A Nemzeti Liberális Párt elnöke, akit a közelmúltban maga az államfő katapultált a liberálisok élére, mostanában mindenkivel harcban áll. Mióta államelnöki segédlettel megkaparintotta a párt vezetését, egyre rosszabbul mennek a dolgai a párton belül is. Többen követelik egy rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását.
Mondják, korábban azért volt megijedve, mert pártja visszaesett a felmérésekben, mostanában meg attól fél, hogy ismét nőni kezdett a közvélemény-kutatásokban.
Rossz nyelvek szerint a miniszterelnök – aki magának vindikálja a párt felfelé ívelő megítélésének sikerét – ott támadja, ahol éri, mert állítólag ő maga pályázik a pártelnöki székre.
A liberálisok elnöke a koalícióban a kormányátalakítást sürgeti, miközben a kormányfő a szociáldemokrata koalíciós partnerrel – kevés sikerrel – lázasan keresi a megoldást a hatalmas energiaárakra, élelmiszerárakra, stratégiát dolgoz ki az infláció visszafogására, és gazdaságélénkítő intézkedéseket készít az emberek életminőségének a javítására.
A mindenkivel harcban állő pártelnök közben feketelistát készít azokról a miniszterekről, akik nem nyerték el a tetszését. Listavezető az energetikai tárca öntörvényű vezetője, aki arra biztatta az embe-reket, hogy ne fizessék ki a hatalmas gáz- és villanyszámlákat. Őt követi a sorban a belügyminiszter, akinek a 2020-as karambolozási ügyét „jegelte” az ügyészség. A listáról nem hiányzik a védelmi
miniszter sem, aki nem mondott le a kettős konstancai repülőszerencsétlenség után. És persze nem szabad megfeledkezni a munkaügyi miniszterről sem, aki folyamatosan azzal idegesíti, hogy állandóan a nyugdíjemelésről beszél.
Nos, ez a pártelnök szorgalmazza a kormányátalakítást, holott még nem is olyan rég, amikor még ő ült a miniszterelnöki székben, azt hangoztatta, hogy a kormányátalakítás kizárólag a kormányfő hatáskörébe tartozik.
Kormányközeli források szerint azért hadakozik hatra-vakra, mert a vesztét érzi. A kormányátalakítási megszállottsága is ennek tudható be, az sem számít, ha ezzel gyengíti a kormánykoalíciót. Így akarja annak a látszatát kelteni, hogy néhány – szerinte inkompetens – kollégája, aki foggal-körömmel kapaszkodik a miniszteri bársonyszékbe, fel akarja őt áldozni az egyéni vagy csoportos politikai érdekek oltárán. Ravasz ötlet.
