középút: vagy vele vagyunk, vagy ellene. Agressziója azonnal észrevehető, nemtetszését rögtön kifejezi, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja. Bátor és vakmerő. E két attribútumot talán az különbözteti meg egymástól, hogy a bátorság az erő jó irányba történő felhasználása, míg a vakmerőség egy szinte értelmetlen és meggondolatlan cselekedet. Az önösség, önzés, egoizmus a mai világban támogatott. Manipulálnak bennünket, mert a világ materialista háttérhatalmának érdeke, hogy egyénként küszködjünk az éle-tünkben. A család és a közösségek megtartó ereje nélkül azt kell mondanunk, hogy hosszú távon kevés az esélyünk a túlélésre. Az egónk erejét, tehetségét egyesíteni, belecsatornázni egy mikro vagy makro társadalmi struktúrába erőfokozódáshoz vezet. Az emberiség fejlődése – modernség ide vagy oda – csak az összefogáson alapulhat. Nem mindegy, hogy egy erő centrifugális vagy centripetális, hogy összetartunk vagy szétesünk. A birodalmak hanyatlásai a történelem során többnyire abból adódtak, hogy a vezetők képtelenek voltak megtartani a rendszert, mely néha akár évszázadokon át működött. Ehhez az is hozzájárult, hogy a politikusok önös érdekeinek rendelték alá az állam, illetve a polgárai érdekeit. A dicső Római Birodalom, melynek katonai sikereit hitrendszerük szerint Mars istennek is köszönhették, olyan őrült császárokat is hatalomhoz juttatott, mint Caligula és Néró, hogy csak a legismertebbeket említsük. Manapság még szomorúbb a helyzet, mivel az emberiség a tudományt felhasználva olyan fegyvereket halmozott fel, melyekkel fajunk teljes felszámolása lehetséges. Ha tehát egy őrült vezető kerül döntéshelyzetbe, akkor nem ússzuk meg annyival, hogy „leég Róma”. Ami reménnyel töltheti el az emberiséget, hogy amikor látszólag dominálni kezd a sötét oldal, akkor a fény is elkezd erősödni. A sötétséget fénnyel lehet eloszlatni. Nekünk, „látó embereknek” egy dolgunk van, hogy őrizzük a fényt és adjuk tovább egymásnak. A Kos uralkodó planétája a Mars. Latinul Martius, aminek magyar megfelelője az első tavaszi hónap, március. A római mitológia kiemelkedő istene nemcsak a háborút, hanem a férfierőt is jelképezi. Apja Jupiter, anyja Júnó. Leghíresebb gyerekei Róma alapítói: Romulus és Remus, akiket egy anyafarkas és egy harkály táplált csecsemőkorukban. A csatában állandó kísérője volt két fia: Pallor (Sápadtság) és Pavor (Rémület). Vénusz istennőtől született gyermekéről, Ámorról se feledkezzünk meg, akinek nevelését maga Jupiter vállalta. Ő a legifjabb és legszebb isten, akinek ha nyilai célba találnak, a szerelembe esés elkerülhetetlen. Annyit érdemes a háború istenéről tudni, hogy ha háborús győzelemhez kérték a segítségét, Mars Victornak nevezték.

Az asztrológia a Mars princípiumot mint szerepszemélyiséget igen fontosnak ítéli. E planéta minősége rámutat az életerőnkre, a vágyainkra, a cselekedeteink milyenségére, az ösztöneinkre. A férfiasságot és a férfimintát is jelzi, mert azért ostobaság ide, sötétség oda, vagy férfinak, vagy nőnek születünk, és ez már a világra jövetelünkkor eléggé szembetűnő. Ha Franciaországban élnénk, akkor a szülő2 megszülné a kisdedet, a szülő1 pedig elmenne a haverokkal ünnepelni. Mi meg konstatáljuk, hogy szabadságunkban áll normálisnak vagy abnormálisnak lenni, hogy szépen fogalmazzunk.

Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.

Vigyázzanak magukra és egymásra!


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató