Az ajándékozásról (VI.)
A román polgári törvénykönyv – Ptk. – külön paragrafusokban szabályozza a házastársak közötti ajándékozási szerződéseket, valamint a jövendő házastársaknak ezen minőségükben tett ajándékokat. Ezek a rendelkezések a Ptk. 1030–1033. paragrafusaiban találhatók.
A jövendő házastárs megfogalmazás azt az esetet takarja, amikor a jövendő házastársak kinyilvánítják azon akaratukat, hogy a jövőben házasságot kötnek. Mindkét esetben a törvény elismeri az ajándékozás érvényességét, de ennek feltétele a házasság megkötése. Amennyiben ajándékozás történt egyik házasulandó félnek, de ennek érvényességi feltétele a házasság megkötése volt, amennyiben a házasság megkötésére nem került sor, az ajándékozás nem lesz érvényes, és nem fejt ki semmilyen joghatást.
Először a házastársak közötti ajándékozásról fogunk beszélni. Az ajándékozás tárgya az egyik házastárs saját javai (bunuri proprii) lehetnek, függetlenül attól, hogy milyen házassági vagyonrendszert (regim matrimonial) alkalmaztak a házasság megkötésekor. Háromfajta házassági vagyonrendszer létezik a jelenlegi román Ptk. szerint: a törvényes vagyonközösség rendszere (comunitatea legală de bunuri), a vagyonelkülönítés rend-
szere (separaţia de bunuri), valamint az egyezményes vagyonközösség rendszere (comunitatea conventională de bunuri).
A házastársak közötti ajándékozás tárgya bármilyen saját vagyontárgy lehet, függetlenül attól, hogy ingó vagy ingatlan vagyonról van szó, egyénileg meghatározott anyagi javakról (bunuri materiale individual determinate) vagy csak egy tulajdonrészről (cote părţi).
A házastársak közötti ajándékozási szerződések bármilyen formát ölthetnek, mint például álcázott vagy közvetett-indirekt ajándékozás, kézi ajándékok. Ugyanakkor az ajándékozási szerződéseket az ajándékozott számára kiírt, meghagyott terhek, feladatok, meghagyások is terhelhetik, ugyanúgy, mint bármilyen más, nem házastársak által megkötött ajándékozási szerződés esetén.
Amint azt az előző részekben többször hangsúlyoztuk, az ajándékozási szerződések fő jellemzője azok visszavonhatatlansága. A házastársak közötti ajándékozási szerződések esetében ez azonban nem így van. A törvényes rendelkezések értelmében az ajándékozó házastársa az ajándékozási szerződést mindig visszavonhatja, de csak a házasság idején, mindenfajta ok és indoklás nélkül.
Bármilyen szerződéses kitétel, amely ennek ellentmond, és amely nem engedi az ajándékozási szerződések egyoldalú, házastárs által történő visszavonását, semmisnek tekintendő.
Amint azt már leírtuk az előbbi részekben, az ajándékozási szerződést csak bírósági úton lehet visszavonni, ez alól azonban kivétel a házastársak közötti ajándékozási szerződés visszavonása, amely egy egyszerű egyoldalú nyilatkozattal visszavonható, amennyiben kinyilvánított szándékról (voinţa expresă) van szó. Mivel azonban a visszavonás szempontjából elsődleges jelentősége nem a visszavonás formájának van, hanem a visszavonási szándéknak, ezért indirekt, hallgatólagos módon (în mod tacit) is visszavonható egy ajándékozási szerződés.
Az indirekt visszavonáshoz egy olyan jogügyletre vagy cselekedetre van szükség, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az ajándékozónak az ajándék visszavonása volt a szándéka.
Így például amennyiben az ajándékozási szerződés megkötése után az ajándékozott tárgyat az ajándékozó más személy számára elidegeníti, ez az ajándékozás indirekt módon történő visszavonását jelentheti. A lényeg, hogy világossá váljon, hogy a második jogügylet az ajándékozás tárgyára vonatkozik.
Így például a joggyakorlatban a bíróságok úgy döntöttek, hogy amennyiben az ajándékozó felhatalmazást adott egy bizonyos ajándékozási szerződés felbontására, ez az ajándékozási szerződés egyoldalú visszavonását jelenti, még akkor is, ha az illető felhatalmazás nem került felhasználásra.
Itt meg kell jegyezni, hogy mivel az ajándékozási szerződés egyoldalúan visszavonható az ajándékozó házastárs egyoldalú nyilatkozatával, szükségtelen bírósági keresetet benyújtani a visszavonásért. Egy ilyen bírósági eljárásban esetleg a visszavonás bekövetkeztét lehet megállapítani, viszont kimondani nem lehet, hiszen az már megtörtént.
Ugyancsak hallgatólagos visszavonásról beszélünk, ha az elajándékozott tárgyat a házastársa végrendeletben hagyományként egy másik személy számára rendeli el.
Elviekben a visszavonás formája nem lényeges, viszont olyan ajándékozási szerződések esetén, amelyek ingatlanra vonatkoznak, ahhoz, hogy harmadik személy számára is érvényes legyen a visszavonás, ezt közhiteles (act autentic) iratba kell foglalni ahhoz, hogy a visszavonást a földhivatalba (biroul de carte funciară) a tulajdoni lapra (extras de carte funciară) bejegyezzék.
Az egyoldalú visszavonását a házastársak közötti ajándékozásnak csak a házasság ideje alatt lehet megtenni. A házasság felbontásával vagy annak megszűnésével – pl. az egyik házastárs halála esetén – az ajándékozás visszavonhatatlanná válik, és azt már csak bírósági úton lehet érvényteleníteni vagy visszavonni az általános szabályok alapján (pl. hálátlanság esetén stb.).
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
