Az akut szívelégtelenség legrégebbi esetét dokumentálták olasz kutatók

Az akut szívelégtelenség legrégebbi ismert esetét dokumentálták olasz, német és amerikai kutatók, akik egy 3500 éves múmia vizsgálatának eredményeiről számoltak be a firenzei nemzetközi egyiptológiai kongresszuson.

A férfi maradványaira Ernesto Schiaparelli (1856-1928) olasz egyiptológus bukkant 1904-ben a Királynők völgyében. A temetkezést réges-rég kifosztották, a sír csupán az elhunyt fejét, valamint a belső szerveit tartalmazó kanópuszedényeket rejtette. A leletek a torinói Egyiptológiai Múzeum birtokába kerültek – olvasható a Discovery News hírportálon.

A sír gazdája egy Nebiri nevű nemes volt, aki Hatsepszut királyné mostohafiának, III. Thotmesz (Kr.e. 1479-1425) fáraónak az uralkodása alatt élt, és aki a sírfeliratok tanúsága szerint a „ménesek vezetőjének” tisztségét töltötte be.

Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem antropológusa a kongresszuson elmondta, hogy a férfi 45-60 éves korában hunyt el. Nebiri sokat kínlódhatott a fogaival, a CT-felvételek tanúsága szerint ugyanis súlyos fogágybetegség, valamint egy hatalmas tályog alakult ki a férfinál.

A komputertomográfia kimutatta, hogy az ókori balzsamozóknak a mumifikálás során csupán részlegesen sikerült eltávolítaniuk az elhunyt agyát, majd a koponyáját, szájüregét gyantás pólyával töltötték ki. A felvételeket vizsgálva a kutatók a jobb oldali nyaki belső verőér (arteria carotis interna) meszesedését diagnosztizálták.

„Csupán egy kis kalciumlerakódást észleltünk, ám mivel a test hiányzik, lehetetlen megállapítani, hogy más artériák is elmeszesedtek-e” – fogalmazott Raffaella Bianucci.

Az olasz antropológus elmondta, hogy a legérdekesebb megállapításokat Andreas Nerlich, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kórbonctan-professzora tette, aki a majomfejű Hápi, a tüdő védnöke által „őrzött” kanópuszedény tartalmát vizsgálta meg, és úgynevezett szívbajsejteket (siderophagokat) fedezett fel.

Mint Raffaella Bianucci kifejtette, szívelégtelenség esetén tüdőpangás alakul ki: a vérrel telített hajszálerekből kijutó vörösvérsejteket bekebelezik az óriás falósejtek. A vörösvérsejtek széteséséből származó hemoglobin hemosiderinné alakul, amely a falósejtek citoplazmáját sárgásbarnává festi, ezek az úgynevezett siderophag-sejtek a szívbetegek köpetével ürülnek ki. A vizsgálatok során sikerült kimutatni a tüdő léghólyagocskáiban, az alveólusokban a pangás következtében megjelenő vizenyő nyomait is.

Mivel a kutatók kizárták a tuberkulózist, a gombás eredetű tüdőgyulladást és egyéb tüdőbetegségeket, arra a következtetésre jutottak, hogy Nebiri halálát a bal kamrai szívizomgyengeség talaján kialakuló akut keringési elégtelenség okozta.

„Vizsgálataink során a szívelégtelenség legrégebbi ismert esetét dokumentáltuk” – emelte ki Raffaella Bianucci.