2021. augusztus 3., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Július 23–25-én 10–18 óra között a Néprajzi és Népművészeti Osztályon ebben az évben is lesz ásványkiállítás, idei tematikája a borostyán.   





A borostyánt már az ókorban is ékszerként, illetve kultikus tárgyként használták. Az ókori Egyiptomban használt egyes borostyán ékszerek kora eléri a 6000 évet. A középkor folyamán a Balti-tenger térségében fellelhető borostyánnak volt a legnagyobb értéke.  

Három napon át a múzeum látogatói megcsodálhatják a kristályok, drágakövek és féldrágakövek csillogását a néprajzi múzeum belső udvarán (Rózsák tere 11. sz.). A belépés ingyenes.

Az ásványkiállítás szervezői, a korábbi évekhez hasonlóan Andrei Gorduza mérnök, geológus, illetve Angela Săplăcan muzeológus, geológus.

A Maros Megyei Múzeum az Ásványok c. kiállítás házigazdájaként a szervezőkkel együtt kalandozásra hívja a látogatókat az ásványok, kristályok és drágakövek csodálatos világába. Megcsodálhatók achátok, kvarcok, türkizek, malachitok, jádék, lazúrkövek, ametisztek, jáspisok, tanzanitok, geodátok, gyöngyök, korallok, ammonitok és borostyánok természetes formában és ékszerekbe foglalva. 

A borostyán – régebbi nevén ámbra – organikus képződmény, valójában sárga színű, áttetsző vagy homályos, megkövesedett gyanta, ami gyakran tartalmaz áttetsző vagy homályos zárványokat. Napjainkban is a leggyakoribb előfordulási helye a Balti-tenger térsége, általában Lengyelországban, Észtországban, Lettországban vagy Litvániában bányásszák. Romániában egyetlen helyen, a Buzău megyei Colţ településen találtak borostyánt. Vöröses színe miatt „rumanitnak” nevezték el. A borostyánokban lévő egyes zárványok kék vagy zöld színűek is lehetnek, ilyenek elsősorban a Dominikai Köztársaság területén kerültek elő. Ezek nagyon ritkák, emiatt nagyon drágák is. 

A borostyánok kora elérheti a 200 millió évet is. Ezek az akkori korszak fáinak gyantáiból keletkeztek, amelyek idővel megszilárdulva egy alaktalan formát vettek fel, emiatt ezeket nem is tekintik ásványoknak. A borostyán egy szabálytalan alakú szerves vegyület, kémiai képlete a C10H16O. Anyaga lágy (a Mohs keménységi skálán értéke 1–2,5), alkoholban, éterben és benzinben oldódik. 

A borostyánból készült legértékesebb műalkotás a Szentpétervár melletti Katalin-palotában található ún. Borostyánszoba. A borostyándíszítést 1716-ban a porosz király készíttette ajándékként Nagy Péter orosz cárnak.

Eseménylink: https://fb.me/e/2n8CbkFmh

Maros Megyei Múzeum